Az orosz-ukrán háború 19. napja – FRISSÜL

Immár tizenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Olaszország elsőként küldött segélyt Ukrajnának a romániai logisztikai központon keresztül

Olaszország elsőként küldött segélyt Ukrajnának a romániai humanitárius logisztikai központon keresztül, a két ország pedig „a továbbiakban is szorosan együttműködik az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeinek elhárításában” – jelentette be Bogdan Aurescu, a román diplomácia vezetője hétfőn Bukarestben, miután Luigi Di Maio olasz külügyminiszterrel tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön Aurescu elmondta: a Suceaván létrehozott logisztikai központba március 9-én – a központ megnyitásának napján – érkezett meg az első négy kamion abból a 26 teherautónyi gyógyszer-szállítmányból, amellyel Olaszország segíti az ukrán hatóságokat.
Románia és Olaszország a háború elől menekülők segítésében is együttműködik: a román hatóságok több mint kétezer olasz állampolgár evakuálásában vállaltak szerepet.
Aurescu köszönetet mondott Olaszországnak azért, hogy a Romániába küldött, nyolc Eurofighter Typhoon vadászgéppel és 130 katonával részt vesz a NATO keleti szárnya védelme és elrettentő képessége erősítésében.
Luigi Di Maio úgy értékelte: Olaszország és Románia közös családhoz tartozik, egységről és szolidaritásról tesz tanúbizonyságot.
Mindkét ország elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és a több NATO-országgal közösen kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett – magyarázta az olasz külügyminiszter. Hozzátette: miközben egyre nehezebben elviselhető gazdasági szankciókkal próbálják rákényszeríteni Oroszországot a háború beszüntetésére, a diplomáciai kapcsolatokat sem szakították meg. Di Maio kifejezte meggyőződését, hogy „ebben a sötét időszakban” is csakis a diplomácia hozhat megoldást.
Néhány kilométernyire a román határoktól katasztrofális a helyzet, nagyon sok a halott, 2,8 millió ember már elmenekült, ezért az elsődleges cél a tűzszünet elérése, amely utat nyit a kimenekítés és a segélyszállítmányok előtt – mutatott rá az olasz külügyminiszer.
Luigi Di Maio bukaresti látogatása során Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel is találkozott, akivel az ukrán menekültek európai uniós szintű támogatásáról és védelméről egyeztettek.
Hétfői sajtóértekezletén Raed Arafat, román katasztrófavédelmi államtitkár is kitért az európai polgári védelem ernyője alatt Suceaván beüzemelt, humanitárius logisztikai központra. Elmondta: eddig Olaszország, Szlovénia, Bulgária és Románia segélyszállítmányainak átadását szervezték meg az ukrán féllel együttműködve, oly módon, hogy a segélyt ukrán kamionokra átrakodva küldik tovább a háború sújtotta országba.
Romániába több mint 410 ezer ukrán állampolgár érkezett a háború kezdete óta. Többségük továbbutazott, de 75 ezren Roméniában maradtak, közülük csaknem 30 ezer a kiskorú.

Az oroszok több mint kétharmada támogatja a „különleges hadműveletet”

Az oroszokok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből.

A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25-27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.
Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország „határainak biztosítását”, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként. Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.
Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a hétfő este ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők nagypontosságú fegyverekkel semmisítette meg a Fedorivkában, Vinarivkában és Antopilban található kommunikációs központot, valamint a kijevi Antonov repülőgyár területén található nagy lőszerraktárt. Arra figyelmeztetett, hogy a csapások célpontjai ezentúl ukrán hadiipari vállalatok lesznek, válaszul a Donyeck elleni rakétacsapásra és felszólította a cégek dolgozóit, hogy hagyják el a létesítményeket.
Hétfőn a donyecki „népi milícia” légvédelme a szakadár „népköztársaság” székvárosa fölött lelőtt egy kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U típusú rakétát, amelynek darabjai így is 20 ember életét oltották ki, 36-at pedig megsebesítettek. Konasenkov a támadás elkövetésével az ukrán hadsereget vádolta meg. A tábornok azt mondta, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították, és az ilyen típusú fegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően.
A katonai szóvivő figyelmeztette a külföldi zsoldosokat is, hogy az ukrajnai tartózkodási helyük ismert és az orosz erők célba fogják őket venni, mint a vasárnap tűz alá vett javorivi katonai kiképzőközpontban, ahol 180 társuk veszett oda. Konasenkov azzal fenyegette meg őket, hogy nem lesz számukra kegyelem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtószolgálata szerint hétfőn tájékoztatta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a Donyeck ellen elkövetett „barbár akcióról”. Putyin és Bennett az izraeli részről kezdeményezett telefonbeszélgetés során folytatta az eszmecserét a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az izraeli miniszterelnök tájékoztatta az orosz államfőt azokról a tárgyalásokról, amelyeket több ország vezetőjével folytatott az ukrajnai rendezésről.
Az orosz elnök az ukrajnai helyzetről a nap folyamán megbeszélést folytatott Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel is.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfőn Telegram-bejegyzésben közölte, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői napi rendszereséggel tárgyalnak egymással videokonferencia keretében, ami időt és költségeket takarít meg. A két küldöttség eddig három személyes tárgyalási forduló tartott Fehéroroszországban.

IMF: harmadával is visszaeshet az ukrán gazdaság

Az idén 10 százalékkal zuhanhat az ukrán GDP, a jelenlegi konfliktus pedig gyorsan ronthat még ezen a helyzeten – figyelmeztetett hétfőn a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A tömeges kivándorlás a szervezet szerint hosszabb távon is negatív hatásokkal jár majd az ukrán gazdaságra nézve.

Az orosz-ukrán háborús konfliktus miatt Ukrajna GDP-je 10 százalékkal zuhanhat 2022-ben – állapította meg szokásos éves felülvizsgálata során az IMF. A Valutaalap szerint a tömeges kivándorlás tovább rontja az ukrán gazdasági helyzetet, hosszabb távon is súlyos visszaesést okozhat. A teljes háborús hatás miatt Ukrajna GDP-je 25-35 százalékkal eshet vissza a korábbi hasonló tapasztalatokból kiindulva.

Az IMF szerint az ukrán gazdaság 4,8 milliárd dolláros külső finanszírozásra szorulhat, további programok lesznek szükségesek, hogy ezt fedezni tudják. Számításaik szerint az ukrán államadósság a GDP 50 százalékáról 60 százalékára emelkedhet 2022-ben. A Valutaalap szakembere kiemelte, hogy Ukrajna devizatartaléka március elején 27,5 milliárd dollár volt, ami 3,8 havi importot tud fedezni.

Részben a háború következtében az IMF arra számít, hogy a tavalyi százalékról idén 20 százalékra emelkedik az ukrán infláció. Kiemelték, hogy az ország továbbra is teljesíti nemzetközi törlesztési kötelezettségeit a nehéz helyzet ellenére is, a háború kitörése óta 1,4 milliárd dollárt fizettek ki. Ugyanakkor a háború miatt komoly kihívás jelenleg megfelelő monetáris politikát alkalmazni Ukrajnában.

Újabb robbanások Európa legnagyobb atomerőművének területén

Robbanószerkezeteket élesítettek Oroszország erői az ellenőrzésük alatt álló ukrán erőmű főreaktorának közelében – közölte az ukrán állami energetikai vállalata az Energoatom. Hozzátették: További robbantásokat terveznek.

⚡️Energoatom: Russian troops blew up explosives at Zaporizhzhia nuclear plant.

Ukraine’s state-run nuclear energy company said on March 14 that the explosives had been blown up near the Russian-controlled Ukrainian plant’s main reactor and that further explosions are planned.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 14, 2022

A saját nukleáris létesítményeik elleni támadások a jelenlegi ukrán rezsim kézjegyévé váltak. A felelősség ezért egyenesen Kijevet, Volodimir Zelenszkij amerikai mestereit és az Egyesült Államok vazallusait terheli. – tette közzé Twitter bejegyzésében az orosz külügyminisztérium a robbantásokat megelőző órákban.

?#Zakharova: Attacks against their own nuclear facilities have become the signature of the current Ukrainian regime. The blame for this lies squarely with Kiev, the American masters of Vladimir Zelensky and US vassals in @NATO.

? https://t.co/41zjCLBm96 pic.twitter.com/DRp0t0DwRm

— MFA Russia ?? (@mfa_russia) March 14, 2022

Ukrajna „nyerésre áll az információs háborúban” a külügyminiszter szerint

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint országa fontos sikereket ért el a nemzetközi színtéren az Oroszországgal folytatott vita következtében.

„A világon senki sem hisz az orosz narratíváknak. Ukrajna nyerésre áll az információs háborúban” – jelentette ki Kuleba legújabb Facebook-videójában.

Oroszország többek között azzal indokolta Ukrajna megtámadását, hogy a szomszédos országot meg kell szabadítani a „náci vezetéstől” és „le kell fegyverezni”.

Kuleba szerint megváltozott az Ukrajnával szembeni nemzetközi hozzáállás. „Ukrajnát jelenleg jobban megbecsülik a világban, mint történelme során bármikor” – jelentette ki.

Sok ország vállal szolidaritást Ukrajnával, amit például az Oroszország elleni szankciók mutatnak – így a Hirado.hu.

Moszkva: nincs ok arra, hogy az ENSZ békefenntartókat küldjön Ukrajnába

Oroszország nem lát okot arra, hogy ENSZ-békefenntartókat küldjön Ukrajnába. „Erre nincs szükség, mert Oroszország ellenőrzés alatt tartja a helyzetet” – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség Pjotr Iljicsevet, az orosz külügyminisztérium nemzetközi főosztályának igazgatóját.

Az ukrajnai helyzet rendezésének további lépései a kijevi kormány kompromisszumkészségétől függnek – hívja fel a figyelmet Moszkva a Hirado.hu friss híre szerint.

HM: riasztották a magyar Gripeneket egy civil repülőgép miatt

Riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjeit hétfő kora délutáni egy Belgrád-Moszkva útvonalon haladó, szerb lajstromjelű, civil Airbus A-319-es repülőgép miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.

A közlemény szerint a belgrádi irányítótorony olyan információt közölt a polgári légi irányítással, amely szerint a repülőgép fedélzetén bomba van.
A gépet a magyar-szlovák határnál visszafordították, miközben a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség Gripenjeit, amelyek rövid időn belül azonosították a szerb A-319-es repülőgépet, és biztosították annak kikísérését Magyarország légteréből, Szerbia irányába.
A magyar Gripen géppár addig maradt a határmenti légtérben, amíg a visszafordított repülőgép le nem szállt Belgrádban – írták.

A brit kormány több tízezer lakás áramellátásához elegendő generátorokat ad Ukrajnának

Több tízezer lakás áramellátásához elegendő mennyiségű, nagy teljesítményű generátorokat ad Ukrajnának a brit kormány.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint Nagy-Britannia ötszáz, mobil áramtermelő egységet szállít Ukrajnába.
A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a berendezéseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete kérte Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Kwasi Kwartenggel, az üzleti ügyek miniszterével tartott legutóbbi megbeszélésein.
A tájékoztatás szerint a brit kormány külön munkacsoportot állított össze a brit hálózati áramelosztó cégek részvételével a generátorok beszerzésére és továbbítására.
A nagy teljesítményű áramtermelő berendezések hozzávetőleg 20 ezer lakást tudnak ellátni elektromos energiával, de az elsődleges cél az orosz támadások miatt áramellátás nélkül maradt alapvető fontosságú intézmények, köztük kórházak, menedékhelyek és víztisztító művek áramszolgáltatásának biztosítása.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a generátorokat brit kereskedelmi szállítók adják majd saját készleteikből, és a berendezések nagy részét a szomszédos országokon keresztül viszik Ukrajnába.
A tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában Boris Johnson kormányfő hangsúlyozta: „minden egyes nap látszanak Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos hibájának tragikus következményei Ukrajnában, és Nagy-Britannia mindent tőle telhetőt megtesz az illegális invázióval szembeni ukrán ellenállás támogatására gazdasági, diplomáciai és humanitárius intézkedésekkel, valamint védelmi célú katonai felszerelés szállításával”.
London ezúttal generátorokat ad Ukrajnának az áramkimaradások okozta nehézségek enyhítésére, és annak elősegítésére, hogy az alapvető fontosságú közszolgáltatások működőképesek maradjanak és az ukrán nép folytathassa országa védelmét – fogalmazott a brit kormányfő

Podoljak: szüneteltetik az ukrán-orosz tárgyalásokat

Felfüggesztették keddig az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat – közölte a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, aki maga is részt vesz a tárgyalásokon.

A tisztségviselő szavai szerint „technikai szünetet” tartanak – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. Podoljak korábban azt közölte, hogy hétfőn újabb tárgyalási fordulót tartanak a felek, majd később számolt be a Twitteren, hogy a tárgyaló delegációknak az alcsoportokban „bizonyos definíciókat tisztázniuk kell”, és emiatt szünetet tartanak. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy a tárgyalások folytatódnak. A hétfői tárgyalások kezdete előtt posztolt videóüzenetében Podoljak leszögezte, hogy az ukrán fél változatlanul békét, azonnali tűzszünetet és az összes orosz csapat kivonását követeli Ukrajnából. „Csakis ezután beszélhetünk bármiféle szomszédi kapcsolatokról és politikai rendezésekről” – tette hozzá.
Podoljak azt is írta a Twiterren, hogy „nehéznek” tartja a kommunikációt az orosz féllel. Szavai szerint a felek hétfőn „már módosított álláspontokkal” kezdték el az online tartott megbeszélést. Kijelentette: a két küldöttség közti nézeteltérések fő oka, hogy jelentősen különböző a két ország politikai rendszere. „Ukrajnában nyílt párbeszéd zajlik a politikai vezetés és a társadalom között és konszenzusra törekszenek, míg Oroszországban ultimátumokkal nyomják el saját társadalmukat” – állította a tisztségviselő.
Közben az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél az orosz katonák közvetlenül az 1-es számú energiablokk mellett fel nem robbant aknákat robbantottak fel. A robbantások idejére a nukleáris létesítmény személyzete elhagyta a munkaterületet.
Az Enerhoatom kiemelte: egyelőre nem tudni, hogy az atomerőmű területén a háttérsugárzás szintje megváltozott-e a robbantások után. A vállalat hangsúlyozta, hogy jelenleg a Roszatom orosz vállalat tizenegy képviselője van jelen a zaporizzsjai atomerőműben, ezért „nyilvánvaló, hogy az erőmű területén a lőszerrobbantásokat az ő közvetlen részvételükkel hajtják végre”. „Az orosz konszern ezzel megsért minden nukleáris és sugárbiztonsági nemzetközi szabályt és követelményt” – szögezte le az Enerhoatom.

Néhány napon belül már másodszor van bombariadó egy Moszkvába tartó szerb repülőgépen

Négy napon belül másodszor jeleztek bombariadót az Air Serbia szerb légitársaság Belgrádból Moszkvába tartó gépén, a múlt pénteki eset hamisnak bizonyult, hétfőn pedig szintén visszafordult a gép, de még vizsgálják.

A múlt pénteken azt követően kellett a gépnek visszatérnie a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre, hogy bejelentés érkezett, miszerint robbanószer van az éppen felszállt utasszállítón. A gépet a leszállást követően átvizsgálták, de nem találtak rajta bombát.
Hétfőn szintén a felszállást követően kapott értesítést a repülőtér, hogy a 125 utassal és a személyzet öt tagjával elindult gépen robbanóanyag található.
A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért „nyerészkedni” akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.
Aleksandar Vucic szerint ismét „lincselési kampány” folyik Szerbia ellen, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Mint mondta, Törökország, a közel-keleti és ázsiai országok is repülnek Moszkvába, ellenük azonban senki nem szólal fel. Nem szólalnak fel a NATO-tag Törökország, vagy az olaja miatt fontos közel-keleti országok ellen, pedig onnan több járat indul – nehezményezte a szerb elnök. Hozzátette, Szerbia készen áll arra, hogy visszaállítsa az ukrajnai háború kitörése előtti járatszámot, vagyis naponta csak egy gép indul majd az orosz fővárosba, de előtte mindenképpen el kell indulniuk azoknak a gépeknek, amelyekre már megváltották a jegyeket – hangoztatta Aleksandar Vucic a belgrádi Pink televízióban.
Az Air Serbia részvényeinek 51 százaléka a szerb állam, 49 százaléka pedig az Egyesült Arab Emírségek Etihad légi közlekedési vállalatának a tulajdonában van.

Orosz védelmi tárca: sikerült erővel megnyitni a humanitárius folyosókat Mariupolnál

Sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője

A tábornok szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki „népi milícia” megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a Mariupol peremén lévő lakónegyedekben, ami lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.
Mizincev szerint az orosz oldalon 200 autóbuszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, egyebek között gyógyszert szállítottak. A tábornok azt mondta, hogy a város összes lakosát, aki erre kifejezi igényét, ideiglenes szálláson tudják elhelyezni, ahol orvosi és pszichológusi segítséget kaphatnak.
Az Interfax orosz hírügynökség háttere szerint a mintegy 450 ezer lakosú Mariupol Donyeck után a második legnagyobb város a szakadár donyecki „népköztársaság” területén. Az ukrán kormányerők nem sokkal a függetlenség kikiáltása után, 2014 júniusában, visszanyerték ez ellenőrzést a város felett, amelynek külkerületei a konfliktus legsúlyosabb összecsapásainak helyszínévé váltak.
A donyecki „népi milícia” 2022. március 7-én tett bejelentést az Azovi-tenger partvidéke legnagyobb településének teljes bekerítéséről. Orosz források szerint a városban az ukrán Azov radikális nacionalista ezred fegyveresei élő pajzsként használják a polgári lakosságot és civil létesítmények fedezékébe állítják a nehézfegyvereiket.
Mizincev tábornok hétfőn azt állította, hogy az ukrán városokban a nacionalisták által túszul ejtett lakosság nem a Nyugattól, hanem Oroszországtól vár védelmet, amelyet szerinte alátámaszt az orosz félhez intézett, több millió evakuálási segélykérés. Közlése szerint több mint 15 millió ukrán állampolgárt továbbra is szoros kapcsolatok fűznek Oroszországhoz.
Hozzátette, hogy az orosz védelmi tárca értesülései szerint Ukrajnában a területvédelmi zászlóaljak csaknem hétezer külföldi állampolgárt tartanak túszul.

Európa Tanács: Oroszország Ukrajna megtámadásával átlépte a szervezet alapokmányának vörös vonalait

Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő „vörös vonalat” is – jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke hétfőn.

Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.
A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszűntetéséről.
A PACE elnöke szolidaritásra szólított fel azokkal, akik áldozatává váltak a háborúnak, amelynek – mint mondta – soha nem szabadott volna elkezdődnie, de azonnal véget kell érnie.
„Hadd fejezzem ki reményemet mindannyiunk nevében, hogy ez a háború mihamarabb véget ér, és a béke a lehető leghamarabb eljön minden ukrán kollégánk és az ostromlott tagállam, Ukrajna minden polgára számára” – fogalmazott.
Kox köszönetet mondott a szervezet tagállamainak, hatóságainak és polgárainak, hogy „mérhetetlen szolidaritást mutattak és mutatnak” a menedéket keresők iránt. Szavai szerint a nemzetközi szolidaritásra szükség van, és szükség lesz rá az elkövetkezőkben is, mivel – mint fogalmazott – „a fegyveres agresszió humanitárius következményei jelentősek lesznek, és hosszú ideig fognak tartani”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a hétfőn kezdődött rendkívüli ülésen megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeit. Számba veszi az Oroszországgal szemben meghozható lehetséges további intézkedéseket, miután a szervezet Miniszteri Bizottsága február 25-én felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát, válaszul „a tagország kötelezettségeinek súlyos megsértésére”.
A soron kívüli plenáris ülés végén a közgyűlés véleményt fogad el a megtenni szükséges intézkedésekről, valamint Oroszország európa tanácsi tagságát illetően

Kreml: az orosz hadvezetés nem zárja ki az ukrán nagyvárosok teljes ellenőrzés alá vonását

Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb lakott települései felett – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a sajtóval.

„A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy, lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket” – hangsúlyozta Peszkov.
„Az orosz fegyveres erők korszerű, nagypontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el” – állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül, teljes egészében meg fog valósulni”.
Peszkov szerint Moszkvában „felfigyeltek rá”, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közelmúltban azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalódott, amiért csapatai nem úgy nyomulnak előre a nagyvárosokban, köztük Kijevben, emiatt pedig megnövelte a támadott célpontok számát, hogy megpróbáljon kárt okozni az ország minden részében. Ezeket Peszkov provokatív kijelentéseknek nevezte, amelyek megpróbálnak ukrán városok polgári áldozatok sokaságát okozó ostromára sarkallni.
Hangot adott véleményének, miszerint a civilek élete iránti érzéketlenség és az indokolatlan csapások elrendelése éppen az amerikai vezetésre jellemző, amit szerinte a jugoszláviai, közel-keleti és afganisztáni példák sora támaszt alá. Az állította, hogy a Donyeck elleni hétfői rakétacsapást „a tengerentúli gazdái” sugalmazták az ukrán hadseregnek.

A horvát államfő légvédelmi rendszer kiépítését sürgeti

A horvát légvédelmi rendszer kiépítését sürgette Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn, a horvát védelmi erők és a biztonsági hírszerző ügynökség vezetőivel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. Andrej Plenkovic horvát kormányfő felkérte Franciaországot, hogy segítsen a horvát légtér védelmében.

Milanovic úgy vélte, most jött el az ideje annak, hogy gyorsan lépjenek, bár hozzátette: nem valószínű, hogy a Zágrábban lezuhant drónhoz hasonló eset még egyszer előfordulhat. Ennek ellenére – mint mondta – a döntést maguknak kell meghozniuk.
„A drón átrepült Magyarországon. Megtörtént. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni” – fogalmazott az államfő, hozzátéve, hogy kapcsolatban állnak a magyar féllel, de a történteken már nem lehet változtatni.
„Tanultunk ebből valamit, NATO-tagok vagyunk, de a saját biztonságunkról csak mi gondoskodhatunk” – hangsúlyozta. „Ez egy csúnya, veszélyes incidens volt” – mondta, és arra kért mindenkit, aki információval rendelkezik a vizsgálatról, hogy hallgasson róla.
Az államfő – hiába firtatták újságírók – nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, valóban volt-e bomba a lezuhant drónon. Erről vasárnap Mario Banozic védelmi miniszter tett bejelentést. A tárcavezető arról beszélt, hogy robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki.
Milanovic szerint felelőtlenek és veszélyesek az ilyen kijelentések.
A bombáról szóló hírek hitelességét több horvát katonai szakértő is megkérdőjelezte. Szerintük, ha valóban lett volna bomba a drónon, az sokkal nagyobb pusztítást okozott volna. Feltehetően az önmegsemmisítő rendszer aktiválódott, amikor kifogyott a robotrepülőgép üzemanyaga, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a rajta tárolt információkhoz – hangoztatták.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát főváros területén, a Jarun tó térségében. A területet még aznap éjjel lezárták. Személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.
A horvát kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a csütörtök este Zágrábban lezuhant drónon volt bomba, a további nyomozás pedig azt akarja kideríteni, hogy ki indította el a rakétát Horvátországba, tévedés, szabotázs vagy szándékosság volt-e mögötte.
Mindazonáltal hozzátette: az eset után beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, aki felajánlotta segítségét a horvát légtér védelmének biztosítása érdekében. „Március 12-én Horvátország felett már átrepült az E-2C Hawkeye korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgép és ezt kedden is meg fogja tenni” – mondta Plenkovic.
Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.
A horvát kormány tavaly májusban döntött arról, hogy Franciaországtól tizenkét, Dassault Rafale F3R típusú, használt vadászgépet vásárol. Ezek egymás után, 2024-től érkeznek meg Horvátországba.

Zelenszkij szerdán beszédet mond az amerikai kongresszus előtt

Persze csak online. A hírt a CNN közölte kedden.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online beszédet mond az Egyesült Államok Kongresszusa előtt szerdán délelőtt 9 órakor (magyar idő szerint 15 órakor) – derül ki Nancy Pelosi házelnök és Chuck Schumer demokrata szenátor által a képviselőház és a szenátus tagjainak küldött levélből. A szerzők kiemelték: a kongresszusnak továbbra is megingathatatlan az elkötelezettsége, hogy támogassa a bátran harcoló Ukrajnát Putyin orosz elnök kegyetlen és ördögi agressziójával szemben. Céljuk éppen ezért az orosz gazdaság megbénítása és elszigetelése, valamint humanitárius, biztonsági és gazdasági segítségnyújtás Ukrajnának.

Technikai szünet miatt kedden folytatódik az orosz-ukrán béketárgyalás

„Holnapig technikai szünetet rendeltek el a tárgyalásokon” – írja a Twitteren az ukrán fél delegáltja. Mihajlo Podoljak szerint meg kell határozniuk a munkaalcsoportok további munkáját és az egyes fogalmakat is tisztázniuk kell. Kedden folytatódnak a tárgyalások.

A technical pause has been taken in the negotiations until tomorrow. For additional work in the working subgroups and clarification of individual definitions. Negotiations continue…

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 14, 2022

Megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt

Az orosz erők beszüntették a Donyeck megyei Mariupolból kifelé vezető humanitárius folyosó blokádját, így az ott lakók elhagyhatják az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost Bergyanszk-Zaporizzsja irányába – erősítette meg az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Petro Andrjuscsenko, a település polgármestere.

Később a városvezetés azt közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt és már Bergyanszk felé tart. Több mint 50 autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Mariupol az elmúlt napokban teljesen el volt zárva, sem a menekülők nem tudták elhagyni a várost, sem segélyszállítmányok nem érkezhettek oda. Az egyik, Mariupolba tartó segélykonvoj például vasárnap kénytelen volt visszafordulni Bergyanszkba. Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy útnak indult egy konvoj segélyszállítmánnyal, és evakuációs buszok indultak el a városba.
Utóbb Irina Verescsuk, az ukrán megfogalmazás szerint „ideiglenesen megszállt területek” reintegrációjáért felelős miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint elégedetlenségének adott hangot. Szerinte ugyanis az orosz erők „csak mutatóban” engedtek ki a stratégiai fontosságú kikötővárosból 160 személyautót, azt a látszatot keltve, mintha teljesen megnyitották volna az evakuációs folyosót. Közölte, hogy ez mindössze 600-700 embernek adott lehetőséget az elmenekülésre, miközben 300 ezren laknak a városban. „Követeljük, hogy a lakosok konvojban hagyhassák el Mariupolt úgy, ahogy azt az északkelet-ukrajnai Szumi, illetve a Kijev környéki települések lakói megtehették” – hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter szavai szerint már két napja Bergyanszkban rostokol egy több teherautóból álló humanitárius segélykonvoj és 24 evakuációs busz, amelyek azóta sem tudnak bejutni Mariupolba. „Nem engedik át a buszokat és semmilyen humanitárius szállítmányt. Oroszország ismét cinikusan hazudik a folyosó megnyitásáról” – állította a politikus.
Leonyid Matyuhin, az ukrán védelmi minisztérium operatív tájékoztatási központjának tisztje sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Donyeck városában hétfő reggel becsapódott rakétát, vagy más lövedéket „csakis az orosz erők lőhették ki”. „Bárki megtapasztalhatta, hogy az orosz propaganda már nyolc éve terjeszt álhíreket arról, hogy ukrán fegyveres erők Donyecket vagy más városokat lőnek” – tette hozzá.
Az orosz média közölte korábban, hogy hétfőn Donyeck központjára Tocska-U típusú rakétarendszerrel mértek csapást, amelynek következtében állítólag húszan meghaltak és 28-an megsérültek.
A Tocska egy szovjet fejlesztésű harcászati rakétarendszer. A korszerűsített Tocska-U változatának hatótávolsága elérheti a 120 kilométert. Hivatalos bejelentés szerint az orosz szárazföldi erők 2019-ben fejezték be átállást a Tocska-U komplexumokról a fejlettebb Iszkander-M-re. A típus az ukrán hadseregnél még rendszerben áll.
Hétfőn este a nyugat-ukrajnai Rivne megyében, Antopil faluban egy tévétoronyra mértek az orosz erők rakétacsapást, amelynek következtében kilencen meghaltak és kilencen megsérültek – közölte sajtótájékoztatóján Vitalij Koval, a megye katonai adminisztrációjának vezetője.

Kreml: a tervek szerint halad az invázió

Oroszország nem kért kínai segítséget az Ukrajnában zajló háborúban, az orosz hadsereg elég erős, hogy egyedül is megoldja a feladatot – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az orosz elnöki hivatal szerint jelenleg teljes mértékben a korábbi terveknek és időzítésnek megfelelően zajlik a háború Ukrajnában. Peszkov kiemelte, hogy a hétvégi sajtóhírekkel ellentétben Oroszország nem kért katonai segítséget Kínából, elmondása szerint az orosz hadseregnek megvannak a katonai képességei, hogy egyedül kezelje a helyzetet. Hétfőn egyébként már Peking is cáfolta azt a hírt, hogy kaptak volna felkérést az orosz féltől.  

Dmitrij Peszkov szerint az USA és az EU provokálja az orosz hadsereget azzal, hogy támadjon lakott területekre is Ukrajnában. Elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai invázió kezdetén külön kérte arra a védelmi minisztériumot, hogy ne támadjanak sűrűn lakott területeket.

Orosz gyártmányú katonai drónt találtak Erdélyben

Ismeretlen eredetű drónt vagy repülőmodellt talált vasárnap a mezőn az erdélyi Szásztörpény (Tarpiu) közelében egy férfi – közölték a romániai hírtelevíziók.

Az Antena 1 televízió közlése szerint a férfi szántani ment a mezőre az erdélyi Besztercétől légvonalban alig tíz kilométerre fekvő település határába, amikor a bokrok között felakadva megtalálta a repülőmodellt, amely ejtőernyőhöz volt erősítve. A férfi a szántás után magához vette és hazavitte a kisrepülőt.

Ezután értesítette a rendőrséget, amely immár a háza mellett vette szemügyre a repülőmodellnek kinéző tárgyat.

A román hatóságok megállapították, hogy a merevszárnyas szerkezet valószínűleg orosz gyártmányú, és azt a típust Ukrajnában, Líbiában és Szíriában is bevetették már korábban.

Nagydemeter község – melyhez Szásztörpény is tartozik – polgármestere a Bistriteanul.ro portálnak elmondta: a repülő tárgyat a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), és a román hadsereg szakemberei vizsgálták meg, mielőtt elszállították volna.

Az Antena 1 televízió azt közölte, hogy a repülőmodell nagyon hasonlít az egykori Szovjetunióban gyártott Orlan 10 katonai drónhoz, melyet felderítésre használnak. A drónt a román-ukrán határtól légvonalban mintegy 60 kilométerre találták meg.

Friss térképen az ukrajnai orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfő délután is kiadta friss térképét az oroszok ukrajnai inváziójáról, összegezve az aktuális hadműveleteket. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/j7n3bpRq3U

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/o2xciw5w6I

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 14, 2022

Újabb cégek függesztik fel tevékenységüket Oroszországban

Újabb külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenyégüket vagy kivonulnak az orosz piacról, tiltakozásul az Ukrajna elleni orosz háború miatt.

Az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank azt közölte, hogy megszünteti oroszországi jelenlétét. „Néhány nemzetközi partnerhez hasonlóan, a jogi és a szabályozási kötelezettségeket betartva felszámoljuk oroszországi üzletünket” – áll a cég közleményében.
A Deutsche Bank 2014 óta jelentősen csökkentette oroszországi jelenlétét.
Egy másik vezető német bank, a Commerzbank AG szóvivője közölte: „Leállítottuk az új üzleteket Oroszországban, és korlátozzuk a meglévő tevékenységünket”, hozzátéve, hogy „természetesen” betartják a szankciókat. A pénzügyi ágazat számos vállalata felfüggesztette vagy megszüntette tevékenységét Oroszországban, beleértve a Visa és MasterCard fizetési rendszereket vagy például a két nagy amerikai bankot, a Goldman Sachs és a JPMorgan Chase.
Hétfőn jelentette be a nyomtatókat és fényképezőgépeket gyártó japán Ricoh, hogy felfüggeszti az oroszországi szállításokat. Közleménye szerint a cég aggódik az Ukrajnában kialakult humanitárius válság miatt. „A helyzet fényében a Ricoh Group átmenetileg leállítja valamennyi termékének szállítását Oroszországba”.
Ugyancsak hétfőn jelentették be, hogy az ASUS tajvani személyiszámítógép-gyártó tervet dolgoz ki alkalmazottainak és vállalkozásainak „evakuálására” Oroszországból. Ezzel kapcsolatban Vang Mei-hua tajvani gazdasági miniszter azt mondta, hogy támogatják a többi demokráciát, és fellépnek Oroszország ellen, de magáncégek lépéseit nem kommentálják. Csütörtökön Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes levelet írt Johnny Shinek, az ASUS elnökének, amelyben felszólította a céget, hogy hagyjon fel oroszországi tevékenységével.
A technológiai cégek is igen nagy számban fordítottak már hátat az orosz piacnak. Egyebek között a Microsoft és a Panasonic felfüggesztette tevékenységét Oroszországban, az Apple, az Ericsson, a Nokia és a Samsung pedig leállította a szállításokat.
A Cargill amerikai gabonakereskedő, élelmiszer- és takarmányipari cég azt közölte, hogy leállítja az oroszországi befektetéseit, de ottani vállalkozásai továbbra is működnek. A Cargill 1991 óta van jelen az orosz piacon, gabonát és napraforgómagot exportál, növényi olajokat és zsírokat, melaszt, keményítőtermékeket és egyéb élelmiszer-összetevőket, valamint takarmányt gyárt és ezekkel kereskedik.
A világ legnagyobb gumiabroncsgyártója, a japán Bridgestone úgy döntött, hogy határozatlan ideig felfüggeszti a gyártást Oroszországban. Erről szóló döntése március 18-tól lép életbe. A vállalat továbbá úgy döntött, hogy azonnali hatállyal befagyaszt minden új oroszországi beruházást és felfüggeszti az Oroszországba irányuló exportot is. A Bridgestone 2017 májusában kezdte meg a gyártást Uljanovszkban, ahol a gyártókapacitás évi legfeljebb 2 millió gumiabroncs.

Ismét megszakadt a csernobili atomerőmű áramellátása

Az orosz erők ismét megrongálták a csernobili atomerőművet és a közelében fekvő Szlavutics várost ellátó villamosvezetéket, nem sokkal azután, hogy ukrán szakemberek megjavították – közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat sajtószolgálata.

A közlemény szerint az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató vállalat szakemberei vasárnap estére helyreállították és ismét feszültség alá helyezték a lezárt atomerőművet és Szlavuticsot tápláló nagyfeszültségű vezetéket. A munkálatokat azonban nem tudták befejezni, mert az orosz erők ismét megrongálták a vezetéket. „Emiatt a szerelőbrigádok kénytelenek megint visszamenni a veszélyzónába, és helyrehozni a károkat” – tájékoztatta az Ukrajinszka Pravda hírportált az Ukrenerho vállalat. Az áramszolgáltató cég hangsúlyozta, hogy a csernobili atomerőmű megbízható áramellátása kritikus fontosságú a nukleáris biztonság szempontjából. Emellett Szlavutics lakosainak áramellátása is az atomerőművet tápláló vezetéktől függ.
„Az Ukrenerho szerelőbrigádjainak akadálytalan és gyors hozzáférése ehhez a vonalhoz, az ellenőrzések és a szükséges javítások elvégzése érdekében rendkívül fontos nemcsak az ukrán fogyasztók, hanem Európa egésze számára is. Ez segít elkerülni újabb katasztrófát a csernobili atomerőműben, és megmenti azoknak az embereknek az életét és egészségét, akik áldozataivá válhatnak egy ilyen tragédiának” – emelte ki közleményében az Ukrenerho.
Az ukrán energetikai minisztérium hozzátette: az atomerőmű áramellátásának ismételt helyreállítása után sem zárható ki, hogy újabb vezetékek sérülnek meg „ellenséges lövedékek becsapódásától, illetve ezek következtében keletkezett tüzektől”. A tárca szerint a csernobili atomerőműnek a háború február 24-i kezdete óta váltás nélkül dolgozó személyzete lelkileg és fizikailag is kimerült, nem tudja a nukleáris létesítmény megfelelő karbantartását elvégezni.
„Az atomerőmű biztonságának egyetlen garanciája az orosz csapatok teljes kivonása a létesítmény területéről” – szögezte le a minisztérium.

Morawiecki: Javoriv megtámadásával Oroszország Európa humanitárius erőfeszítését akarta meghiúsítani

Az ukrán-lengyel határ közelében fekvő Javoriv gyakorlótér elleni orosz légitámadás célja pánikkeltés volt a civil lakosság körében, valamint Európa humanitárius erőfeszítésének meghiúsítása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban.

Morawiecki Ingrida Simonyte litván kormányfőt fogadta Varsóban, megbeszélésükhöz online Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is csatlakozott a három országot összekötő, Lublini Háromszög elnevezésű fórum keretében.
A tárgyalást követő sajtóértekezleten Morawiecki hangsúlyozta: az ukrán Lviv várostól közel 40 kilométerre, az ukrán-lengyel határtól pedig mintegy 20 kilométerre fekvő Javoriv a háború elől menekülők útvonalán fekszik.
Az oroszok célja, hogy „meghiúsítsák azon humanitárius erőfeszítést, melynek segítségével Lengyelország, Litvánia, Európa ártatlan embereken, nőkön, gyermekeken akar segíteni” – jelentette ki a lengyel kormányfő.
A javorivi gyakorlóteret vasárnap reggel ért orosz légitámadásnak harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van.
A háború kitörése óta az ukrán civil lakosságot ért orosz támadásokra utalva Morawiecki „Európa közepén elkövetett mészárlásról” beszélt. Elmondta: Varsó tudatosítani próbálja minden európai partnerében, hogy a Moszkvával fenntartott viszonyban nem megújítható az úgynevezett „business as usual”, vagyis a kereskedelmi kapcsolatok már nem térnek vissza a szokásos kerékvágásba.
Szorgalmazta az orosz állami vagyon, valamint az orosz oligarchák vagyonának teljeskörű külföldi befagyasztását, valamint azt, hogy ezen vagyonból alapot létesítsenek Ukrajna és az ukrán menekültek támogatására. „Vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közvetlenül együttműködő oligarchák, akikre eddig nem vonatkoznak a szankciók” – emlékeztetett.
Felidézve, hogy az Európai Unió jelenleg végrehajtja a Moszkvával szemben kivetett harmadik szankciócsomagot, Morawiecki szót emelt a negyedik csomag kidolgozása mellett.
Közölte: uniós jóváhagyás esetén Lengyelország kész leállítani a lengyel-fehérorosz határon történő közúti teherforgalmat. Ezzel megakadályoznák, hogy a szankciók alá vett, illetve kettős felhasználású – vagyis katonai célokra is alkalmazható – termékeket Európából Oroszországba szállítsák. A lengyel-fehérorosz határátkelőkön már most is szigorúak az ellenőrzések – húzta alá Morawiecki.
A menekültek nyugat-európai befogadása kapcsán feltett újságírói kérdésre Morawiecki aláhúzta: az uniós államok készek erre, de az elmenekülők döntő többsége vissza akar térni Ukrajnába a háború után, ezért a szomszédos államokban akarnak maradni.
Egyúttal kiemelte: a menekültek befogadása, bár a lengyelek számára ez „szívügy”, a „szemünk láttára történő geopolitikai változással” is összefügg.
„A helyzet rendkívüli” – hangsúlyozta. Az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem az Európa keleti részében fekvő országok szabadságáért is harcolnak – tette hozzá, sorolva Lengyelország mellett Finnországot, a három balti országot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát.
A Moszkvával szembeni szankciók bővítését szorgalmazta felszólalásában Ingrida Simonyte is. Annak kapcsán, hogy az orosz csapatok Fehéroroszország területéről is támadják Ukrajnát, a litván kormányfő aláhúzta: ez változtat a térséget érő biztonsági kockázatok értékelésén, minél hamarabb ki kell dolgozni a NATO integrált légvédelmének új koncepcióját.
Denisz Smihal a sajtóértekezleten megerősítette Kijev kérését az ukrajnai égbolt teljes lezárására. A NATO ilyen lépése, szerinte, ukránok ezreinek életét mentené meg.

Lapid: Izraelben nem lehet megkerülni az Oroszországgal szembeni szankciókat

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Izrael segítségével nem lehet megkerülni az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.

Lapid Pozsonyban találkozott szlovák kollégájával, Ivan Korcok külügyminiszterrel, és biztosította róla, hogy az izraeli külügyminisztérium, a jegybank (Bank of Israel) és más kormányzati szervek a Moszkva elleni szankciók érvényesítésén dolgoznak.
„Izrael nem fogja megkerülni az Egyesült Államok és a nyugati országok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat” – hangsúlyozta Lapid, és az Ukrajna elleni orosz háború befejezésére szólított fel.
„Európa földje jó néhány háborút ismert, ezekből csakis szörnyű szenvedés származott. Az elmúlt években béke volt Európában, és ebből olyan jólét származott, amilyent az emberiség korábban nem ismert” – emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.
„Izrael Szlovákiához hasonlóan elítéli az orosz inváziót Ukrajnában, és a harcok befejezésére szólít fel. Semmi sem indokolja Ukrajna területi függetlenségének megsértését, és a civilek elleni támadásokat”- emelte ki Lapid.
„Izrael minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse a közvetítői erőfeszítéseket a tűzszünet és a béke helyreállítása elérésére. Együttműködünk nagy szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal, és európai partnereinkkel, hogy megakadályozzuk a tragédia folytatódását” – nyilatkozta az izraeli politikus.
Lapid azt is hangsúlyozta, hogy Izrael révén nem lehet megkerülni a szankciókat. „A külügyminisztérium koordinálja a kérdést, de a jegybank, a pénzügyminisztérium, a gazdasági minisztérium, a repülésirányító hatóság, az energiaügyi minisztérium is partner ebben a törekvésben” – részletezte az izraeli összefogást az Oroszország elleni szankciók betartatásában.
Korcokkal megvitatta Izrael és Szlovákia együttműködését az ukrajnai határátkelőhelyen, a harci övezetekben maradt zsidók és izraeliek távozásának elősegítését, valamint az izraeli humanitárius segélyek Ukrajnába juttatását.
Lapid előzőleg, vasárnap, Romániában járt, ahol köszönetet mondott a román kormánynak a segítségért az odesszai zsidó vallású gyermekek kimenekítésében, és az ukrajnai rákos gyerekek izraeli gyógykezelésre küldésében.
Bukarest több mint háromezer izraeli állampolgár és több mint 1200 zsidó vallású ukrán állampolgár evakuálásában segédkezett, és 12, menekültekkel teli repülőt indított Izraelbe az Ukrajnát ért orosz agresszió kezdete óta.

Lakóházat és buszt talált el egy Kijevnél kilőtt orosz rakéta

Hétfő délelőtt robbanásokat hallottak Kijevben, a hírek szerint az ukrán légvédelem lőtt ki orosz rakétákat. Egy ilyen kilőtt rakéta maradványai viszont egy lakóházra és egy előtte elhaladó buszra estek, egy ember meghalt, hatan megsérültek.

A rakéta törmeléke megsemmisítette a buszt, és felgyújtott egy lakóépületet a főváros Kurenivka kerületében, miután az ukrán légvédelem lelőtte – közölte az esetről ukrán katasztrófavédelem.

A busz nem szállított utasokat, de teljesen megsemmisült – jelenti a BBC.

Parts of a Russian missile shot down in Kyiv hit a residential building and a trolley bus on Kyrylivska Street.

One person reportedly has been killed.

Photo: Interior Ministry advisor Anton Gerashchenko via Telegram. pic.twitter.com/HHvHRzGSVG

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 14, 2022

Ukrán összesítés az orosz veszteségekről

A Kyev Independent összesítése szerint, az ukrán hadsereg a február 24-e óta tartó háború során megölt 12 ezer katonát, megsemmisített 77 repülőgépet, 90 helikoptert, 389 tankot, 150 ágyút, 1249 páncélozott személyszállítót, 64 rakétavetőt, 2 hajót, 617 egyéb járművet, 60 üzemanyagszállítót, 8 drónt, 34 légvédelmi egységet. Ezeket a számokat sem orosz, sem független források nem erősítették meg. Az utóbbi napokban a brit, illetve az amerikai hírszerzés azt jelentette, 4-6 ezer orosz katona eshetett el az invázió során.

Közeledtek az álláspontok az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyaláson

Az álláspontok enyhe közeledéséről számoltak be magas rangú ukrán tisztviselők az orosz-ukrán béketárgyalások ma délelőtt kezdődött negyedik fordulójáról.

Volodimir Zelenszkij elnöki kabinetjének helyettes vezetője, Ihor Zsovkva a BBC-nek elmondta, hogy Moszkva most konstruktívabban állt a tárgyalásokhoz, mint korábban.

„Ahelyett, hogy ultimátumokat szabnának, vörös vonalakat húznának vagy kapitulációra szólítanák fel Ukrajnát, most úgy tűnik, hogy konstruktívabbak a tárgyalások” – mondta Zsovkva a BBC Radio 4 hírműsorában a Hirado.hu összefoglalója szerint.

The parties actively express their specified positions. Communication is being held yet it’s hard. The reason for the discord is too different political systems. ?? is a free dialogue within the society & an obligatory consensus. ?? is an ultimatum suppression of its own society pic.twitter.com/O00fnCd1WP

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 14, 2022

Mikhajlo Podoljak, az ukrán delegáció egyik tagja a Twitterre feltöltött videóban azt mondta, hogy a tárgyalások hétfői fordulója a tűzszünet feltételeire, az orosz csapatok kivonására és az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákra fog összpontosítani.

Podoljak megismételte Ukrajna álláspontját, miszerint addig nem hajlandóak érdemi tárgyalásokra az Oroszországhoz fűződő jövőbeli viszonyról, amíg Moszkva nem egyezik bele az azonnali tűzszünetbe.

Orosz pénzügyminiszter: „Mesterséges államcsődbe” akarják taszítani Oroszországot

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nyugati országok által hozott szankciókkal „mesterséges államcsődbe” akarják kényszeríteni Oroszországot – számolt be a BBC.

Sziluanov közleményben közölte: „Az Oroszországi Bank és az orosz kormány devizaszámláinak befagyasztása számos külföldi ország tevékenységének köszönhető, amellyel mesterséges csődöt idéznek elő, és aminek valódi gazdasági alapja nincsen.”

Korábban több orosz bankot kitiltottak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből az ukrajnai invázió miatti szankciók mellett – tette hozzá a BBC.

Az izraeliek ukrajnai rokonai is beléphetnek az országba

Azok az ukrán menekültek, akiknek rokonai élnek az országban – akárcsak a „hazatérési törvénnyel” letelepedni érkező zsidó felmenőkkel rendelkezők és a menekültkvóta keretében érkezők -, szintén beléphetnek három hónapos tartózkodásra Izraelbe – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

Ajelet Saked belügyminiszter vasárnap, a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a zsúfolt reptéri várakozást felszámolták, az Ukrajnából érkező, zsidó felmenőkkel nem rendelkezőket ügyük elbírálásáig szállodákban helyezik el, és egyelőre három hónapra befogadnak mindenkit, akinek élnek rokonai Izraelben.
„A zsidó népet üldözték, értjük, mit jelent menekültnek lenni. Megnyitjuk a szívünket és a kapukat olyanoknak is, akikre nem vonatkozik a +hazatérési törvény+, vagyis nincs zsidó nagyszülőjük” – mondta Saked.
„Ám ezt korlátok között kell tartani, nem nyithatjuk meg mindenki előtt a kapukat” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy Izrael a lakosságához mérten eleve különösen sok menekültet fogad be a „hazatérési törvény” nyomán.
Az Ukrajnával korábban megkötött egyezmény alapján Izrael mindenkit befogad, akinek rokonai élnek az országban, a menekültkvótán felül is, ehhez a már Izraelben élő rokonoknak alá kell írniuk, hogy náluk lakhatnak – ismertette az új rendelkezést.
A rokonoknak egyelőre három hónapra biztosítják a látogató-tartózkodási engedélyt. „Mindannyian reméljük és imádkozunk érte, hogy néhány hét múlva véget ér ez a szörnyű háború” – fogalmazott Saked.
Korábban a 12-es tévében súlyosan bírálták a kormányt, mert napokig a reptéren voltak az Ukrajnából érkezett menekültek, amíg elbírálták kérelmüket. A már régebben, látogatóvízumuk lejárta után is Izraelben maradó ukránok miatt már szinte teljesen betelt ugyanis az ötezer emberre vonatkozó ukrán menekültkvóta. A kormány hétfői ülésén megvitatja a kvóta növelését.
„Izrael felelőssége a gondoskodás a tömegesen érkező új bevándorlókról, naponta több százan érkeznek, hogy letelepedjenek” – hangsúlyozta Saked, azokra utalva, akik a hazatérési törvény alapján jöttek Izraelbe, amely szerint az ország mindenkit befogad, aki igazolni tudja, hogy legalább egy nagyszülője zsidó.
A ynet szerint az utóbbi két hétben 3500 új bevándorló érkezett Izraelbe, mintegy kétezren közülük Ukrajnából, 1500-an pedig Oroszországból kérték az izraeli állampolgárságot.
Vasárnap mintegy négyszázan értek földet Tel-Avivban Ukrajnából, és hétfőn újabb 600 bevándorlóra számítanak, akik már a repülőtéren felveszik az állampolgárságot, valamint a befogadási minisztérium szakemberei gondoskodnak szállásukról, ellátásukról és nyelvtanulásukról a következő fél évre.
Az egyes számú terminálon 24 órás ügyeletben foglalkoznak a bevándorlókkal, azokkal is, akik nem a Lengyelországból vagy Moldovából jövő szervezett bevándorlójáratokkal, hanem más városokból, egyénileg utaztak Izraelbe.
A katonai rádióban több, főként a Negev-sivatagban és Galileában található település polgármestere azt nyilatkozta, hogy örömmel várják az érkezőket, városukban lakhatást és munkalehetőséget is biztosítanak nekik.

Szakadár vezető: Donyeckben csapódtak be egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai

Legkevesebb húsz ember életét vesztette és 26 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn az orosz médiának nyilatkozva.

Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota. A tisztségviselő azt is közölte, hogy a Donyeck városközpontja felett lelőtt Tocska-U kazettás töltetet hordozott.
Kijelentette, hogy a donyecki városközpontban nincsenek katonai objektumok. A vezető gyászt rendelt el a „népköztársaság” területén.
A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni felvételein kiégett autóbusz, több megsérült gépkocsi és üzlet volt látható, valamint több, a lángok elfojtásán dolgozó tűzoltó. A jelentés szerint voltak, akiket a bankautomatánál sorban állva ért a támadás és a helyszínen életüket vesztették.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn azt mondta, hogy az ilyen típusú rakétafegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően. Közölte, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították.
Konasenkov szerint a Tocska-U rakéta kazettás töltete azt bizonyítja, hogy a csapás célja minél több donyecki civil megölése volt. A történteket háborús bűncselekménynek minősítette.
A Tocska egy szovjet fejlesztésű harcászati rakétarendszer. A korszerűsített Tocska-U változatának hatótávolsága elérheti a 120 kilométert. Hivatalos bejelentés szerint az orosz szárazföldi erők 2019-ben fejezték be az átállást a Tocska-U komplexumokról a fejlettebb Iszkander-M-re. A típus az ukrán hadseregnél még rendszerben áll.
Pusilin szerint a donyecki „népi milícia” légvédelme eddig 15 Tocska-U rakétát semmisített meg. Hangsúlyozta, hogy ha a donyecki városközpontra kilőtt rakétát nem lőtték volna le, az elszenvedett veszteség még súlyosabb lett volna.

Már több mint 2,5 millióan menekültek el Ukrajnából

A brit hírszerzés friss jelentése szerint. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma úgy összegez, legalább 1663 civil vesztette már életét az orosz invázió során, de a valós számok minden bizonnyal jóval magasabbak.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/sxD1cgzdve

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/titfEWfl1X

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 14, 2022

Az orosz katonai szóvivő szerint 3920 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg

Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légijárművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyag-raktárt semmisített meg.
A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki „népköztársaság” területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.
A donyecki „népi milícia” még február 24-én, a háború első napján közölte, hogy az ukrán hadsereg aláaknázta a kéntisztító üzemeket és az avdijivkai kokszgyárat ellátó alállomást.
A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet, és a két szakadár „népköztársaság” akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart. A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre 46 nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.
A TASZSZ orosz hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországból a Moszkva által függetlennek elismert szakadár „köztársaságokból” és Ukrajnából. A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek.
A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat hétfőn közleményt adott ki azoknak a nyugati sajtóban megjelent értesüléseknek a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt nem akarja visszahozni a Földre Mark Vande Hei amerikai asztronautát. A Roszkoszmosz sohasem szolgáltatott okot partnereinek arra, hogy kételkedjenek megbízhatóságában – írták. Vande Hei március 30-án tér vissza az orosz Szojuz MSZ-19 űrhajó fedélzetén, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt – áll a közleményben, amelyben a vállalat hangsúlyozta, hogy az űrállomás legénységének biztonságát kiemelten fontosnak tartják.
Korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Telegram-csatornáján közzétette az amerikai Fox News tévécsatorna adásának egy részletét, amelyben azt állította, hogy Oroszország képes lenne az amerikai űrhajóst az űrben hagyni.
A visszatérésre készülő űrhajósokon kívül az űrállomáson jelenleg Matthias Maurer tartózkodik Európai Űrügynökség (ESA), valamint Raja Chari, Thomas Marshburn, és Kayla Barron az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) képviseletében.

Megkezdődött az ukrán-orosz tárgyalások negyedik fordulója

Megkezdődött az ukrán-orosz tárgyalások negyedik fordulója hétfő délelőtt, magyar idő szerint 10.30 körül. A tárgyalásokat most virtuálisan, videókonferencián keresztül tartják – írja a Sky News.

Mihajlo Podoljak ukrán szóvivő szerint ezen nagyrészt a tűzszünet, az orosz csapatkivonás és az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák megvalósítására fognak összpontosítani. Hozzátette, hogy Ukrajna álláspontja a tűzszünetről változatlan. Azt is mondta, Oroszország „még mindig abban a tévhitben él, hogy a békés városok elleni tizenkilenc napos erőszak a helyes stratégia”.

Negotiations. 4th round. On peace, ceasefire, immediate withdrawal of troops & security guarantees. Hard discussion. Although Russia realizes the nonsense of its aggressive actions, it still has a delusion that 19 days of violence against ?? peaceful cities is the right strategy pic.twitter.com/BhFLgBSKiu

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 14, 2022

Ukrajna Oroszország teljes elszigetelését kéri a harmadik világháborútól tartó országoktól

Az ukrán külügyminiszter a Twitteren keresztül fordult a nagyvilághoz. „Ukrajna sikeresen harcol”, de „szükségünk van rátok, hogy segítsetek nekünk harcolni. Adjátok oda nekünk a szükséges fegyvereket. Szavazzatok meg több szankciót Oroszország ellen, szigeteljétek el teljesen. Segítsetek Ukrajnának Putyint térdre kényszeríteni, és ezzel elhárítotok egy nagyobb háborút” – írta Dmytro Kuleba azoknak az országoknak, melyek „félnek attól, hogy belerángatják őket a harmadik világháborúba”.

To those abroad scared of being ‘dragged into WWIII’. Ukraine fights back successfully. We need you to help us fight. Provide us with all necessary weapons. Apply more sanctions on Russia and isolate it fully. Help Ukraine force Putin into failure and you will avert a larger war.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 14, 2022

Már több mint 1,75 millió menekült érkezett Lengyelországba

Az ukrajnai háború kitörése óta hétfő reggelig 1,758 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba – közölte a lengyel határőrség Twitteren.

Vasárnap 82,1 ezren keltek át a határon Ukrajna felől.
Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője az RMF FM kereskedelmi rádiónak hétfő reggel adott interjúban elmondta: nem lehet pontosan tudni, hogy a schengeni belső határokon át hány ukrajnai menekült utazott tovább Lengyelországból Európa más országaiba.
Dworczyk több tízezerre becsülte ezt a számot, a menekültek túlnyomó többsége azonban – mint mondta – Lengyelországban maradt.
Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes a Twitteren közölte: péntektől vasárnap estig a lengyel államvasutak különvonataival 27 ezer, Németországba igyekvő menekültet szállítottak tovább.
A lengyel kormány az utóbbi napokban más uniós tagállamok kormányzataival egyeztetett a menekültek szállításának összehangolásáról. Ennek érdekében a múlt héten Gerald Darmanin francia és Nancy Feaser német belügyminiszter látogatott a lengyel-ukrán határra, a hét végén pedig a lengyel, az ukrán, a cseh, a francia, a német és az osztrák közlekedési tárca képviselői, valamint Adina Valean uniós közlekedési biztos tárgyaltak Krakkóban.
Szombat este Lengyelországban hatályba lépett az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény, amelyet aznap fogadott el sürgősségi eljárásban a parlament.
A jogszabály egyebek mellett térítésmentes orvosi ellátásra jogosítja a menekülteket. Waldemar Kraska lengyel egészségügyi miniszterhelyettes hétfőn a közszolgálati rádiónak adott interjúban közölte: jelenleg több mint 1,8 ezer ukránt ápolnak lengyelországi kórházakban, a betegek közel fele gyermek.
Lengyelországba az elmúlt napokban mások mellett evakuálták az ukrajnai Lviv onkológiai gyermekkórházának pácienseit is.
Sztella Kiriakídisz, az Európai Unió egészségügyi biztosa múlt hétfőn tett lengyelországi látogatásán bejelentette: az uniós tagállamok több mint tízezer kórházi helyet biztosítanak a sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrajnai menekültek számára.

2500 fölé emelkedett a halottak száma az ostromlott Mariupolban

Már legalább 2500-ra nőtt a halottak száma Mariupolban – mondta hétfő reggel az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij tanácsadója.

A régióban napok óta nincs víz és áram, az élelmiszerkészletek kifogytak.

Hétfőn az ukránok újra megpróbálnak egy humanitárius konvojt eljuttatni az ostromlott déli Mariupol kikötővárosba, mert a vasárnapi konvoj az orosz ágyúzás miatt nem érte el a várost, a Vöröskereszt pedig arra figyelmeztetett, hogy „fogy az idő” az ott rekedt civilek megmentésére – összegez a Sky News.

Íme egy drónfelvétel a szétlőtt városról:

?️ #Mariupol is on fire. The recent drone footage shows a vast destruction of residential buildings #Ukraine #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/K5Zc2jOanj

— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) March 14, 2022

A Donyeck melletti Avgyijivkát bombázza az orosz tüzérség

Az UNIAN független ukrán hírügynökség tudósítása szerint Avgyijivka tegnap este óta folyamatos tűz alatt áll.

Az eddigi információk szerint a polgári infrastruktúrában nagy károk keletkeztek. A donyecki regionális államigazgatás vezetője, Pavel Kirilenko szerint a megszállók „Tocsek-U” taktikai rakétákkal, valamint több rakétavetőből lövik a várost.

Úgy fogalmazott: „a megszállók lőtték az Avgyijivka Kólaüzemet. Ezen kívül megrongálódott egy gázvezeték, egy iskola, valamint magánházak is. Jelenleg tisztázzák a polgári áldozatokkal kapcsolatos információkat” – közli a Hirado.hu.

Szijjártó: veszélyt jelent a fegyverszállítások engedélyezése

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások betiltása a biztonságot, „azok esetleges engedélyezése – ahogy a baloldal szorgalmazza – pedig a veszélyt jelenti” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter bejegyzésében kifejtette, „amióta háború zajlik Ukrajnában, itthon folyamatosan vita tárgya az, hogy milyen álláspontot képviseljünk Magyarország békéjének, biztonságának megőrzése érdekében”.
„A kormány világos döntéseket hozott: nem küldünk sem katonát, sem fegyvert, és nem engedjünk azt sem, hogy rajtunk keresztül szállítsanak halált okozó fegyvereket Ukrajnába” – fejtette ki.
A „baloldal ezzel ellentétes álláspontot képvisel – folytatta -: ők küldenének fegyvert, sőt akár katonákat is, a fegyverszállítmányok áthaladásának tilalmát pedig egyenesen árulásnak nevezték”. „Holott ez utóbbi veszélyességéről – ha korábban nem voltak vele tisztában – tegnap végérvényesen meggyőződhetett mindenki: az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak” – közölte a külügyminiszter.
Hangsúlyozta: reméli, most már mindenki érti, „ha nem tiltottuk volna be a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarországon, akkor azok átadására a magyar-ukrán határon került volna sor, az pedig a tegnapihoz hasonló támadás veszélyét okozta volna Kárpátalja területén, a magyar-ukrán határ közelében”.
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – jelentette ki.
Szijjártó Péter aláhúzta, „mi világosan döntöttünk és ki is tartunk a döntésünk mellett: Magyarország nem sodródhat bele a háborúba!”.

Hétfőn tíz humanitárius folyosó nyílik meg

Ukrajna megerősítette, hogy hétfőn 10 humanitárius folyosón keresztül megpróbálja evakuálni az oroszok által körülzárt és ostromlott városokban rekedt civileket.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy ezek az evakuációs útvonalak a főváros Kijevhez közeli városokból és a keleti Luhanszk régióból is indulnak majd – jelenti a Sky News.

Kitűzték a mai ukrán-orosz tárgyalás időpontját

Az Ukrajna és Oroszország közötti online tárgyalássorozat következő fordulójára a tervek szerint hétfőn 9:30-kor (közép-európai idő szerint) kerül sor – számolt be a német n-tv hírcsatorna hétfőn, ukrán forrásokra hivatkozva.

A két háborús fél egyelőre külügyminiszteri szinten folytatja az egyeztetést, azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nem zárta ki”, hogy a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között is létrejöhet egy hasonló egyeztetés.

„De meg kell határoznunk, hogy mi lesz egy ilyen (elnöki) találkozónak a célja, és mit fognak ott megvitatni” – tette hozzá Peszkov.

A kijevi Antonov repülőgépgyárat is lőtték az oroszok

A kijevi Antonov repülőgépgyárat lőtték az orosz erők – ezt a Telegramon közölte a kijevi városvezetés. A telephely Kijev központjától körülbelül 11 kilométerre van, a Szvjatosin repülőtéren.

The Antonov aviation industry plant in #Kyiv is on fire. pic.twitter.com/Wtc02RLLJb

— NEXTA (@nexta_tv) March 14, 2022

Számos rakétacsapás érte az éjjel Ukrajnát

Megrongálódott egy tévétorony a Kijevtől nyugatra fekvő Rivnye közelében az orosz rakétatámadás következtében – számolt be ukrán hírforrások.

Vitalij Koval, a rivnyei területi közigazgatás elnöke azt mondta, hogy a torony orosz légicsapás következtében sérült meg. Hozzátette, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak, és a részletek tisztázása még folyamatban van. Áldozatokról és sebesültekről egyelőre nincs információ.

Az UNIAN hírügynökség arról számolt be, hogy a Zsitomir régióban található Sztaviscse faluban kormányzati épületeket ért rakétatámadás. Az UNIAN szerint a csapásban négy ember megsérült, és hét épület megsemmisült.

Hétfő hajnalban Ukrajna számos régiójában – Lvivtől (Lemberg) Kárpátalján és Harkivon át egészen Odesszáig – légvédelmi szirénákat lehetett hallani.

Air raid sirens again over Lviv. pic.twitter.com/60g25vXKBI

— Andrew Connelly (@connellyandrew) March 14, 2022

Találat ért egy kijevi lakóházat, halottak is vannak

Lövedék csapódott egy kijevi lakóépületbe hétfőre virradóan, legkevesebb két ember meghalt és heten megsebesültek – jelentette az ukrán televízió az ország belügyminisztériumára hivatkozva Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy a sebesülteket kórházba vitték.

A shell flew into a high-rise building in #Kyiv‘s #Obolon at night.

The nine-story building partially collapsed and there was a fire. According to preliminary data, there were no victims or injuries. pic.twitter.com/NB7l4FoU1F

— NEXTA (@nexta_tv) March 14, 2022

A támadás a város északi részén lévő Obolony kerületet érte. A kijevi városvezetőség azt közölte, hogy a tűzoltóság a helyszínen van, a kilencemeletes épületből mintegy 70 embert menekítettek ki, a tüzet pedig sikerült eloltani. A katasztrófavédelem túlélők után kutat.
A NEXTA fehérorosz ellenzéki hírportál Twitteren arról adott hírt, hogy az épület félig összeomlott.

⚡️Apartment block in Kyiv on fire after shelling.

Firefighters are putting out fire in the 9-story apartment block on 20 Bohatyrska St. in the Obolon neighborhood, according to the State Emergency Service.

The building was hit at around 5 a.m.

Video: State Emergency Service pic.twitter.com/uOe9AeGU7J

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 14, 2022

Online folytatódnak hétfőn az orosz-ukrán tárgyalások

Hétfőn online folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek.

Peszkov szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnával videokapcsolaton keresztül folytatott megbeszéléseken az orosz delegációt, ugyanúgy, mint a fehéroroszországi személyes találkozókon, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti.

A Kreml sajtószolgálatának szombati beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy “az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumban tárgyalássorozat” zajlott le.

Ukrán vezérkar: az orosz csapatok több offenzívát készítenek elő

Az orosz csapatok Ukrajna több térségében is offenzívákat készítenek elő – közölte hétfőre virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében.

Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz alakulatok jelenleg igyekeznek az utánpótlás mellett biztosítani az általuk eddig elfoglalt területeket, illetve újra csoportosítják erőiket. Amint ezzel megvannak, újabb támadások várhatók keleten Harkiv, északkeleten Szumi, illetve Kijev határában Brovari ellen.

Luhanszk megyében az orosz erők mindenekelőtt a százezer lakosú Szeverodonyeck városára összpontosítanak. Moszkvai közlések szerint oroszbarát szakadárok alakulatai a várost keletről és délről lezárták.
Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy a Harkiv térségében található Topolszke és Spakivka településeknél a támadók veszteségeket szenvedtek és visszavonultak.

Az oroszok megteremtették a Krím-félsziget és a Donyec-medence szárazföldi összeköttetését

Az orosz hadművelet során megteremtették a Krím-félsziget és a Donyec-medence szárazföldi összeköttetését közölte hétfőn reggel Georgij Muradov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím miniszterelnök-helyettese. A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva a politikus elmondta, hogy az orosz csapatok ellenőrzése alá került a Krímből Mariupolba vezető autóút.

Az ukrán hatóságok egyelőre nem erősítették meg ezt az értesülést.

Muradov szerint az útvonal segíthet a részben a szakadárok kezén lévő donyecki régió humanitárius ellátásában. A dpa német hírügynökség mindemellett felidézte, hogy ukrán jelentések szerint orosz csapatok vasárnap elállták egy humanitárius konvoj útját az általuk ostromlott Mariupol kikötővárosába.

Megfigyelők abból indulnak ki, hogy az orosz hadművelet egyik célja szárazföldi folyosó megteremtése az Oroszországgal határos, kelet-ukrajnai, egyedül Moszkva által elismert donyecki és luhanszki szakadár népköztársaságok és a Krím félsziget között.

Lakóházakat ért tüzérségi támadás Mariupolban

Több magasépületet bombáznak orosz lövedékek a déli Mariupol kikötővárosban egy, a BBC által közzétett felvételeken. Az incidensre vasárnap került sor, miután az orosz katonai erők napok óta intenzíven lövik a várost.

Az ukrán hatóságok szerint Mariupolt könyörtelen bombázások érik azóta, hogy az orosz csapatok március 2-án körülzárták, és becslések szerint 2187 polgári személy vesztette életét.

Azóta a városban maradt nagyjából 400 ezer ember nem jut vízhez, élelemhez és gyógyszerekhez. Az ukrán kormány közlése szerint „többszöri segélyszállítási kísérletét meghiúsították” az orosz lövedékek, és ez tovább fokozta a fenyegető humanitárius válságtól való félelmet.

A harcban álló felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tettek arról, hogy amikor az orosz féllel egyeztetett humanitárius folyosón több százezer ember távozhatott volna a városból, erre miért nem került sor. A megindult evakuálást ukrán részről állították le arra hivatkozva, hogy az oroszok nem biztosítják az egyeztetett útvonalakat.

Mariupol Ukrajna legnagyobb kikötővárosa. Népessége mintegy 450 ezer fő. A város kulcsfontosságú az Oroszországot a Krím-félszigettel összekötő útvonalon – összegez a Hirado.hu.

#Breaking

Heavy shelling by Russian forces has restarted this morning in #Mariupol#Ukraine.

pic.twitter.com/eOTXXBSDjz

— Daniele Palumbo (@Danict89) March 13, 2022

4006 menekültet fogadtak a budapesti pályaudvarokon vasárnap

Az ukrajnai háború elől 2022. március 13-án 4006 ember, köztük 1239 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 12 gyerek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Az eddigi leghosszabb légiriadó sziréna volt hallható Dnyipróban

A BBC kelet-európai tudósítója, Sarah Rainsford a Twitteren számolt be arról, hogy a Kijevtől délkeletre lévő Dnyipro városban légiriadó sziréna volt, mely sosem szólalt meg még ilyen hosszan – írja az Origo.hu.

Csehország további katonai szállítmányokat küld Ukrajnának

Václav Smolka cseh kormányszóvivő a CNN-nek azt mondta, hogy a cseh kormány további katonai segélyek szállítását tervezi Ukrajnának, legalább 31,5 millió dollár értékben. Smolka nem kívánta részletezni, hogy a segélycsomag egészen pontosan miből áll, de annyit elárult, hogy a kézbesítés időpontja attól függ, hogy kormánya mikor tudja beszerezni „a szükséges anyagot”.

Fehér Ház: telefonon beszélt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök

Joe Biden az Egyesült Államok elnöke folytatott megbeszélést Oroszország Ukrajna elleni háborújáról Emmanuel Macron francia elnökkel a mai napon.

“Áttekintették a közelmúltbéli diplomáciai kapcsolatokat, és megerősítették elkötelezettségüket, amely szerint Oroszországot felelősségre kell vonni tetteiért, támogatni kell Ukrajna kormányát és népét” – áll a Fehér Ház közleményében.

Zelenszkij: Csak idő kérdése, hogy az orosz rakéták NATO-területeken csapódjanak be

Az ukrán elnök vasárnap éjjel közzétett videóüzenetében kérte a NATO-t, hogy hozzanak létre repüléstilalmi zónát Ukrajna fölött. Zelenszkij ezt azzal indokolta, hogy vasárnap támadás érte a Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központ javorivi bázisát. Javoriv a lengyel határ közelében található, Zelenszkij szerint pedig csak idő kérdése, hogy az orosz rakéták NATO-területeken csapódjanak be.

Korábban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elítélte a javorivi orosz támadást Twitter-oldalán.

Zelenszkij üzenetéről a brit The Guardian is beszámolt. A CNN beszámolója szerint az ukrán elnök arra is kitért üzenetében, hogy Brent Renaud amerikai újságíró is életét vesztette a Kijev elleni támadásokban.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy folytatódnak a diplomáciai tárgyalások Oroszországgal annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalóasztalhoz üljenek.

Az ukrán elnök már korábban is intézett hasonló kérést a NATO-hoz, de ezt még az Egyesült Államok részéről is elutasították. A Zelenszkij által kért repüléstilalmi zóna kialakítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden légi egységet kilőnek, ami könnyen vezethetne fegyveres összetűzéshez az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az Orosz Föderáció között.

Amennyiben a NATO és az orosz haderő bármilyen összetűzésbe keveredik, az világháború kirobbanásához is vezethet.

A Vöröskereszt azonnali tűzszünetet sürget Mariupolban

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban sürgősen tűzszünetre van szükség, mert humanitárius katasztrófa fenyeget – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A kikötőváros lakói hetek óta rémes körülmények között élnek élet és halál között – mondta Peter Maurer, a genfi székhelyű segélyszervezet elnöke. Civilek és katonák holttestei fekszenek az utcán és a romok alatt, a súlyos betegeket nem tudják ellátni. Mariupol több százezer lakosa küzd az alapvető szükségletek hiányával, nincs elég élelem, víz és gyógyszer. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, hogy állapodjanak meg a tűzszünet feltételeiről és a civilek menekülési útvonalairól. A segélyszervezet felajánlotta, hogy semleges közvetítőként vesz részt a tárgyalásokon – írja a Tagesschau híre alapján a Telex.

Hétfőn kerülhet sor az újabb béketárgyalásokra

Március 14-én hétfőn folytatódnak a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, közölte Dmitrij Peszkov az orosz elnök sajtótitkára – számolt be a Suspilne ukrán média.

“Videókonferenciák formájában a munkacsoportok folyamatosan működnek. Számos kérdés folyamatos figyelmet igényel” – erősítette meg a hírt Mihajlo Podoljak az ukrán elnök tanácsadója Twitter-bejegyzésében. Hozzátette, a tárgyalás ülésén az előzetes eredmények összegzésére kerül sor.

A NEXTA azt írta az ukrán tárgyalódelegáció egyik képviselőjére, David Arahamiára hivatkozva, hogy kijevi idő szerint 10:30-kor (magyar idő szerint 9:30-kor) kezdődnek az orosz-ukrán tárgyalások, amelyek videóhívásban zajlanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a delegáció feladata az, hogy elérjenek egy Putyinnal való találkozót. Zelenszkij azt is mondta, hogy a tárgyalásokon „hatékony garanciákat” kell szerezniük az oroszoktól.

Brit védelmi minisztérium: az oroszok blokád alá vették Ukrajna partjait

A brit védelmi minisztérium hírszerzési frissítése szerint összehangolt támadások várhatóak az orosz fél részéről. A Twitteren tették közzé vasárnap este hírszerzési frissítésüket. Főbb megállapításaik:

• az orosz haditengerészet blokád alá vette Ukrajna partjait a Fekete-tengeren, gyakorlatilag elszigetelve az országot a nemzetközi tengeri kereskedelemtől,
• orosz hadihajókról továbbra is rakétacsapásokat mérnek különböző városokra Ukrajna-szerte,
• az Azovi-tengernél már egy kétéltű harci járművet partra tettek az oroszok, és a következő hetekben várhatóan még több ilyen eszközt juttatnak ki a szárazföldre.

Azt állítják tehát, hogy az orosz hadiflotta blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, ezzel elvágva az országot a nemzetközi tengeri kereskedelemtől.

Az orosz erők Dél-Ukrajnában is folyamatos hadműveletet folytatnak a korábban elfoglalt Krím-félszigetről kiindulva. Több fontos várost vettek célba, például Mariupolt, ami jelentős kikötővárosnak számít, elfoglalták Bergyanszkot, de Herszon és Mikolajiv felé is terjeszkednek. Elemzők szerint a stratégiai jelentőségű délnyugat-ukrajnai Odessza elfoglalása is az orosz haderő céljai közé tartozik.

A brit hírszerzési jelentés szerint az orosz hadiflotta rakétatámadásokat is indít a tengerről az ukrán célpontok ellen, és az Azovi-tenger felől is partraszállást hajtottak végre. A britek szerint a jövőben is várhatóak hasonló támadások és összehangolt partraszállások.

Kiemelték, hogy az orosz flotta gyakorlatilag elvágta Ukrajnát a tengeri kereskedelemtől.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/cz8Q0vnsA5

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/o28zuSsk3K

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 13, 2022

Kigyulladt egy vegyiüzem Donyeck közelében

A TASZSZ a moszkvai védelmi minisztériumban lévő forrására hivatkozva arról számolt be, hogy „ukrán nacionalisták” diverzáns akciót hajtottak végre a Donyeck megyei Avgyijivkában működő koksz- és vegyiüzem ellen, amely a legnagyobb ukrajnai acélipari cég, a Metinvest tulajdonában van.

„Ennek következtében az üzemben tűz keletkezett, és a sűrű mérgező füst a környező településekre átterjedt” – közölte az orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes. Hozzátette, hogy a folyamatban lévő harccselekmények miatt az oltási munkálatok egyelőre nem lehetségesek.

A dpa német hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az értesüléseket nem tudta független forrásból ellenőrizni.

Bár offenzívára számítanak, mégsem evakuálnak Szumiból

Az ukrán vezérkar hétfő hajnali beszámolója szerint több helyszínen is orosz offenzívára számítanak – idézi a Hirado.hu. Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz alakulatok igyekeznek az utánpótlás mellett biztosítani az általuk eddig elfoglalt területeket, illetve újra csoportosítják erőiket. Amint ezzel megvannak, újabb támadások várhatók keleten Harkiv, északkeleten Szumi, illetve Kijev határában Brovari ellen.

Luhanszk megyében az orosz erők mindenekelőtt a százezer lakosú Szeverodonyeck városára összpontosítanak. Moszkvai közlések szerint oroszbarát szakadárok alakulatai a várost keletről és délről lezárták.

Zsoldosok és nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei Sztaricsi közelében található jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését. A jarovivi gyakorlótéren korábban NATO-országokból érkezett kiképzők oktattak ukrán katonákat. Konasenkov azt mondta, hogy az objektumon fegyverraktár működött és külföldi zsoldosok felkészítése is folyt az orosz erők elleni bevetésük előtt.
A vasárnap esti orosz hadijelentés szerint a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 3736 létesítménye vált működésképtelenné. Konasenkov szerint Ukrajna eddig 100 repülőgépet, 139 pilóta nélküli légijárművet, 1234 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 122 rakéta-sorozatvetőt, 452 tüzérségi ágyút és aknavetőt valamint 1013 speciális katonai járművet veszített.
A tábornok szerint az elmúlt egy napban az orosz légierő és légvédelem az ukrán légierő egy Szu-24-es repülőgépét és 11 drónt, köztük két Bayraktar TB2-est lőtt le. A tájékoztatás értelmében az orosz erők újabb öt települést foglaltak el néhol 9 kilométert nyomultak előre.
A luhanszki „népi milícia” vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy Popaszna város „felszabadítása” során, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által „tömegesen” agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.
A milíciára hivatkozó orosz jelentések szerint az ukrán hadsereg élő pajzsként használta a pincékből kihajtott lakosokat és agyonlőtte azokat, aki nem engedelmeskedtek. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte a „népi milícia” jelentette tömeggyilkosság körülményeinek kivizsgálását.
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki „népköztársaságban” a helyi hatóságok szerint folytatódtak a polgári célpontok elleni ukrán támadások és veszélybe került a régió vízellátása. A tájékoztatás szerint a helyzetben csak azt követően állhat be javulás, ha az orosz haderő által támogatott milícia „felszabadítja” a Horlivka (Gorlovka) melletti Majorszk községet és a donyecki víztisztító állomás környékét az ukránok által ellenőrzött átemelő-állomásokat.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében közölte, hogy csecsen egységek Kijev közvetlen közelségében „folytatják a munkát” és hogy „az orosz erők visszavonulására vonatkozó híresztelések erősen eltúlzottak”. Kadirov szerint a cél továbbra is változatlanul a „nacionalisták” megsemmisítése Ukrajnában.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy hétfőn online folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Az orosz delegációt, ugyanúgy, mint az eddigi három fehéroroszországi személyes tárgyalási fordulón, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti.
A Kreml sajtószolgálatának szombati beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy „az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumban tárgyalássorozat” zajlott le.

Itt tartott vasárnap az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó forrása: Twitter/NEXTA