Most jön a falusi csok hajrája

Eddig 27 ezer család élt a falusi ingatlanokra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok), mely június végéig igényelhető.

A falusi csok keretein belül eddig közel 149 milliárd forintot utaltak ki 27 ezer igénylő családnak a bevezetése óta eltelt több mint két évben.A támogatás szociológiai hatásai már érzékelhetők, ugyanakkor az exponenciálisan növekvő árak mellett egyre kisebb részben tud a falusi csok hozzájárulni a lakásvásárláshoz.

Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy indulása óta változatlan összegű ez a fajta támogatás, a lakásárak azonban – a pandémia ellenére is – jelentősen emelkedtek. Ez nemcsak a nagyvárosokban, hanem a falusi csok által érintett, kevesebb, mint 5000 lakost számláló községekben is tapasztalható.

A szakember szerint, a tavalyi bővítésnek köszönhetően már a községek több mint 90 százaléka esetében elérhető a falusi csok, ami így az ingatlanvásárlások körülbelül 10-15 százalékát érintheti.

Mint közismert: a falusi csok egy gyermek nevelése esetén 600 ezer, kettőnél 2 millió 600 ezer, háromnál pedig 10 millió forintos segítséget jelenthet használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak.

A falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) által érintett településeken a 2017 és 2019 között mért 0,93 százalékról, 2019 és 2021 között 0,37 százalékra lassult a népességfogyás üteme – közölte az OTP Ingatlanpont.

A cég szerint Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken és ez a tendencia hatványozottan igaz volt a kistelepülésekre. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019 júniusában a falusi csok-ot, aminek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni, a hatályos jogszabály értelmében 2022. június 30-ig. Idén januárban további 200 településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista.

A Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa alapján megállapították, hogy 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49 400 emberrel (0,49 százalékkal), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55 400-zal (0,55 százalékkal) csökkent az állandó lakosság.

Ezzel szemben a falusi csok által érintett 2678 település vizsgálatánál kiderült, hogy 2017 és 2019 között 25 600 (0,93 százalék), 2019 és 2021 között viszont már csak 10 200 (0,37 százalék) volt az állandó lakosságszám csökkenése, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest.

Ugyanakkor megyénként és településenként eltérő, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni 2019 és 2021 között.

1121 falusi csok-kal érintett településen emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 községben pedig változatlan maradt a népesség száma.

2019-ről 2021-re, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyében könyvelhették el a falusi csok-kal érintett települések a legnagyobb lakosságszám növekedést. Csupán két olyan megye van: Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben nagyobb fokozatba kapcsolt.

Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint azt nem jelenthetik ki két év távlatából, hogy a kistelepülések demográfiai folyamatai tartósan megfordultak, azonban a falusi csok elindított egy pozitív előjelű folyamatot, és ezt a koronavírus-járvány kapcsán átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették. A magyarországi települések lakosságszám változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette – mondta a szakember.