Az orosz-ukrán háború 18. napja – FRISSÜL
Immár tizennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!
Helyreállt a csernobili atomerőmű áramellátása
Az ukrán nemzeti energetikai vállalat, az Ukrenergo szakemberei sikeresen helyreállították az áramellátást a csernobili atomerőműnél.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter beszámolóját az Enerhoatom sajtószolgálata közölte. Az atomerőmű hűtőrendszerei ismét normál üzemmódban működnek, nem tartalék áramról. Haluscsenko felszólította a nemzetközi partnereit, hogy segítsenek megvédeni a létesítményt és az atomerőmű körül hozzanak létre egy 30 kilométer sugarú demilitarizált övezetet.
Ha a NATO-t orosz támadás éri, az nem lesz viszonzatlan
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország megtámadja a NATO-t, akkor a katonai blokk teljes erejével támadna vissza – közölte a Sky News.
A szakértő hozzátette, hogy a NATO egyik tagja elleni támadás, az a teljes szövetség elleni támadásnak minősülne.
Mindez azután történt, hogy Oroszország a katonai szövetség által használt bázisra lőtt ki rakétákat, amely a lengyel határtól 15 mérföldre helyezkedik el.
A nemzetbiztonsági tanácsadó arról is beszélt, hogy amennyiben Oroszország tömegpusztító fegyvereket használna, azzal megszegné a nemzetközi jogi szabályokat.
Orosz katonai szóvivő: nyugati fegyvereket semmisítettünk meg
Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését.
A luhanszki „népi milícia” vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy az előrenyomulása során Popaszna városban, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által „tömegesen” agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.
Fox News: Kijev elpusztítására készülhetnek az oroszok
Jack Keane, a Fox News stratégiai elemzője szerint az orosz csapatok Kijev bekerítésére készülnek, hogy utána lecsapjanak a városra.
„Az a céljuk, hogy elpusztítsák a várost amennyire csak tudják, és lemészárolják az embereket, hogy megadásra késztessék Zelenszkij elnököt” – mondta az elemző.
Megérkezett Kijevhez a rettegett csecsen vezér
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője is Ukrajnában van az orosz megszállókkal, jelenleg pár kilométerre Kijevtől. Ez derül ki a csecsen televízió felvételéből, melyen épp eligazítást tart a katonáknak – szúrta ki az Origo.hu.
Chechen television confirms that Dear Leader Ramzan Kadyrov is now one of Russia’s occupiers in Ukraine. In fact, he’s just a few miles outside Kyiv. https://t.co/jFzCbxrFTh pic.twitter.com/QtW1CADd56
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) March 13, 2022
Ukrán vezérkar: az orosz csapatok támadásra készülnek Kijev ellen
Az orosz csapatok támadásra készülnek Kijev ellen, megpróbálják elfoglalni a város egy részét – közölte az ukrán vezérkar a Facebookon is közzétett közleményében, melyet az Index ismertet.
A közlés szerint az oroszok jelenleg Kijev közelében, Brovari és Boriszpil térségében vonják össze az erőiket, miközben állandóan felderítőműveleteket végeznek, valamint újabb és újabb utánpótlás-szállítmányok érkeznek hozzájuk.
Valószínűsíthető, hogy a csapatok újrarendezése és az újabb egységek megérkezése után az ellenség folytatni fogja a támadó hadműveleteket azzal a céllal, hogy elfoglalja Kijevnek a Dnyeper bal partján lévő részét – írták, hozzátéve: mindeközben a várostól északnyugatra is annak a jelei láthatók, hogy támadásra készülnek az orosz erők.
Az ukrán vezérkar azt is leírta, hogy az oroszok állandóan bombázzák a nagyvárosokat, köztük Csernyihivet, Szumit, Mikolajivet és Mariupolt is. Hozzátették: mindeközben Oroszország más területeiről, sőt még Örményországból és Azerbajdzsánból is elkezdtek átcsoportosítani néhány orosz katonai egységet, amelyet Ukrajnában terveznek bevetni.
A vezérkar arról is beszámolt, hogy a belarusz határ mentén, a Volinyi területen egyelőre nem folynak harcok, bár a belaruszok egyre több egységet csoportosítanak át a határ közelébe.
Továbbra is fennáll a lehetőség, hogy a Belarusz Köztársaság fegyveres erői részt vesznek az Ukrajna elleni hadműveletben a megszállók oldalán, Voliny térségében – írták.
Az oroszok elismerték a felelősséget a javorivi katonai bázis elleni támadásért, és további támadásokkal fenyegetnek
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Oroszország felelősséget vállal a a Lviv melletti katonai bázis elleni vasárnapi rakétatámadásért.
A Reuters Igor Konasenkovra, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva azt írja, hogy a javorivi létesítményt külföldi nemzetektől szállított katonai felszerelések tárolására használták. Egy szóvivő szerint akár 180 külföldi zsoldost öltek meg és nagy mennyiségű fegyvert is megsemmisítettek. A hivatalos ukrán közlések egyelőre 35 halottról és 135 sérültről számoltak be.
A szóvivő azt is mondta, hogy Oroszország nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel mért csapást mért a bázisra és egy különálló létesítményre egy közeli faluban.
A támadásra egy nappal azután került sor, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányokat.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a külföldi zsoldosok elleni ukrajnai támadásokat – írja a Telex.
Eddig több mint 2100 mariupoli lakos halt meg a harcok miatt
A napok óta ostrom alatt álló Mariupolban eddig legalább 2187 ember veszítette életét – írja a BBC. Helyi tisztviselők szerint csak az elmúlt egy napban legalább 22 alkalommal lőtték a várost az oroszok, s elfoglalták Mariupol keleti peremét is.
„12 napja, hogy ilyen nehéz helyzetben vannak az emberek. A városban nincs villany, víz, fűtés. Alig van mobilhálózat. Az utolsó élelmiszer- és víztartalékok is fogynak” – áll a közleményükben.
Az ukránok szerint eredményes lehet a béketárgyalások következő köre
A RIA orosz hírügynökség Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselőt idézte, aki összehasonlította az orosz-ukrán tárgyalások jelenlegi állását a kezdeti helyzettel, és azt mondta, hogy abban jelentős előrelépések történtek – írta a Guardian.
Ezzel egyidőben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója szerint is mostanra sokkal konstruktívabbá váltak a két fél közti tárgyalások.
„Nem engedünk egyetlen álláspontból sem. Oroszország most már megérti ezt és úgy kezdett el tárgyalni, hogy az a haladást segítse elő. Úgy gondolom, hogy akár már napokon belül eredményeket érhetünk el” – mondta Podoljak.
Mindez egy nappal azután történt, hogy a francia és a német elnök, Emmanuel Macron és Olaf Scholz szerint Vlagyimir Putyin az államfők szombati közös telefonbeszélgetése során nem mutatott hajlandóságot a háború befejezésére.
Friss térképen az orosz előrenyomulás
A brit védelmi minisztérium vasárnap is megjelentette aktuális térképét az orosz csapatok ukrajnai inváziójáról. Mutatjuk!
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 13, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 March 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/BwvgNFIrea
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/d28suPGSlT
Mikolajiv ukrán kormányzója szerint légicsapás ért egy iskolát
Mikolajiv térségében bombatámadás érte egy iskola épületét – adta hírül az ukrán Pravda. Mikolajiv tartomány kormányzója, Vitalij Kim szerint többen is az iskola romjai alatt rekedtek, akik az épületben kerestek menedéket. Az ukrán hatóságok szerint két halálos áldozata és két sebesültje van a támadásnak.
Ukrán tisztségviselők: foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók
Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint, ezenkívül a Szvjatohirszk kolostor elleni éjszakai légicsapásban körülbelül 30 ember megsebesült.
Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette, hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít – tette hozzá.
Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy száz kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a tőle megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő.
A hírügynökségek hozzátették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát.
Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál jelentette, hogy szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.
Vasárnap napközben az ukrán főügyész közölte, hogy a kolostorban csaknem ezer menekült volt, és közülük mintegy 30 megsebesült.
A donyecki ukrán katonai parancsnok pedig arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot szintén légicsapás ért az éjszaka. Pavlo Kirilenko szerint egy ember meghalt, egy megsebesült ebben a támadásban. Csernyihivben egy társasházat ért találat, a mentők szerint egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.
A Kreml nem utasítja el egy Putyin-Zelenszkij-találkozó lehetőségét
Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.
Peszkov Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót.
„Többször elmondtuk, hogy senki sem zárta ki a Vlagyimir Putyin és a Zelenszkij elnök közötti találkozó lehetőségét. De meg kell értenünk, hogy mi legyen ennek a találkozónak az eredménye, és hogy mit fognak megvitatni rajta” – mondta a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az orosz fél valóban kifejezte-e készségét egy feltételekhez nem kötött találkozóra.
„Ennek érdekében dolgoznak küldöttségek, amelyek közül a miénket (Vlagyimir) Megyinszkij (elnöki tanácsadó) vezeti. Még korai lenne az eredményekről beszélni” – tette hozzá.
Leonyid Szluckij, az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció tagja, az alsóház külügyi bizottságának alelnöke az RT televíziónak azt mondta, hogy a Moszkva és Kijev közötti tárgyalási folyamatban előrelépés történt, amely a személyes várakozása szerint „az elkövetkező napokban a két delegáció egységes álláspontjává, aláírandó dokumentumokká változhat”.
Szluckij szerint a dokumentumok aláírása nagyon fontos lenne a feszültség csökkentése érdekében és emberéleteket mentene meg.
Az orosz-ukrán tárgyalásoknak eddig három fordulóját tartották meg Fehéroroszországban és online továbbra is kapcsolatban állnak egymással. Ezek egyik fél számára sem hozták meg azt általa várt eredményt, ugyanakkor egyik oldal sem zárkózott el a folytatás elől. Mindkét fél pozitív fejleményekről szólt a bekerített ukrán városokból kivezető humanitárius folyosók kérdésében.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt, hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt. Korábban Zelenszkij Jeruzsálemet említette ebben a lehetséges minőségben.
Lelőttek egy külföldi újságírót Ukrajnában
Lelőttek egy amerikai újságírót Kijev közelében: az 51 éves Brent Renaud Irpinyben halt meg, két kollégája pedig súlyosan megsebesült.
Horvát védelmi miniszter: légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon
A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban – közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap.
A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó.
„Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják” – mondta a miniszter.
Hozzátette: a repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még mindig kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e.
Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították.
Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána.
Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón” – húzta alá Banozic.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.
Franciaország egymillió eurós alappal támogatja az ukrán és az orosz ellenzéki művészeket
Franciaország egymillió eurós alapot hoz létre az ukrán kulturális élet azon művészeinek befogadására, akik az orosz támadás miatt voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat, de az intézkedés nyitva áll az orosz ellenzéki alkotók számára is – jelentette be a kulturális tárca.
Az egymillión felül további 300 ezer eurót biztosít a kulturális minisztérium a művészeti iskolákba érkező ukrán és orosz diákok számára – olvasható a közleményben.
A támogatott ukrán és orosz alkotókat három hónapon át családjukkal együtt művészeti rezidenciákon szállásolják el, és oroszul és ukránul segítik a francia hatóságok az eligazodásban.
Az alapból az alkotói folyamatot és a művészeti tevékenységet kívánja támogatni a francia állam, például kutatói ösztöndíjakkal vagy előadások bemutatásának támogatásával.
Roselyne Bachelot francia kulturális miniszter már korábban jelezte, hogy Franciaország, ahova eddig mintegy 10 ezer ukrán menekült érkezett a háború február 24-i kitörése óta, az emigrációba kényszerülő orosz művészeket is támogatja.
A tárcavezető azt is jelezte: megkérte a francia állami intézményeket, hogy mondjanak le vagy halasszanak el minden olyan eseményt, amely az orosz hivatalos kulturális intézmények és olyan művészek közreműködésével készült, akik hosszú ideje nyilvánosan és egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere mellett foglalnak állást.
Csehország az EU segítségét kéri a menekültek elszállásolásához
Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette vasárnap a CTK hírügynökség.
Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.
„Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.
A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni.
A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.
Petr Fiala kormányfő szeretné elkerülni, hogy a problémák miatt más uniós országokba küldjék a Csehországba érkező ukrán menekülteket. „Szeretném ezt elkerülni, mert amikor 2015-ben a migrációs válság után elutasítottuk a kötelező kvótákat, azt is mondtuk, hogy a problémának több vetülete van. Ezek egyike emberiességi, mert oda küldenénk a menekülteket, ahová ők nem akarnak menni” – indokolta álláspontját a cseh miniszterelnök a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
A konténeres lakóházközpontok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték- és csatornarendszerre. „A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Vít Rakusan.
Az eddigi több mint 200 ezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy 30 százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.
Jana Cernochová védelmi miniszter a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában elmondta, hogy Csehország eddig összesen 725 millió korona értékben szállított lőszert és fegyvert Ukrajnának. Az újabb tervezett fegyverszállítások értéke hasonló nagyságú lesz, de hogy milyen fegyverekről van konkrétan szó, azt biztonsági okokra hivatozva nem közölte. „Az ukrán fél konkrét kéréseiből indulunk ki” – szögezte le Cernochová. Szerinte a cseh védelmi tárca most a kért hadianyag beszerzésén dolgozik.
Németország már az idén felhagyhat az orosz szén és kőolaj felhasználásával
Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt igyekszik minél hamarabb felhagyni az orosz energiahordozók felhasználásával – mondta egy hétvégi lapinterjúban a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, aki szerint ha minden jól alakul, országa már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól.
Robert Habeck a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt már nemcsak éghajlatvédelmi, hanem biztonsági okokból is át kell állítani Németországot a megújuló energiaforrások felhasználására.
Habeck kijelentette: le kell válni az orosz energiaimporttól, majd általában véve a fosszilis tüzelőanyagokról. Ezért a kormány „minden nap, tényleg minden nap, és nem egyszer éjjel is” dolgozik azon, hogy csökkenjen a függőség az orosz olajtól, széntől és földgáztól.
Ez a függőség „naponta, sőt, óránként” csökken, és „ha sikerrel járunk, akkor ősszel függetlenek leszünk az orosz széntől, az év végére pedig szinte teljesen függetlenek leszünk az Oroszországból származó olajtól” – mondta a miniszter.
A Zöldek politikusa hozzátette, hogy a földgáz esetében „bonyolultabb a helyzet”, mert Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is „teljes erővel” dolgoznak. Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik „készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak” a beruházásba.
Robert Habeck megerősítette, hogy a német kormány nem támogatja az orosz energiahordozók behozatalának azonnali, általános tilalma gondolatát. Mint mondta, az embargó nem csupán „kis egyéni kényelmi áldozattal” járna, hanem ellátási gondokat okozna a következő télen, és gazdasági visszaeséshez és magas inflációhoz vezetne.
Az azonnali embargó miatt „emberek százezrei veszítenék el a munkájukat, és sokak számára aligha lenne többé megfizethető a munkába járás, a fűtés és az áramszolgáltatás” – mondta a gazdasági és klímavédelmi miniszter.
Németországban az orosz import részaránya a földgázfelhasználásban 55 százalékos. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A háború kezdete, február 24. óta felerősödött az a követelés, hogy az orosz energiafüggőség lazítása érdekében halasszák el a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat – a nukleáris energia használatának kivezetése – utolsó szakaszát, vagyis a még működő három atomerőmű idénre tervezett leállítását.
Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a FAZ-nak elmondta, hogy az erőművek üzemben tartása csakis akkor lenne megoldás, ha új fűtőanyagot kapnának, nem pótolnák be a közelgő leállítás miatt 2019-ben kihagyott biztonsági átvilágításukat, és nemcsak átmenetileg, hanem több évre hosszabbítanák meg az üzemidejüket. Mindez aránytalanul nagy kockázat a várható előnyökhöz képest, ezért a kormány nem ezt az utat választja – fejtette ki a miniszter.
Zelenszkij: Közel 125 ezer embert evakuáltak az ukrán humanitárius folyosókon keresztül
Volodimir Zelenszkij közölte, hogy a humanitárius folyosókon keresztül közel 125 ezer embert evakuáltak a konfliktusövezetekből – számolt be róla a Guardian.
Vasárnapi videóbeszédében az ukrán elnök elmondta, hogy Mariupol jelenleg a prioritás, ahol 400 ezer ember rekedt, valamint elfogyott a víz és az élelmiszer.
Elmondta, hogy egy humanitárius konvoj mindössze 80 kilométerre van a kikötővárostól, és két órán belül megérkezhet.
Videón a lángok martalékává vált csernyihivi lakóépület
Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint orosz légitámadás következtében egy lakóépület is lángra lobbant az észak-ukrajnai Csernyihivben. A bombázásban egy ember életét vesztette, többen megsérültek, hét lakót viszont sikerült kimenekíteni az épületből.
Az épületek állapotáról a Nexta hírportál videót és képeket is közölt.
At night the occupiers hit a high-rise building in #Chernihiv. pic.twitter.com/xfLeEYa82I
— NEXTA (@nexta_tv) March 13, 2022
Kijev felkészült az orosz támadásra
Az ukrán fővárosnak két hétre elegendő élelmiszer-tartaléka van arra az esetre, ha az oroszok megszállják a várost – közölte a Guardian a kijevi hatóságok jelentésére hivatkozva.
„Kijev felkészült az orosz blokád esetére. Az a közel kétmillió kijevi lakos, aki nem hagyta el otthonát, nem marad támogatás nélkül akkor sem, ha a helyzet rosszabbodik” – áll a Reuters hírügynökség online közleményében.
Az oroszok szétlőttek egy lembergi katonai támaszpontot – 20 halott
Lviv régió kormányzójának reggeli közleménye szerint kilencen meghaltak a Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központ katonai bázisa ellen intézett támadásban, 57-en pedig megsebesültek. A később közzétett adatok szerint viszont az áldozatok száma elérte a húszat.
??❌️?? Lemberg
— Bede Zsolt (@BedeZsolt2) March 13, 2022
Katonai támaszpontot ért orosz légicsapás pic.twitter.com/lUZ55d8N9U
A légicsapásokra a kora reggeli órákban került sor.
A Reuters beszámolója szerint Makszim Kozickij területi katonai vezető is megerősítette, hogy Oroszország 30 rakétát lőtt ki a Lvivtől mintegy 50 km-re délnyugatra és a lengyel határtól körülbelül 25 km-re húzódó komplexumra ma reggel 6 óra (magyar idő szerint 5 óra) előtt.
Az előzetes jelentések korábban még mindössze 8 orosz rakétáról számoltak be.
#BREAKING: Russian missile strikes on military training facility near Lviv leaves at least nine dead and 57 injured; at least 30 missiles fired at Yavoriv centre near Polish border pic.twitter.com/F0jM8lxXip
— I.E.N. (@BreakingIEN) March 13, 2022
Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy rendszerint külföldi katonai kiképzők szoktak a létesítményben dolgozni, de egyelőre tisztázatlan, hogy a támadás idején ők is az épületben tartózkodtak-e.
Szijjártó: a Lviv melletti támadás kiemeli a fegyverszállítás kockázatait
Stoltenberg: Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti
Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak.
A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.
Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml „hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.
Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”.
Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. „Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” – mondta.
A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, „közvetlen konfrontációt” jelentene.
Ugyanakkor – fejtette ki Jens Stoltenberg – a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt „tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” – jelentette ki a NATO főtitkára.
Újabb létesítményt ért légitámadás a lengyel határ mellett
A lengyel határtól nem messze fekvő Javoriv településen vasárnap reggel a katonai bázis mellett egy hulladéklerakó is rakétatűz áldozatául esett.
A hírt Irina Gerascsenko, Ukrajna népképviselője is megerősítette, a Nexta hírportál pedig nemrég fotókat is közölt a megsemmisült létesítményről.
Yavoriv landfill in the region of #Lviv. pic.twitter.com/eXQ5mdgHn3
— NEXTA (@nexta_tv) March 13, 2022
A háborús számháború legújabb fejezete
A BBC vasárnapi összegzése: az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium közlése szerint erői 3687 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg az ország elleni támadás kezdete óta, valamint 99 repülőgépet, 1194 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 443 tábori tüzérségi fegyvert.
Eközben az ukrán hadsereg azt állítja, hogy több mint 12 000 orosz katonát öltek meg, valamint 374 harckocsit, 1226 páncélozott harci gépet és 140 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.
A BBC kiemeli, egyik fél állításait sem lehet ellenőrizni.
Odesszában is légicsapások hangját hallották
A Sky News helyszíni tudósítója szerint a Fekete-tenger-parti Odesszában is tüzérségi vagy rakétatámadások hangja volt hallható vasárnap reggel. Ukrajna harmadik legnagyobb városa két és fél hete készül az orosz támadásra.
Kilenc halálos áldozata van a javorivi katonai bázis elleni támadásnak
Kilencen meghaltak és 57 ember megsebesült a nyugat-ukrajnai katonai támaszpont elleni támadásban – írja a BBC News a lvivi régió kormányzójának bejelentésére hivatkozva. Ukrán források szerint Oroszország 30 rakétát lőtt ki a javorivi nemzetközi kiképzőközpontra, ebből nyolc rakéta becsapódását megerősítették. A bázis mintegy 40-50 kilométerre fekszik Lviv-Lembergtől, s alig több mint 20 kilométerre található a lengyel (azaz a NATO-)határtól.
Ukrán források szerint a csapás a NATO-nak szánt figyelmeztetés is lehetett.
A Guardian közben arról számol be, elképzelhető, hogy akár harmincra vagy a fölé is emelkedik a halálos áldozatok száma.
Megpróbálják bekeríteni az oroszok az ukrán csapatokat
A brit védelmi minisztérium legfrissebb napi hírszerzési jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők megkísérlik bekeríteni az ukrán erőket az ország keleti részén, miközben északon Harkiv és délen Mariupol irányából nyomulnak előre.
„A Krímből előrenyomuló orosz erők megpróbálják megkerülni Mikolajivot, miközben nyugat felé, Odessza felé igyekeznek” – írják.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 March 2022
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 13, 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/eTyMwvnz4V
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/FLC100EJAr
A lvivi légicsapás a NATO-nak szánt figyelmeztetés az ukrán hadsereg szerint
Meg nem erősített információk szerint az ukrán légvédelem egy orosz rakétát semlegesített a becsapódás előtt, nyolc másik azonban valóban célba érhetett a Lviv melletti, illetve az ukrán-lengyel határhoz közeli katonai bázis területén. A The Guardian lvivi tudósítója a mentősöktől úgy értesült, hogy sokan megsérültek a robbanások közelében, az ukrán szárazföldi erők szóvivője pedig közölte, hogy egyelőre nincs tudomásuk halálos áldozatokról.
„Ez a csapás azért jelentős, mert a lengyel határ közelében történt, így felmerül, hogy az oroszok figyelmeztetésül szánták a NATO-nak, amelynek csapatai gyakran használják a bázist kiképzőhelyként” – idézi az Interfax Ukraine helyi hírügynökség Anton Mironovics katonai szóvivőt.
A BBC beszámolója szerint Lvivtől mintegy 50 kilométerre és a lengyel határtól 25 kilométerre található Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központot (IPSC) 2007-ben hozták létre az ukrán fegyveres erők kiképzésére, elsősorban békefenntartó missziókhoz. A IPSC egyike annak a két helyszínnek Ukrajnában, ahol nemzetközi katonai gyakorlatokat tartanak.
BRFK: mintegy 3700 menekültet fogadtak szombaton a fővárosi pályaudvarokon
Az ukrajnai háború elől szombaton 3730 ember, köztük 1247 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon.
A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 135 ember, köztük 80 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Trump: Putyin egyre rosszabb és rosszabb lesz
A volt amerikai elnök, Donald Trump szerint a személyiségének köszönhető, hogy az Egyesült Államok nem keveredett háborúba elnöksége 4 éve alatt. A Sky News beszámolója szerint egy dél-karolinai fórumon megismételte, hogy ő volt az egyetlen elnök négy évtizedig, aki alatt Amerika nem keveredett új háborús konfliktusba. Fontosnak nevezte az orosz energiafüggőségről való leválást, és azt mondta, „ha azt gondolják, Putyin megáll, csak rosszabb és rosszabb lesz”.
Szijjártó megerősítette: a szankciók nem veszélyeztethetik Magyarország energiaellátását
Nem megengedhető, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg, ezért a magyar kormány további tárgyalásokat kér, amennyiben úgy látja, hogy a legújabb uniós szankciós javaslatok veszélyeztetik Magyarország energiaellátását – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth Rádióban.
Szijjártó Péter a Vasárnapi újság című műsorban hangsúlyozta, Magyarország fontosnak tartja az európai egység fenntartását, eddig is mindig részese volt a közös európai döntéseknek, ugyanakkor szerinte nem szabad elhamarkodott döntést hozni, nyugalomra, higgadtságra, megfontoltságra van szükség.
A tárcavezető kiemelte, Európa egysége nem tud létrejönni olyan szankciós intézkedések mellett, amelyek veszélybe sodornák az energiaellátást – idézi az MTI.
Az oroszok szerint jogos célpontokra támadtak Lvivben
A lengyel határhoz közeli katonai bázis elleni támadás Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szombati figyelmeztetése után történt, miszerint az Ukrajnába irányuló nyugati szállítmányok „jogos célpontjai” a támadásnak.
Többek között az az Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok is fegyverekkel támogatta Ukrajnát – részletezte a The Guardian.
Ukrán és nemzetközi hírforrások szerint a javorivi katonai gyakorlóteret, valamint a Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központot is lebombázták a városban.
Joe Biden: Putyin egy megosztott NATO-ra számított, de csalódnia kellett
Joe Biden amerikai elnök szerint Oroszország az Ukrajna elleni támadás előtt egy megosztott NATO-ra számított, de csalódnia kellett. Twitter-bejegyzésében az elnök úgy fogalmazott, Putyin egy megosztott NATO mellett megosztott nyugattal, és egy megosztott Amerikával számolt, de ebből semmit sem kapott.
Putin was counting on a divided NATO, a divided West and quite frankly, a divided America.
— Joe Biden (@JoeBiden) March 12, 2022
But he got none of that.
Robbanásokat jelentettek Ivano-Frankivszkban
Szemtanúk mondták el az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugati Ivano-Frankivszk városában. Az ukrán sajtóorgánumok is hasonló robbantásokról számolnak be. Az oroszok ezek szerint most már a nyugati területeket is bombázzák, Lvivet és Ivano-Frankivszkot.
Vatikán: soha nem késő békét kötni
Egy magas rangú vatikáni tisztviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország ukrajnai inváziója arra enged következtetni, hogy a világ „visszazuhan a múltba ahelyett, hogy lépéseket merne tenni egy más jövő felé”.
Pietro Parolin vatikáni bíboros, akit széles körben a katolikus egyház második legbefolyásosabb emberének tartanak Ferenc pápa után, felszólította Oroszországot, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával, mondván, hogy a „háborút folytató vezetők a fegyverek ördögi logikájára támaszkova, teljesen megfeledkeznek arról, hogy mit jelent emberségesnek lenni”.
„A háború olyan, mint a rák. Növekszik, terjeszkedik és önmagából táplálkozik” – mondta Parolin. „Sajnos, ezt fel kell ismernünk, hogy egy olyan örvénybe kerültünk, amelynek kiszámíthatatlan következményei lehetnek mindenki számára”.
„Soha nem késő, békét kötni” – tette hozzá.
Kuleba: Ukrajna kész tárgyalni az oroszokkal, de nem adja meg magát
Ezt egy nemzetközi online sajtótájékoztatón vázolta az ukrán belügyminiszter. Dmitro Kuleba szerint kormánya továbbra is nyitott a diplomáciai egyeztetésekre, de figyelmeztetett, hogy Moszkva olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyek számukra elfogadhatatlanok.
Az orosz hadsereg ugyanolyan pusztító taktikát folytat, mint Szíriában – állította, és a nyugati országokat arra kérte, segítsenek a háborús bűnök felderítésében – idézi a BBC.
Erős robbanások rázták meg Lvivet
Több szemtanú is arról számolt be az ukrán BBC-nek, hogy robbanásokat hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben – az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a város lakói két erős robbanásról számoltak be a közösségi platformokon. A robbanásokat a CNN Lvivben tartózkodó stábja is hallotta.
Az ország több pontjához hasonlóan Lvivben is megszólaltak vasárnapra virradó éjjel a légvédelmi szirénák.
Egyelőre nem tudni a robbanások pontos okát – bár a Kyiv Independent arról számolt be, hogy Lvivet orosz rakétatámadások érték, a BBC ezt nem tudja megerősíteni.
Légiriadó van szinte egész Ukrajnában
Ukrajna „szinte minden régiójában” lövöldözéseket hallottak vasárnap hajnalban, írja a Kyiv Independentre hivatkozva a BBC. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint lakóházak tucatjait rongálták meg és hatalmas tüzeket okozott, amikor az oroszok tüzérségi támadás alá vették a Luhanszk megyei Szjevjerodoneck és Rubizsne városait – összegez a Telex.
A támadásban az ukrán kormány becslései szerint közel 60 épület, köztük főleg lakóházak rongálódtak meg. A katasztrófavédelem azt üzente Telegram-csatornáján: „Az ellenség nem fogja megtörni a luhaszki régiót! Tartsunk ki! Minden Ukrajnáé lesz!”
Az üzenet után nem sokkal a Kyiv Independent arról számolt be, hogy légiriadót hirdettek Ukrajna „szinte minden régiójában” magyar idő szerint 3 óra körül. Még a nyugat-ukrajnai Lvivben is arra kérték a lakosokat, keressenek azonnal menedéket.
⚡️Air raid alerts in almost every region of Ukraine.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 13, 2022
Sirens have been activated in Uman, Kharkiv, Kramatorsk, Sloviansk, Vinnytsia, Kyiv, Poltava, Zhytomyr, Khmelnytskyi, Lviv, Odesa, Volyn, Zaporizhzha, Berezivka, Izmail, Kiliya, Yuzhne, Chernomorsk, Bilyaivka, & Avdiivka.
Ukrán vezérkar: az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak
Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak – közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében. Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.
Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát.
Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton.
Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja – ukrán források szerint – eddig sikertelenül. A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.
A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.
Zelenszkij: Moszkva nagyobb ellensége a világnak, mint Észak-Korea
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fog megállni egy országnál, ha lesz ereje továbbmenni. Videoüzenetében elmondta: minden alkalommal megismétli külföldi partnereinek, hogy tegyenek többet Ukrajnáért, mert ezzel mindenkit segítenek Európában.
A gonosz, amely tudatosan bombázza a békés városokat, a gonosz, amely még a mentőket is lövi és kórházakat robbant fel, nem fog megállni egy országban, ha van ereje továbbmenni – mondta az elnök. Hozzátette, hogy jelenleg Ukrajna a világ legnagyobb támogatását élvezi. Emellett – véleménye szerint – Oroszországot csak az ellenségek között tartják számon, ami még nagyobb ellenség, mint Észak-Korea – összegzi az Index.
Miközben számos katonai kitüntetést jelentett be az ukrán katonák részére, kommentálta az orosz ellenőrzés alá vett Herszonban kialakult helyzetet is – írja a Sky News. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy Oroszország népszavazást akar indítani azzal a céllal, hogy a régiót szakadár köztársasággá minősítse, hasonlóan Donyeckhez és Luhanszkhoz a kelet-ukrajnai légióban.
Az ukrán elnök szerint az oroszok Herszonban is álköztársaságot terveznek kikiáltani, és zsarolják a helyi vezetőket, nyomást gyakorolnak a képviselőkre, keresik azokat az embereket, akiket megvesztegethetnek. Zelenszkij hálás a tüntetők ezreinek, akik igyekeznek ellenállni, és az oroszok tudtára adni, hogy nem akarnak elnyomás alatt élni, és továbbra is Ukrajna részét képezik.
Légitámadásban megsérült az 500 menekültet befogadó kolostor
Az ukrán hírügynökség közölte, szombat este 10 óra körül orosz légitámadás következtében megsérült az ország egyik leghíresebb keleti ortodox kolostora Szvjatohirszkban, Donyeck régióban. A kolostor a Harkiv közelében lévő Izjum és Szlovjanszk között található, szombaton az orosz hadsereg ezen az útvonalon próbált előretörni.
Az épületben 520 menekült tartózkodik, köztük 200 gyerek. A történteket az ukrán ortodox egyház is megerősítette.
Russia bombed the Sviatohirsk Lavra, one of 3 major monasteries in Ukraine. A shell that detonated in the yard damaged quarters where monks and IDPs from occupied Donbas lived.
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) March 12, 2022
The first written mentions of the Lavra date 1526
?Ukrainian Orthodox Church (Moscow Patriarchate) pic.twitter.com/bX9lQE1ZLo
Robbanó drón zuhant le szombaton Kijevben
Tisztviselők és szemtanúk beszámolói szerint egy drónt szedtek le az ukrán biztonsági erők Kijevben szombat délután. A drón állítólag három kilogramm robbanóanyagot tartalmazott. Kijevben, Podil negyedben zuhant le, kis tüzet gyújtva egy banknál – írja a BBC, hozzátéve: a képek földrajzi elhelyezkedését ellenőrizték.
Samedi matin, dans le centre de #Kyiv, un drone explosif pouvant contenir une charge de 3 kilos a été repéré et descendu par un tir de défense, déclenchant un début d’incendie dans une banque. Dans le quartier de Podil. De manière anecdotique dans mon ancienne rue pic.twitter.com/dbXeCpLNs1
— Stéphane Siohan (@stefsiohan) March 12, 2022
Itt tartott szombaton az orosz invázió
A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!
Borítókép: Twitter/Illia Ponomarenko
Címkék:
háború orosz-ukrán háború ukrajna Európai Unió USA Oroszország NATO orosz-ukrán konfliktus Vlagyimir Putyin
