Az orosz-ukrán háború 15. napja – FRISSÜL
Immár tizenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései frissülő cikkünkben!
A román védelmi minisztérium cáfolja, hogy a tartalékosok mozgósítására készülne
Közleményben cáfolta a román védelmi minisztérium (MAPN) csütörtökön, hogy az ukrajnai háború kapcsán a tartalékosok mozgósítására készülne.
A tárca közleményéhez két – hivatalosnak tűnő fejlécet és a MAPN címerét használó – hamis „sorozási” dokumentum fotóját mellékelték, és ezeken a katonai szervek nevében kolozsvári, illetve brassói címzetteket szólítanak fel adatközlésre, illetve arra, hogy a katonai központokban jelentkezzenek.
A MAPN rámutat: nem először terjesztenek Romániában rémhíreket az állítólagos mozgósításról az ukrajnai konfliktussal összefüggésben, ennek pedig feltehetően a lakosság megfélemlítése, a pánikkeltés a célja. A közlemény leszögezi: ezek a dokumentumok hamisítványok, terjesztőik ellen pedig bűnvádi eljárást indítottak.
A hamisítványok egyike egy „behívóparancs”, amelyet a deveselui katonai egység nevében adtak ki, és arra figyelmezteti a címzettet, hogy amennyiben nem jelentkezik a katonai kiképzésre, az dezertálásnak minősül, amely 4-től 8 évig terjedő börtönnel sújtható. A dél-romániai Deveselun található a NATO rakétaelhárító rendszerének romániai bázisa, amelyet Oroszország – minden cáfolat ellenére – a biztonságát fenyegető katonai objektumként kifogásol. A másik hamisítvány – az „ukrajnai válságra” hivatkozva – egy kolozsvári cégtől kér adatokat a 18 és 60 év közötti férfi alkalmazottakról, behívóik kiállítása érdekében.
Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat tehát kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást – mutatott rá a védelmi tárca.
A MAPN szerint a lakosság védelmi felkészítéséről szóló törvény valóban lehetővé teszi, hogy a katonai központok évente egyszer behívják a sorozottakat vagy a tartalékosokat katonai helyzetük pontosítására, de ez nem érint minden tartalékost, az értesítést a belügyminisztériumi alkalmazottak végzik, és semmi köze az ukrajnai helyzethez.
A MAPN azt tanácsolja azoknak, akik hasonló iratokat kapnak, hogy ne tegyenek eleget felszólításoknak, hanem kérjenek tájékoztatást a megyei katonai központoktól, amelyek elérhetőségét megtalálják a védelmi minisztérium honlapján.
Újabb nagy külföldi cégek építik le kapcsolatukat Oroszországgal
Az Ukrajna elleni orosz háború elleni tiltakozásul újabb világcégek jelentették be csütörtökön, hogy teljesen vagy részlegesen leépítik a kapcsolatukat Oroszországgal.
A Philip Morris International Inc. dohányipari konszern. (PMI) bejelentette, hogy felfüggeszti a tervezett oroszországi beruházásokat, beleértve az új termékek bevezetését, valamint a beruházásokat az innovációs, kereskedelmi és gyártási tevékenységekbe.
A PMI emellett megerősítette az oroszországi gyártási tevékenység csökkentésére irányuló terveit az ellátási lánc zavarai és a változó szabályozások közepette.
A cég 1992-ben jelent meg Oroszországban, ahol jelenleg 3200 embert foglalkoztat.
Oroszországban a PMI-nek van egy dohánygyára a leningrádi régióban (CJSC Philip Morris Izhora), valamint egy értékesítési hálózata is, a Philip Morris Sales and Marketings, amely több mint 100 orosz városban forgalmaz cigarettát. Tavaly ősszel a PMI úgy döntött, hogy bezár egy gyárat a krasznodari területen, a dohánypiac visszaesése miatt.
Az orosz üzletág 2021-ben a PMI globális bevételének körülbelül 6 százalékát adta.
A Hugo Boss AG német ruházati és divatcikk kereskedő vállalat azt közölte, hogy ideiglenesen bezárta oroszországi üzleteit, felfüggesztette minden kiskereskedelmi tevékenységét és az online értékesítést is.
A cég bevételének mintegy 3 százaléka származott Oroszországból és Ukrajnából.
Az amerikai John Deere, a világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója arról jelentett, hogy felfüggesztette szállításait Oroszországba és Fehéroroszországba. A cég oroszországi Orenburgban található gyárában vető- és talajművelő berendezések 9 típusát állítják elő, valamint 8R traktorokat és S, illetve W sorozatú kombájnokat szerelnek össze.
Ugyancsak csütörtökön jelentette be a Rio Tinto Plc, a világ egyik legnagyobb bányászati vállalata azt a tervét, hogy megszakít minden kereskedelmi kapcsolatot az orosz vállalkozásokkal. A Rio Tinto többségi tulajdonosa a Queensland Alumina (QAL) timföldfinomítónak Ausztráliában, amelyben az orosz Ruszal cégnek 20 százalékos részesedése van. Értesülések szerint a Rio Tinto valamilyen formában meg akarja szüntetni ezt a partnerséget. A Rio Tinto emellett üzemanyagot és egyéb termékeket vásárol Oroszországból egyebek között a mongóliai Oyu Tolgoi arany- és rézprojekt számára.
MKIK: az energiahordozók ne kerüljenek embargós listára!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja a magyar kormány és más országok azon törekvéseit, hogy az orosz energiahordozók ne kerüljenek embargós listára, a testület szerint a magyar gazdaságnak súlyos károkat okozna, ha az orosz energiahordozókra is kiterjednének a háború miatt kivetett szankciók – közölte a kamara csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény idézte Parragh Lászlót, az MKIK elnökét, aki elmondta, hogy a magyar gazdaság már most is súlyos veszteségekkel néz szembe kitettsége okán a jelenlegi szankciók következtében.
Hozzátette, téves az az állítás, hogy az orosz – európai uniós kapcsolatok korlátozása valamennyi európai uniós országot egyformán sújtja, hiszen minden ország kitettsége különböző.
Az MKIK közleménye szerint a magyar gazdaság orosz energiahordozóknak való kitettsége megközelíti a 90 százalékot, emiatt a behozatal korlátozása veszélyeztetné a magyar ipart, a szolgáltatási szférát, a mezőgazdaságot és a lakosság ellátását is.
Súlyos veszélynek tartják, hogy az Európai Unió által meghozott szankciók és az orosz válasz-intézkedések nagyobb károkat fognak okozni a magyar gazdaságnak, mint amekkora eredményt azokkal el lehet érni – olvasható az MKIK közleményében.
Putyin: Oroszország teljesíti energiaszállítási kötelezettségeit
Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtöki kormányülésen.
Elmondta, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a „nadrágszíj behúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.
Friss térképen az orosz invázió
A brit védelmi minisztérium csütörtökön délután is kiadta friss és aktuális térképét az oroszok ukrajnai offenzívájáról.
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 10, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 March 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/sxVhBRiORN
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/LDvFIy4UEA
Mint megírtuk, a két ország külügyminiszterének törökországi béketárgyalása eredménytelenül zárult. Mutatjuk, hogyan állnak most a frontok, hogyan fest a hadi helyzet az orosz agresszió nyomán Ukrajnában!
Belarusz szakemberek helyreállították a csernobili atomerőmű áramellátását
Az orosz energiaügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint az Alekszandr Lukasenko belarusz elnök által küldött szakemberek helyreállították az áramellátást az orosz irányítás alá került csernobili atomerőműben, ahol az orosz megszállás után, a vezetékek sérülése miatt szűnt meg az áramszolgáltatás. Ukrajna szerdán azt kérte, hogy időszakos, helyi tűzszünettel tegyék lehetővé a javításokat, figyelmeztetve, hogy az áramkimaradás tartós fennállása esetén szivárgás fordulhat elő – jelenti a Sky News.
Vitalij Klicsko: a kijeviek fele már elhagyta a fővárost
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt nyilatkozta, hogy Kijev lakóinak közel fele hagyta el a várost a háború kitörése óta. Klicsko szerint a város egy erőddé változott. „A háború első napjától kezdve az a feladatuk, hogy bekerítsék Kijevet, bekerítsék, majd folytassák a támadást, megdöntsék a kormányt” – mondta Klicsko. „Minden második kijevi lakos elhagyta a várost, Kijevben már csak valamivel kevesebb, mint kétmillió lakos van” – tette hozzá. Kijev a háború kitörése előtt egy közel hárommilliós nagyváros volt, most pedig rendkívüli ostrom alatt áll két hét óta. Az elővárosokban súlyos harcok folynak.
Duda: újabb szankciókat kell kivetni Moszkvával szemben
Megengedhetetlen, hogy az ukrajnai háborúban az orosz katonai műveletek az emberirtás jegyeit viselik, újabb szankciókat kell kivetni Moszkvával szemben – szorgalmazta Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön Varsóban, a Kamala Harris amerikai alelnökkel közös sajtóértekezleten.
Duda aláhúzta: segíteni kell Ukrajnán, ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.
„Az Egyesült Államok a szankciókat illetően egyértelműen élenjáró, és világosan ki kell mondani, hogy ezek a szankciók működnek” – húzta alá Duda.
Washington e héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.
Harris: az USA két Patriot-rakétaüteget szállított Lengyelországba
Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek továbbítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte csütörtöki varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.
Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapszerződése ötödik, a kollektív védelemről szóló cikke melletti kiállását. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta 5 ezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.
Közölte: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget.
A Harris által említett rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szerződést korábbi lengyel bejelentések szerint 2022 végén, 2023 elején valósították volna meg. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közöltek volna.
Ukrán rendőrség: sok civil áldozat a Donyec-medencében
Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében – közölte az ukrán országos rendőrség csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.
A Donyec-medencében az elmúlt 24 órában legalább 27 polgári lakos sérült meg. Ezenfelül a nyugati országrészben, Zsitomir megyében halt meg robbanás következtében egy polgári személy.
Súlyos légi és tüzérségi csapások érték Donyeck megye déli részét, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát és Volnovaha települést, illetve azok peremvidékeit, de támadások voltak a Donyecktől északra fekvő Kramatorszk és Szvitlodarszk térségében is. Károk keletkeztek 34 objektumban, köztük két általános iskolában, egy főiskola, valamint egy gyermekkórház és egy szülőotthon épületében.
Közben a kijevi vezérkari főnökség csütörtökön délben kiadott közleményében azt írta, hogy az ukrán védelmi erők minden irányban feltartóztatták az orosz csapatok előrenyomulását, utóbbiak az eddig elfoglalt állásaikat tartják, illetve csapat-átcsoportosításokat hajtanak végre. Egyebek mellett nem mondtak le arról, hogy elzárják az ukrán fővárost, Kijevet nyugati és délnyugati irányból – fűzte hozzá a vezérkar.
A közlemény szerint az ukrán erők felszabadították a Kijevtől északra fekvő Moscsun települést. A vezérkar figyelmeztetett: nem kizárt, hogy orosz szabotőrcsoportok kísérelnek meg behatolni Kijevbe, a környékbeli településekről evakuált civileknek álcázva magukat.
Az ország déli részén fekvő Mikolajiv környékén több településre próbálnak behatolni az orosz erők. A Krím-félszigetnél az orosz balti flotta egyik tengerészgyalogos dandárjának taktikai csoportjából érkeztek erősítésként katonák.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokág a Facebookon közölte, hogy Csernyihiv irányában megsemmisítették az orosz erők egyik, Iszkander-M típusú rakétarendszerrel támadó egységét, amely lakónegyedekre mért csapásokat. Részleteket erről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, beleértve az okozott veszteségeket.
Kuleba szerint nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében, Lavrov világméretű manipulációról beszél
Nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében az orosz és az ukrán külügyminiszter csütörtöki törökországi megbeszélésén – közölte újságírókkal Dmitro Kuleba ukrán tárcavezető. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szerinte az egész világot manipulálják az orosz hadsereg által elkövetett rémtettekről szóló hamis hírekkel.
„Felvetettük a tűzszünet kérdését, de ebben semmiféle előrelépést nem értünk el” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy orosz kollégája, Szergej Lavrov jelezte: Oroszország mindaddig folytatni fogja a támadásokat, amíg az ukrán fél meg nem adja magát.
„Ukrajna azonban erre soha nem lesz hajlandó” – jelentette ki Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter elmondta azt is, hogy a mariupoli humanitárius folyosókról, illetve egy 24 órás tűzszünetről sem sikerült megállapodni, mert Kuleba szerint úgy látszik, ezekben a kérdésekben valaki más dönt Oroszországban.
Kuleba mindazonáltal úgy fogalmazott, reménykedik abban, hogy Lavrovval folytatni tudják majd a tárgyalásokat.
Szergej Lavrov újságíróknak elmondta: Oroszország előadta javaslatait az ukrán félnek, és azokra most választ vár. Moszkva azt akarja elérni, hogy Ukrajna barátságos, demilitarizált, semleges státuszú állam legyen – mondta.
Lavrov szerint Oroszország hadművelete terv szerint halad, viszont a Nyugat hozzáállása a konfliktushoz még hosszú évekre nagyon veszélyes helyzetet teremthet a térségben. Hozzátette, hogy azoknak az országoknak, amelyek fegyvereket és harcosokat juttatnak el Ukrajnába, fel kell mérniük, hogy tetteik milyen veszélyeket rejtenek magukban.
A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szerinte hamisak azok az állítások, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán egy szülészetnek otthont adó létesítményre mért volna csapásokat Mariupolban. A szóban forgó épületben Lavrov szerint már régóta nem voltak egészségügyi dolgozók, sem szülőanyák és gyerekek, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt. Minderről Oroszország hétfőn az ENSZ-nek is tájékoztatást küldött – tette hozzá.
Egy esetleges atomháború lehetőségére vonatkozó újságírói kérdésre Lavrov azt válaszolta, nem hiszi, hogy nukleáris háborúhoz vezethetne a jelenlegi konfliktus.
A diplomáciai egyeztetések helyszínének Lavrov továbbra is Fehéroroszországot javasolta, ahol az ukrán és az orosz delegációk már több alkalommal találkoztak. Lavrov szerint “a valódi, a fő diplomáciai egyeztetés Fehéroroszországban zajlik”, és ezt Oroszország nem akarja kiváltani a törökországi tanácskozással.
„A mai megbeszélés azt mutatta meg, hogy nincs alternatívája (a fehéroroszországi tárgyalásoknak)” – fogalmazott Lavrov, megjegyezve, hogy Ukrajna a jelek szerint csak a találkozás kedvéért akar találkozókat tartani.
Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítana el találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos “konkrét kérdéseket”.
A két külügyminiszter nagyjából másfél órán keresztül tárgyalt egy szállodában az antalyai diplomáciai fórumon.
Eredménytelenül zárult az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozója
Az orosz és az ukrán külügyminiszter, Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba csütörtöki, törökországi találkozója nem hozott érdemi előrelépést a tűzszünet és a mariupoli humanitárius folyosó kialakítása ügyében – számolt be róla a The Guardian.
A Reuters jelentése szerint az ukrán külügyminiszter a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem történt megegyezés a tűzszünet ügyében, és az orosz külügyminiszter nem vállalt kötelezettséget egy humanitárius folyosó létrehozására Mariupolban, ahol Kuleba szerint a legnehezebb a helyzet.
Hozzátette, hogy a találkozó megszervezése nem volt könnyű, de kész ugyanilyen formátumban újra tárgyalóasztalhoz ülni.
Kreml: Putyin telefonon egyeztetett Macronnal és Scholzal
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön ismét telefonon tárgyalt az ukrajnai helyzetről Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral – közölte a Kreml.
Egy német kormánytisztviselő is megerősítette a megbeszéléseket, és azt mondta, hogy Scholz és Macron is felszólította Putyint a tűzszünet azonnali elrendelésére – számolt be róla a Sky News.
Videó: légicsapások Zsitomirban
Egy polgári épületet, egy hőerőművet és két kórházat értek orosz légicsapások a nyugat-ukrajnai Zsitomirban – közölte a város polgármestere.
Szerhij Szuhomlin hozzátette, a támadásnak nincsenek sérültjei. A légitámadásokról felvétel is készült, melyet a The Guardian brit lap ellenőrzött.
❗️The invaders are bombing #Zhytomyr pic.twitter.com/txRGtnZ04c
— NEXTA (@nexta_tv) March 9, 2022
Nem indulhatnak orosz vitorlázók magyarországi versenyeken
A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) azonnali hatállyal felfüggesztette orosz és fehérorosz sportolók, sportvezetők és sportági tisztviselők részvételi lehetőségét magyarországi nemzetközi viadalokon.
Az MVSZ csütörtöki közleménye szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportági szövetség példáját követte a döntés meghozatalával.
„Az intézkedéssel együtt együttérzésünket és szolidaritásunkat fejezzük ki az ukrán nemzettel és sportolókkal. Hangsúlyozzuk, hogy az intézkedés nem az orosz sportolók ellen irányul, hanem tiltakozás Oroszország agresszív háborúja ellen. A magyar vitorlázók közössége elítéli a háborút, amely semmilyen körülmények között nem lehet a nézeteltérések megoldásának eszköze” – áll a közleményben.
A szövetség azt is jelezte, hogy felajánlja segítségét a Magyarországra menekült ukrán családoknak, egyúttal felkéri tagjait a menekülteket és a háború áldozatait segítő adományozásra, amelynek koordinálására együttműködik a magyarországi karitatív szervezetekkel.
Oroszország bejelentette kilépési szándékát az Európa Tanácsból
Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.
„Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék Éslámpástadott68egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.
Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz.
Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz „további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.
Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.
Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.
Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.
Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.
A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.
A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.
Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.
Brutális tűzharcról kering videó a közösségi oldalakon
Ukrán katonákkal egy orosz gránát végzett.
A csata Vozneszenszknél zajlott.
Zelenszkij bejelentette, hogy kész tárgyalni Putyinnal
A RIA Novosztyi szerint Zelenszkij irodája bejelentette, hogy kész a párbeszédre Putyinnal.
В офисе Зеленского заявили о его готовности к диалогу с Путинымhttps://t.co/I0OYHv6Qx3 pic.twitter.com/1C15SgFimi
— РИА Новости (@rianru) March 9, 2022
Megkezdődött az orosz és az ukrán külügyminiszterek találkozója
Törökországban, Antalyában találkozik csütörtökön Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az orosz külügyi szóvivő fotóján látszik, ahogy egymással szemben foglalnak helyet:
Talks between the foreign ministers of Ukraine, Turkey and the Russian Federation on ending Russian aggression against Ukraine have commenced in Antaliya. pic.twitter.com/LUDCClMNaQ
— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) March 10, 2022
A tárgyalást a pénteken kezdődő antalyai diplomáciai fórum keretében szervezte a török külügyminiszter, aki közvetítene a két fél között. Ez a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó a két fél között a háború kirobbanása óta, a korábbi egyeztetések nem vezettek eredményre. Kuleba szerdán azt mondta, a mostani megbeszéléssel nincsenek nagy elvárásai, de megpróbálják kihozni a legtöbbet.
Az ukrán külügyminiszter magyar idő szerint 11-től tart sajtótájékoztatót.
Már Antalyában a két külügyminiszter
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba és orosz kollégája, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megérkezett az orosz-ukrán béketárgyalások helyszínére Antalyába. Sajtóhírek szerint a tárgyalásuk mintegy egyórás lesz. Recep Erdogan török elnök abban reménykedik, hogy a tárgyalás eredményeként egy állandó tűzszünetről lehet megállapodni.
Mariupol több városrésze is orosz kézre került az oroszok szerint
Az orosz védelmi minisztérium az ukrán védelmi minisztérium korábbi közlésére mintegy válaszul bejelentette, hogy Mariupol több városrészét ellenőrzésük alá vonták a Donyecki Népköztársaság népi milícia egységei – írja az Interfax.
A közlemény szerint a város nyugati részén található Azovszkij, Naidenivka, Ljapiné és Vinohradar városrészek kerültek orosz kézre, és a harcok megközelítették az egyik legnagyobb ukrán acélgyárnak számító Azovsztal üzemet.
Lelassulhatott az orosz előrenyomulás
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz előrenyomulás lelassult – írja a BBC alapján az Origo.hu
A portál felidézi, hogy az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közzétette aktuális napi reggeli frissítését, amely szerint lelassult az orosz előrenyomulás Ukrajna egyes részei felé.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 March 2022
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 10, 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/uGIai2vjg2
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/kUN8pCzuT4
A friss jelentés az alábbiakat is tartalmazta:
- Oroszország előrenyomulását Kijev irányába visszafogták.
- Kelet-Ukrajnában a védelmi erők továbbra is elriasztják az orosz offenzívát Donyeckben, Szlobozsanszkijban és a Tavriya hadműveleti körzetek egyes részein.
- Harkov és Okhtyrka városát védik.
- Délen folytatódik Mariupol kikötőváros védelme.
- Az ukrán erők az orosz offenzívát kivédték Krivij Rih, Mikolajiv, Voznyeszenszk városok és Novovoroncovka (Kherson régió) település irányába.
- Az elmúlt két napban ukrán vadászgépek és légelhárító rakétaegységek négy Szu-25-ös támadórepülőgépet és két orosz helikoptert semmisítettek meg.
- Az orosz offenzíva üteme lelassult. Jelentősen megnőtt a dezertálás és a kifosztás eseteinek száma.
Sok-sok találkozó, tárgyalás jön ma
A csütörtök mozgalmas napnak ígérkezik a nemzetközi diplomáciai térben – írja a Hirado.hu. Ma délelőtt találkozik Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában, ahol kollégájuk, Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter közvetítésével tárgyalnak a békéről.
Szintén ma reggel Kamala Harris amerikai alelnök Lengyelországban találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel, valamint Justin Trudeau kanadai vezetővel.
Versailles-ban az Európa Tanács ülésezik este fél hattól, a kétnapos informális EU-csúcson fontos döntésekre készülnek az európai vezetők. Csütörtökön az ukrajnai helyzetről, az európai védelmi kérdésekről, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválásról lesz szó, míg pénteken egy új gazdasági növekedési és beruházási modell kialakításáról tanácskoznak majd az EKB és az Eurócsoport elnökei társaságában.
Az orosz Duma is összeül csütörtökön, hogy megvitassák az Oroszország elleni globális szankciók hatásinak kivédését, illetve enyhítését célzó intézkedéseket.
Éjszaka is folytatódtak az orosz bombázások
A Harkiv melletti Slobozhanske nevű falut megtámadták az oroszok az éjszaka a BBC szerint. A támadásban négy ember, köztük két gyerek halt meg, egy ötéves kislányt pedig súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Harkivban egy bevásárlóközpontot ért találat, áldozatokról egyelőre nincs hír.
Akhtirka városát is bombázták az éjszaka – írja a BBC. Három civil áldozatot, két nőt és egy 13 éves fiút jelentettek. Az ukránok szerint a bombázás nem sokkal éjfél után kezdődött, lakónegyedeket ért, illetve egy gázvezeték is megsérült.
A Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomirban két kórházat és egy villamos erőművet ért bombatalálat az éjszaka – közli a Sky News. Áldozatokat egyelőre még nem jelentettek.
A Fehér Ház cáfolta az ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló orosz állításokat
A Fehér Ház cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt, „képtelenségnek” és „nyilvánvaló trükknek” nevezve azokat.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „Ez az a fajta dezinformációs művelet, amelyet az oroszoktól az évek során többször is láttunk Ukrajnában és más országokban, egyben példa azokra a hamis ürügyekre is, amelyekre már felhívtuk korábban a figyelmet”.
ENSZ-főtitkár: Vessünk véget a vérontásnak!
„A civilek fizetik a legnagyobb árat egy olyan háborúért, amelyhez nekik semmi közük. Ezt az értelmetlen erőszakot abba kell hagyni. Vessünk véget a vérontásnak most!” – írja a Twitteren António Guterres. Bejegyzésében az ENSZ-főtitkára „rettenetesnek” nevezte és elítélte a mariupoli szülészeti klinika és a vele egybeépült gyerekkórház elleni légitámadást.
Today’s attack on a hospital in Mariupol, Ukraine, where maternity & children’s wards are located, is horrific.
— António Guterres (@antonioguterres) March 9, 2022
Civilians are paying the highest price for a war that has nothing to do with them.
This senseless violence must stop.
End the bloodshed now.
Az oroszok semmiből nem terveznek engedni a béketárgyaláson
Csütörtökön fut neki Ukrajna és Oroszország a negyedik béketárgyalásnak, ezúttal Törökországban. Az orosz delegáció egyik tagja, Leonyid Szluckij azt nyilatkozta az orosz állami tévének, hogy Oroszország „egy darab tárgyalási pontban sem fog engedni.” Izrael és Törökország közben sokat vár a két külügyminiszter, Lavrov és Kuleba megbeszélésétől.
Hajnalban lakóövezeteket bombáztak Szumi és Okhtirka külvárosában
Az orosz légierő bombázta Szumi és Okhtirka külvárosát, valamint Bityzsa falut.
Az ukrajnai Pravda című lapnak Zhyvickij, az Ukrán Polgári Repülési Szolgálat vezetője elmondta: az orosz légierő lakóövezeteket bombázott Okhtirciben. A város infrastruktúrája teljesen megsemmisült. Trostyanecben orosz tüzérség lőtte az Electrobutprylad gyárat.
Velika Piszarivkát is heves bombázások érték, a villanyvezetékeket elvágták, Mala Pavlovka faluban pedig az Orosz Föderáció légiereje csapást mért az UKRNAFTA olajszállító vállalatra, aminek következtében kigyullad az olajtartály.
Washington ismét nemet mondott Lengyelország MiG-29-es javaslatára
Washington ismételten nemet mondott Lengyelország MiG-29-es vadászrepülőgépeire vonatkozó javaslatára és egyértelműen elutasította a kezdeményezést.
John Kirby, az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szóvivője kijelentette: „nemcsak a NATO-nak, de az Egyesült Államoknak sem lenne jó, ha ez a konfliktus tovább szélesedne. De nem lenne jó az ukrán népnek sem”. A repülőgépekre utalva Kirby azt mondta, hogy Washington ezért „nem kívánja, hogy azok amerikai felügyelet alá kerüljenek”.
Hozzátetette: “Úgy értékeljük, hogy a repülőgépek hozzáadása az ukrán repülőgépállományhoz valószínűleg nem tudná jelentősen megváltoztatni az ukrán légierő hatékonyságát az orosz képességekhez képest”.
Zelenszkij: Putyin végül fel fog hagyni az ellenségeskedéssel
A VICE News-nak adott interjújában fejtette ki véleményét az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Putyinról és a háború jelenállásáról. A politikus elmondta, úgy véli, Putyin végül felhagy az ellenségeskedéssel, és tárgyalásokat kezd, miután látta, hogy a megszálló orosz erők heves ellenállásba ütköznek az ukránok részéről. Később hozzátette, a háborút csakis párbeszéddel lehet megállítani. Az elnök azt üzeni Putyinnak: “Állítsuk meg a háborút, kezdjünk beszélni. Ez ilyen egyszerű”.
Sürgős segítséget kap Ukrajna a Nemzetközi Valutaalaptól
1,4 milliárd sürgős segítséget kap Ukrajna, a kiadási igények kielégítésére és az orosz invázió gazdasági hatásainak mérséklésére. A globális hitelező közölte, hogy az ukrán hatóságok felmondták az IMF-fel kötött készenléti hitelmegállapodást, de együttműködnek az alappal egy megfelelő gazdasági program kidolgozásán, amely a rehabilitációra és a növekedésre összpontosít, ha a körülmények lehetővé teszik – írja a Reutersre hivatkozva a The Guardian.
“A finanszírozási igények nagyok, sürgősek, és a háború folytatódásával jelentősen növekedhetnek” – nyilatkozta az IMF ügyvezető igazgatója.
Zelenszkij: tízezreket evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül
Szerdán három városból mintegy 35 000 ukránt evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül – mondta Volodimir Zelenszkij elnök, hozzátéve, hogy a hatóságok további hat menekülési útvonal megnyitását tervezik csütörtökön. Zelenszkij elmondta, hogy a 35 000 civil Szumi és Energodar városokból, valamint a kijevi régió városaiból távozott.
USA: 5-6 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban
Az Egyesült Államok hivatalos becslése szerint a háború első két hetében elesett oroszok száma 5-6 ezer fő – mondták el amerikai tisztviselők a CBS Newsnak. A sebesült orosz katonák számát körülbelül 15-18 ezerre becsülik, abból kiindulva, hogy a sebesültek száma jellemzően háromszorosa az elesettek számának. Egy névtelenségét megőrizni kívánó amerikai tisztviselő „nagyon-nagyon jelentős veszteségeknek” nevezte ezt, és a halálos áldozatok számát egyes második világháborús csatákhoz hasonlította.
Ukrajna azt állította korábban, hogy eddig 12 ezer orosz katona halt meg a harcokban. Múlt héten Oroszország azt közölte, hogy valamivel kevesebb mint 500 katonája halt meg Ukrajnában.
Blinken: Putyin visszautasított minden, az Egyesült Államok által az ukrajnai konfliktus enyhítésére felkínált lehetőséget
Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasított minden, az Egyesült Államok által az ukrajnai konfliktus enyhítésére felkínált lehetőséget, és inkább fokozta a katonai jelenlétet – mondta szerdán, Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a brit hivatali partnerével, Liz Trusszal közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Arra törekedtünk, hogy lehetőségeket biztosítsunk Putyin elnöknek. Ő az egyetlen, aki el tudja dönteni, hogy él-e velük, vagy sem. Eddig minden alkalommal, amikor lehetősége lett volna rá, inkább rálépett a gázpedálra és továbbment ezen a szörnyű úton” – fogalmazott Blinken.
Az amerikai külügyminiszter azt mondta: nem érti mi a célja Moszkvának, ugyanis „az ukránok megmutatták, hogy nem fogadnának el semmilyen bábkormányt, amelyet Putyin megpróbálna beiktatni a megválasztott ukrán kormány leváltása után.”
„Ha egy ilyen bábkormányt próbál hatalomra juttatni az orosz erők Ukrajnában tartásával, az egy hosszú, véres, elhúzódó zűrzavarhoz vezet” – tette hozzá Blinken. Az Egyesült Államok magas rangú védelmi tisztviselői a múlt hónapban azt mondták: Oroszország Ukrajna elleni inváziójának célja a kelet-európai ország kormányának „lefejezése”.
Blinken „abszurdnak” nevezte Oroszország javaslatát, amely szerint humanitárius folyosókat hoznának létre Ukrajna és Oroszország között. A tárcavezető felszólította Moszkvát, hogy tegye lehetővé az ukrajnai civilek biztonságos távozását. „Sértő azt javasolni, hogy az ukrán nép éppen attól a kormánytól kérjen menedéket, amely semmibe veszi az életüket” – tette hozzá.
Liz Truss a sajtótájékoztatón közölte, hogy az Egyesült Királyság légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának. „Az égbolt védelmének legjobb módja a légelhárító fegyverek alkalmazása, amelyeket az Egyesült Királyság szállítani fog Ukrajnának” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Truss arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem törekszik repüléstilalmi zóna létrehozására az ukrajnai humanitárius folyosók felett, mivel ez „közvetlen konfrontációhoz vezetne a NATO és Oroszország között.”
A brit tárcavezető hozzátette: az Egyesült Királyság azt szeretné, ha Oroszországot teljes mértékben kizárnák a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és a G7-országok beszüntetnék az orosz olaj és földgáz felhasználását. „Meg kell dupláznunk a szankcióinkat” – mondta.
Truss szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója „hatalmas fájdalmat és szenvedést okoz”, de Putyin nem halad olyan ütemben, mint tervezte. „Megleptük Putyint az egységünkkel és a szankcióink keménységével. (…) A bátor ukrán nép pedig meglepte eltökéltségével” – tette hozzá. „Most nem adhatjuk fel. Putyinnak el kell buknia” – hangoztatta a brit külügyminiszter.
A lengyel szejm megszavazta az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló különleges törvényt
Szinte egyhangúlag megszavazta a lengyel szejm szerda este az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény tervezetét.
Az ukrajnai háború kitörése miatt sürgősségi eljárás keretében előkészített, még csütörtökön a szenátus elé kerülő kormánytervezet mellett a 460 fős alsóházban 439-en szavaztak, 12 képviselő ellene voksolt, míg hárman tartózkodtak, hatan pedig nem voltak jelen.
A tervezet értelmében az ukrán állampolgárok Lengyelországban 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, amely 3 évre hosszabbítható meg. Lengyel személyazonosító szám is jár nekik az ügyintézéshez és a törvényes cégalapításhoz.
A határ átlépése után az ukrajnai menekültek egyszeri, 300 zloty (1 zloty 79 forint) összegű támogatást kapnak, és a lengyel családtámogatások is járnak nekik, beleértve az 500 plusz nevű segélyt, melynek értelmében az állam minden gyermek után havi 500 zlotyt fizet a szülőknek.
Az önkormányzatok számára pénzügyi keretet különítenek el a befogadással összefüggő többletfeladatok, például az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására.
Azok a lengyelek, akik az önkormányzatok szervezésében ukrán családokat fogadnak be otthonukba, két hónapig napi 40 zloty támogatásban részesülhetnek minden befogadott személy után.
A törvénytervezet szerint a menekültek befogadására 7 milliárd zlotyt (1,4 milliárd euró) különítenek el az állami költségvetésből, a kormány külső források felhasználására is számít.
Az ukrajnai háború kitörése óta szerda 15 óráig 1,37 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba – derült ki a lengyel határőrség Twitter közösségi oldalán elérhető adatokból.
Így állt az orosz invázió szerdán
A brit védelmi minisztérium aktuális katonai térképe szerint.
