Petőfi imádta a püspökkenyeret és gyakran gulyást evett reggelire

A Márciusi Ifjak vezére a rostélyost és a töltött tojást is nagyon szerette és maga is főzött kukoricagombócot – utóbbit akkoriban nemcsak levesbe tették hanem mákba és morzsába is forgatták azt.

Petőfi Sándor szerepe jól ismert mindenki számára az 1848-49′-es szabadságharcban.

A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált, a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, a szabad sajtó első terméke volt. Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét, elindítva a lavinát. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A délután során a Múzeum előtti népgyűlés, a Városházánál történtek, majd Táncsics Mihály kiszabadítása a forradalom ismert eseményei. Este a színházban Egressy Gábor is elszavalta a Nemzeti dalt.

A nap történéseit éjjel és másnap mind prózában, mind költeményben megörökítette: „E hős ifjúság vezére/voltam e nagy tetteknél” – írta büszkén. „Nagyapáink és apáink, / Míg egy század elhaladt, / Nem tevének annyit mint mink / Huszonnégy óra alatt” – indokolta e büszkeséget. „Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett – jegyezte le tettei jelentőségét Fekete.

No de mik voltak Petőfi kedvenc ételei? Erről viszonylag kevés szó esik. Ennek jártunk most picit utána. És egy kicsit a kor kedvenc ételeibe is betekintést nyújtunk, a teljesség igénye nélkül.

A Pilvax kávéházban annak idején reggelire kávét, csokoládét, tejet, kuglófot és kalácsot lehetett fogyasztani, és ahogyan arról Lauka Gusztáv, Petőfi barátja meg is emlékezett: „a közönség nagy örömére deákkenyeret is kínáltak”. Ez a gyümölcsökkel, magvakkal gazdagított, édes sütemény Petőfi kedvencei közé tartozott.

Szerette a rostélyost

Erről írásos megemlékezések maradtak fenn, azt viszont nem tudni, hogy lecsósan burgonyalángossal kóstolta-e valaha is – jegyzi meg a Blikk.

Az viszont biztos, hogy a Petőfi-rostélyos nevet az utókortól ez az ételösszeállítás kapta. Szakál László Híres emberek híres receptjei című művében a leírás így szól hozzá:

Hozzávalók: 1,4 kg marharostélyos, 15 dkg zsír (vagy olaj), 25 dkg vöröshagyma, 2 dkg fokhagyma, 3 dkg őrölt pirospaprika, só, őrölt köménymag ízlés szerint, 25 dkg kész lecsó, 10 dkg liszt, 20 dkg füstölt szalonna

Elkészítés: A szeletekre vágott, kiklopfolt húst sózzuk, beszórjuk köménymaggal, lisztbe hempergetjük. A felforrósított zsiradékon hirtelen átsütjük, majd kivesszük, melegen tartjuk. Ugyanebben a zsiradékban megizzasztjuk a felkockázott szalonnát, a kis darabokra vágott hagymát, zúzott fokhagymát. Hozzákeverjük a pirospaprikát és visszatesszük a hússzeleteket. Lefedve megpároljuk. Mielőtt kész, hozzáadjuk a lecsót és együtt beforraljuk.

A lángoshoz 1,5 dkg élesztőből és kevés lisztből kovászt készítünk, meleg helyen megkelesztjük. 1 kg főtt, áttört burgonyát összedolgozunk ugyanennyi liszttel és a kovásszal. Jól átgyúrjuk, újra kevés ideig pihentetjük. Lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra kinyújtjuk, négyszögletes darabokra vágjuk, majd ismét kicsit pihentetjük. A kézzel meghúzkodott tésztadarabokat kevés zsíron, palacsintasütőben hirtelen megsütjük.

Az egyszerű ételek híve volt, a túrós tésztát és a gulyást is gyakran fogyasztotta

Utóbbit állítólag volt, hogy reggelire is előszeretettel kanalazta.

A túrós tésztáról pedig az Úti levelekben is megemlékezik: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”

Kukoricagombóc, levesbe és magában is

Maga is főzött közlegénytársai számára, legalábbis ezt állítja az Úti jegyzetekben. Akkoriban sima rántott levesbe tették a meggyúrt gombócokat, de gyakran forgatták morzsába vagy mákba is.

A kor legfontosabb társadalmi gyülekezőhelyeinek számító kávéházak egyébként változatos étel- és itallappal várták a vendégeket és napi háromszori étkezést biztosítottak számukra. A hurka, kolbász, csirke is gyakran szerepelt az étlapon.

Plusz egy érdekesség

A sokak által imádott székelykáposzta is Petőfihez köthető, ezt az ételt ugyanis ügyvéd barátjáról nevezte el, Székely Józsefről.

A történet szerint, amikor egy alkalommal betértek egy fogadóba enni, már nem nagyon volt a konyhán semmi. Székely ezért azt kérte a kocsmárostól, hogy keverje nekik össze a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet, ami a költőnek annyira megízlett, hogy legközelebb ismét „Székely-káposztát” rendelt.

Forrás mindmegette, blikk, fotók illusztrációk