Az orosz-ukrán háború 14. napja – FRISSÜL

Immár tizennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései frissülő cikkünkben!

Zelenszkij: A háborúnak csak az vethet véget, ha négyszemközt tárgyalunk Putyinnal

Volodimir Zelenszkij interjút adott a német Bildnek, és azt mondta: úgy véli, hogy a háborúnak csak az vethet véget, ha négyszemközt ülnek le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal – idézi szerdán este az Index.

Eddig az elnökök nem beszéltek egymással, de úgy látom, hogy ennek a háborúnak csak azáltal lehet véget vetni, ha a két elnök négyszemközt beszél egymással – mondta Zelenszkij, hozzátéve: arról, hogy milyen feltételek mellett vethetnek véget a háborúnak, még nem tud beszélni, de „kész a kompromisszumokra” abban az esetben, ha azok nem jelentik „a nép elárulását”, illetve ha a másik fél is hasonló készséget mutat az engedményekre.

A dolog nem azon múlik, hogy én mire vagyok hajlandó. Az én célom bármilyen párbeszédben az lesz, hogy véget vessünk ennek a háborúnak – ezt már arra a kérdésre válaszolva mondta az elnök, hogy hajlandó-e elismerni a donbaszi népköztársaságok függetlenségét, valamint azt, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz tartozik.

Oroszország elismerte, hogy termobárikus fegyvereket használ Ukrajnában

Az orosz védelmi minisztérium elismerte a TOS-1A fegyverrendszer alkalmazását Ukrajnában, amely a termobárikus – más néven vákuum –  rakéták erejét hasznosítja – írja a Sky News.

Ezek kétlépcsős típusú robbanószerek, amelyek a környező levegő oxigénjét használják fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához.

A német kancellárral beszélt Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár szerdán az ukrajnai konfliktus körüli „diplomáciai erőfeszítésekről” és a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosókról tárgyalt – közölte a Le Figaro a Kreml hivatalos közleménye alapján.

A két vezető telefonbeszélgetése során megvitatta a politikai és diplomáciai erőfeszítések lehetőségeit. Az orosz elnök tájékoztatást adott a harci övezetekből a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosók létrehozása érdekében hozott intézkedésekről – áll a Kreml által kiadott dokumentumban.

Két Patriot légvédelmi üteget telepített az USA Lengyelországba

Az Egyesült Államok két új Patriot légvédelmi üteget telepített Lengyelországba, összhangban a NATO-országok területének védelmére vonatkozó kötelezettségvállalásával – közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.

A hagyományosan Németországban állomásozó amerikai légvédelmi ütegeket „a lengyel kormány kérésére” helyezték át – mondta a magas rangú tisztviselő névtelenséget kérve.

Legalább 1200, de lehet, hogy 5000 ember halt már meg Mariupolban

Erről Szerhij Orlov alpolgármester nyilatkozott a CNN-nek. Azt mondta, keddi összesítésük szerint legalább 1200 ukrán vesztette életét a 14 nap óta tartó bombázások, támadások alatt. Hozzátette, a valós halálos áldozatok száma valószínűleg „háromszor-négyszer több”, mint a mostani becslés. Mariupol tömegsírok ásását tervezi, hogy eltávolítsák a holttesteket az utcákról.

London fontolóra vette légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának

A brit kormány fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának – mondta szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A kormány ugyancsak szerdán törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében bűncselekménynek minősülne orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen.
Wallace a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: Nagy-Britannia eredeti célkitűzése kétezer könnyű páncéltörő fegyver szállítása volt Ukrajnába, de az orosz fegyveres erők fokozódó agressziója nyomán ezt megtoldotta további 1615 ilyen fegyverrel, így a jelenlegi szállítási kontingensben 3615 könnyű páncéltörő eszköz van.
Ben Wallace hozzátette: London hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.
A brit védelmi miniszter szerint London megvizsgálja STARStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállításának lehetőségét is. Úgy fogalmazott: jóllehet Oroszország továbbra sem érte el az ukrán légtér teljes ellenőrzését, védelmi eszközökkel biztosítani kell, hogy az ukrán légierő gépei repülhessenek és visszaverhessék az orosz légierő támadásait.
Wallace hangsúlyozta: ezek az eszközök beleillenek a védelmi célú fegyverrendszerek kategóriájába, és a brit kormány e szállítmányokat úgy méretezi, hogy ne jelentsenek stratégiai léptékű eszkalációt.
A brit külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint újabb szigorítások lépnek életbe az orosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy kötődésű repülőgépek nagy-britanniai forgalmának tilalmában.
A tárca ezek közül kiemelte azt a törvénytervezetet, amely elfogadása után bűncselekménynek nyilvánítja bármilyen orosz repülőgép berepülését a brit légtérbe, vagy leszállását brit területen.
A javasolt törvény hatálya kiterjed minden olyan repülőgépre, amelyet Oroszországhoz kötődő személyek vagy vállalkozások birtokolnak, bérelnek vagy üzemeltetnek.
A jogszabály lehetőséget ad a brit kormánynak arra is, hogy az Oroszországhoz kötődő személyek tulajdonában álló repülőgépeket lefoglalja, vagy törölje a brit repülőgép-nyilvántartásból, ha az adott gépet Nagy-Britanniában jegyezték be.
A brit kormány szerdán rendeletben tiltotta meg a repüléshez és az űrkutatáshoz használatos termékek és technológiák oroszországi exportját, valamint az e szektorokhoz kötődő szolgáltatások, például biztosítás és viszontbiztosítás nyújtását Oroszországnak.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint ez azt is jelenti, hogy a már megkötött biztosítási szerződések hatálya is megszűnik, és a nagy-britanniai székhelyű biztosító és viszontbiztosító vállalatok e kötvények alapján nem teljesíthetnek kifizetéseket biztosítási káreseményekre a két szektorban tevékenykedő oroszországi cégeknek.
A brit kormány már az Ukrajna elleni orosz támadás napján bejelentette, hogy azonnali hatállyal kitiltja az orosz repülőgépeket Nagy-Britanniából.

Kétmilliárd eurós támogatási csomagot hagyott jóvá az EBRD

Kétmilliárd euró értékű támogatási csomagot hagyott jóvá szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrajnai háború károsultjainak és a menekülteket befogadó országoknak.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerdai bejelentése szerint a csomagból folyósítandó támogatások rövid időn belül hozzáférhetővé válnak az ukrajnai vállalkozások számára.
A támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelemfinanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, sürgősségi likviditásfinanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.
Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.
Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó községi helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelemfinanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is.
A csomagot szerdán hagyta jóvá a londoni pénzintézet igazgatótanácsa.
A bank hangsúlyozta, hogy a kétmilliárd eurós program csak az első támogatási forduló, és amint a körülmények lehetővé teszik, az EBRD készen áll a részvételre az ukrajnai újjáépítésben, mindenekelőtt az alapvető fontosságú infrastruktúra helyreállításában is.
Az EBRD hangsúlyozza, hogy Ukrajna jelenleg is a bank finanszírozásainak egyik legnagyobb felvevője: a pénzintézet eddig 511 ukrajnai programra több mint 16 milliárd eurót folyósított, ebből több mint egymilliárd eurót 2021-ben.
Az EBRD a minap bejelentette ugyanakkor, hogy a kormányzótestület jóváhagyása esetén határidő megjelölése nélkül felfüggeszti Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését a bank finanszírozási forrásaihoz és szakértői tevékenységéhez.
Az EBRD kormányzóinak a hónap végéig kell szavazniuk az igazgatótanács által javasolt határozatról.
A szabályok értelmében a határozat elfogadásához az szükséges, hogy az igazgatótanács javaslatát a szavazati jogok legalább négyötödét birtokló EBRD-tagok kormányzói legalább kétharmados többséggel jóváhagyják.
Az EBRD 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. Az egyes tulajdonos országok és szervezetek szavazati joga arányos az EBRD tőkeállományából általuk lejegyzett tőke értékével.
Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták az igazgatóságnak, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Ezt a döntést tenné hivatalossá – és terjesztené ki Fehéroroszországra is – az EBRD igazgatótanácsának múlt heti javaslata a kormányzótestület jóváhagyása esetén.

Zelenszkij: szétlőtték a mariupoli szülészeti és gyermekkórházat

A folyamatos orosz tűz alatt álló Mariupolban egy szülészeti és gyerekkórház is találatot kapott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is közzétett Twitterén egy videót erről.

Zelenszkij megismételte: civil létesítményeket támadnak az oroszok, ezért kéri a NATO-t, jelöljön ki repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. Szerinte a kórház elleni támadás is mutatja, hogy szükség van erre a nemzetközi közbeavatkozásra.

Mariupol. Direct strike of Russian troops at the maternity hospital. People, children are under the wreckage. Atrocity! How much longer will the world be an accomplice ignoring terror? Close the sky right now! Stop the killings! You have power but you seem to be losing humanity. pic.twitter.com/FoaNdbKH5k

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 9, 2022

Jelentős menekültáradat tart Kárpátalja felé

Csütörtökön és pénteken 100 ezer belső menekült érkezésére számítanak Kárpátalján, Magyarországra és Szlovákiába naponta 1,5-1,5 ezer személy eljutását tudják megszervezni – közölte szerdán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Közigazgatás vezetője a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint.

A kormányzó elmondta, hogy a megye képes lesz megbirkózni ekkora menekültáradattal.

„Senki nem fog az utcán aludni, egyelőre sátrak nélkül is el tudunk helyezni ennyi menekültet. Ungvár önkormányzata óvodákat és iskolákat biztosít az ide érkezők elhelyezésére. Kárpátalja jelenleg a legbiztonságosabb nyugat-ukrajnai régió – hangsúlyozta Viktor Mikita. Hozzátette: vállalatok is megkeresték a megye vezetését azzal, hogy ide helyeznék át üzemeiket, azokból a városokból, ahol jelenleg harci cselekmények zajlanak.

Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba

Elismerte az orosz védelmi minisztérium szerdán, hogy Ukrajnában besorozott orosz katonák estek fogságba.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta.
Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából.
Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. Nőnapi köszöntőjében, kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Azt mondta, „a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megkapta a jelentést annak az utasításának a végrehajtásáról, amelyben még a háború elindítása előtt elrendelte, hogy sorállományú katonák semmiképp ne lássanak el feladatot Ukrajna területén. Az anyagot Putyin a katonai főügyészségre küldette, hogy a történtekben vétkes tisztségviselőket felelősségre vonják.

Videó a mariupoli pusztításról

A New York Times mutatta be a Fekete-tenger partján fekvő, ostromlott 400 ezres nagyvárosról készült felvételt: a körbezárt, kiéheztetett Mariupolt gyakorlatilag rommá lőtték az oroszok, de elfoglalni még nem tudták.

A video posted to social media Tuesday and verified by @nytimes shows flattened homes in Mariupol, a key port city in southern Ukraine that Russian forces have surrounded. Information coming out from the city has been limited. W/ @ckoettl @dim109 https://t.co/dA06f2WyTI pic.twitter.com/eb9ebE9mnE

— Muyi Xiao (@muyixiao) March 9, 2022

Az EU további orosz oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket szankcionál

Az európai uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács szerdán közölte, hogy további 160 olyan orosz személyt – oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket – helyez szankciós listára, akik szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben.

Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák „prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban – a kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban – tevékenykednek. A szankciók a családtagjaikra is érvényesek. A Szövetségi Tanács – a parlamenti felsőház – büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.
A szankciók továbbá a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós szankciók megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg a Tanács szerdai közleményében.
A vonatkozó jogi aktusokat az unió hivatalos közönyében teszik közzé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, hangoztatva, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió számos tagországa és más nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Németország elutasítja az ukrán hadsereg támogatását repülőkkel

A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel – tette világossá Olaf Scholz német kancellár szerdán.

A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor „nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így „a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz”, mint előtte.
A háború „katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi” – tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait.
Mint mondta, „a katonai megoldásnak nincs értelme”, ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.
Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.
Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken „kihívás”, amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.
Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust – húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.

Uniós biztos: Brüsszel szolidaritási platformot hoz létre a menekülteket befogadó országok támogatására

Az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására – jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos szerdán Varsóban.

Az EB alelnöke Marlena Malaggal, a szociális és családpolitikáért felelős lengyel miniszterrel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Suica aláhúzta: a brüsszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy ennek egész terhe ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” – jelentette ki.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Ebben a vonatkozásban bejelentette: létrehoznak egy, az uniós tagállamok közötti tehermegosztást elősegítő, úgynevezett szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről majd maguk a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” – tette hozzá Suica.
Közölte továbbá: az EU rugalmasságra törekszik az ukrajnai segítségnyújtás finanszírozásában. Kilátásba helyezte: a jelenleg e célból rendelkezésre bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és a támogatást folytatni fogják.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.

Európa összehangolt és költséges beruházási programmal válthatná ki az orosz gázt egy elemzés szerint

Szakértők számításai szerint az Európai Unió évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából, de rövid távon nincs olyan megoldás, amely ne járna valamilyen módon az energiafogyasztás csökkentésével – derül ki az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzéséből.

Az MTI-hez szerdán elküldött összefoglaló szerint az EU teljes gázfogyasztásának 36 százaléka származik orosz forrásból. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, de ezen belül nagyok a régiós különbségek. A direkt áramtermelés mellett a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is figyelembe véve Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék.
A közelgő tavaszi felmelegedés csökkenti a kitettséget, de a következő télre az orosz gáz pótlása már nagyon nehézkes lenne – áll az elemzésben. Mint írják, az orosz gázszállítás leállása esetén a többletimport lehetőségei más forrásból korlátozottak, láthatóan nem maradna más megoldás, mint csökkenteni az EU gázfelhasználását az áramtermelésben.
A lehetséges lépések közé sorolták, hogy az EU összes vegyes tüzelésű erőműve nem gázból állít elő áramot, csúcsra lehet járatni a nem gázzal működő és ma a megújuló energiatermelés kiegyenlítésére használt erőműveket, üzembe lehet helyezni a termelésből kivont szénerőműveket, és a nemrég leállított atomerőművek is csatasorba állíthatók. Az elemzés szerint az orosz gázimport leállítása mindezek mellett is vészhelyzetet eredményezne, annak megfelelő intézkedésekkel.
Az árak emelkedése önmagában is csökkenti fogyasztást, de egy ilyen helyzet megkövetelheti a nem piaci alapú, az adminisztratív intézkedések, korlátozások életbe léptetését is annak érdekében, hogy a védett fogyasztókat, a lakosságot és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat megkíméljék a sokkhatásoktól – jelzik az elemzésben.
Az anyag szerint Európának ambiciózus és összehangolt cselekvési tervre van szüksége ahhoz, hogy az orosz gázimport kiesése esetén is megteremtse az energiabiztonságot a következő télre. Középtávon az energiahiány a megújuló energiából pótolható a legésszerűbben – olvasható az összefoglalóban.

Friss térképen az ukrajnai orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is kiadta aktuális térképét arról, hol tartanak jelenleg a harcok Ukrajnában, hogy áll a front. Mutatjuk a kora délután közzétett, rendkívül tanulságos és szemléletes térképet!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/zcQSvPZZtb

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/qO5xkAcmKX

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 9, 2022

„Gazdasági háborúról” („economic war”) beszél a Kreml szóvivője

A CNN szerint a Kreml szóvivője szerdán délután azt mondta: az Egyesült Államok „gazdaságilag hadat üzent” Oroszországnak, „gazdasági háborút” folytat Oroszország ellen. Emlékezetes, kedden Joe Biden elnök bejelentette, hogy kormánya megtiltja az orosz olaj-, földgáz- és szénimportot az Egyesült Államokba, hogy megcélozza az orosz gazdaság „fő artériáját”. Közben számos amerikai és nemzetközi nagy cég számolt be arról, megszünteti oroszországi érdekeltségeit, vonul ki Oroszországból.

„Az Egyesült Államok kétségtelenül gazdaságilag hadat üzent Oroszországnak, ez de facto igaz” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán.

Arra a kérdésre, hogy országának mit lép ebben a „gazdasági háborúban”, Peszkov úgy felelt, Oroszország „azt fogja tenni, ami a mi érdekeinknek a legjobb, legmegfelelőbb”.

Az MTI szerint egyébként Peszkov arra reagált,  hogy Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkára a szenátus külügyi bizottságában nemrég úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték (Vlagyimir) Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban”.

Törökország és Izrael is aktívan dolgozik a békéért

Akadnak országok, melyek áttörést várnak Oroszország és Ukrajna külügyminisztereinek csütörtöki törökországi találkozójától. De mi a remények alapja?

A Telex az Axios hírportál cikkét idézi, mely szerint a tárgyalásokra rálátó izraeli tisztviselők úgy látják, hogy mindkét fél enyhített a saját követelésein – az oroszok állítólag már csak a Donbaszt akarják demilitarizálni, Zelenszkij pedig az ABC Newsnak egy hétfő este leadott interjúban azt nyilatkozta, hogy nem ragaszkodik a NATO-tagsághoz, mert a szövetség nem áll készen arra, hogy befogadja az országát.

Az izraeli források szerint Putyin jelenlegi ajánlatát nehezen tudná elfogadni Zelenszkij, ugyanakkor az ukránok ennél extrémebb követelésekre számítottak az orosz fél részéről. Az oroszok jelen állás szerint már nem akarják leváltani az orosz rezsimet, és Ukrajna megőrizhetné a szuverenitását is. Az ukrán elnöknek így most választania kell: elfogadja az így is nagyon kemény orosz követeléseket, de megőrzi országa függetlenségét, és véget vet a háborúnak, vagy visszautasítja azt, ezzel kockáztatva a helyzet további eszkalálódását, ami Zelenszkij és Ukrajna számára is katasztrofális következményekkel járhat.

Az izraeli diplomaták szerint a nyugati országok nem akarják semelyik irányba sem befolyásolni Zelenszkijt, de aggodalmukat fejezték ki arra az esetre, ha a tárgyalások kútba esnek. Ebben az esetben a háború új, erőszakosabb szakaszba léphet, Putyin ajánlata lekerül a napirendről és valószínűleg nem is lesz többé lehetséges diplomáciával rendezni a konfliktust – fejtegeti az Axios izraeli forrásai alapján a Telex.

Zelenszkij: katasztrófa történik, ha nem biztosítják a repülési tilalmat

Az ukrán elnök ismét sürgette a nemzetközi közösséget, a NATO-t, hogy biztosítson repülési tilalmat az ukrán légtér felett. A NATO ezt eddig visszautasította, mert nem akar közvetlenül háborúzni Oroszországgal.

„Oroszország rakétákat, repülőket és helikoptereket vet be ellenünk, civilek, városok, közintézmények ellen. Emberiességi kötelessége a világnak, hogy erre válaszoljon” – mondta. Ha nem lesz válasz, akkor „humanitárius tömegkatasztrófa következik”.

Az ukránok szerint lekapcsolták Csernobilt az oroszok az elektromos hálózatról

A harcok miatt teljesen megszűnt a csernobili atomerőmű és biztonsági berendezéseinek áramellátása – közölte az ukrán állami atomenergetikai vállalat (Energatom) szerdán a Telegramon.

Az Energatom emlékeztet arra, hogy a Csernobilban tárolt üzemanyag „folyamatos hűtést igényel. Ez csak akkor lehetséges, ha van áram. Ha ez nem így van, a szivattyúk nem hűlnek le” – idézi a Le Monde.

Az Energatom figyelmeztet a „radioaktív anyagok környezetbe jutásának” veszélyére, és hozzáteszi, hogy „a szél a radioaktív felhőt Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és Európa más részeire is átterjesztheti.” A hírt a Reutersre hivatkozva a The Guardian is közölte.

Borrell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie biztonsága szavatolására

jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Az Európa biztonsági helyzetről Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában Borrell úgy fogalmazott: „noha nem szeretjük a háborút, gondolnunk kell arra, hogy mások annak megindításán gondolkodhatnak”.
Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború.
Hangoztatta: Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött. Európának azonnali válaszokat kell találnia a megváltozott helyzetre. Szavai szerint az uniónak egyebek mellett el kell vágnia azt az energetikai köldökzsinórt, amellyel Oroszországhoz van láncolva. Azt mondta: első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút. Kijelentette továbbá: fel kell lépni a dezinformációval szemben. Európának hallatnia kell a hangját annak érdekében, hogy mindenki megtudja, mi történik Ukrajnában.
„Kötelességünk, hogy a valós információkat hozzáférhetővé tegyük” – fogalmazott az uniós főképviselő.
Kaja Kallas észt miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja” megfosztja az orosz népet a valós információktól.
„Feladatunk, hogy megtörjük a hazugságot annak érdekében, hogy megnyerjük az igazságért folytatott harcot” – fogalmazott.
Kiemelte, a háború bizonytalanságot keltett az európai kontinensen, amelyet követően nem lehet visszatérni a korábban megszokott világrendhez. Véleménye szerint Európának el kell érnie a teljes energiafüggetlenséget Oroszországtól, az ukrán energiahálózatot pedig szinkronizálni kell az európai hálózatokkal. Emellett a kontinentális biztonság megerősítésének érdekében szorosabban kell együttműködni a NATO-val – mondta. Fogalmazása szerint az erősebb európai védelem bölcsebb védekezést és fokozott védelmi költségvetést jelent. Erősíteni tehát kell a mobilitást a gyorsabb reagálás érdekében, valamint a legmodernebb védelmi eszközökkel kell rendelkezni – közölte Kallas.
Hangoztatta: Európa érdeke, hogy Ukrajna stabil legyen, fellendüljön, és alapjait a jogállamiságra helyezze. Véleménye szerint Európa erkölcsi kötelessége, hogy Ukrajnának európai jövőt biztosítson. Az észt miniszterelnök végezetül reményét fejezte ki, hogy létezik egy stabil és demokratikus Oroszország, melyet a jogállamiság irányít, és tiszteletben tartja a szomszédait.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vita során elmondott beszédében kiemelte: Magyarország elfogadhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját, és elkötelezett a béke helyreállítása mellett.
„Meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajnán túlra terjedjen. Minden olyan lépést el kell kerülnünk, amely belerángatná hazánkat a háborúba, vagy veszélybe sodorná a magyar emberek biztonságát” – fogalmazott.
Kijelentette: nem szabad engedni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg. Ezért Magyarország minden, a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető intézkedést ellenez.
Kiemelte továbbá: Magyarország egyik legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A mára közel 180 ezer menekültön egy emberként segít az ország, érkezzenek Ukrajna bármely részéről – mondta.
„Minden szónak ereje van, háborús helyzetben akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Felkérem az ellenzéket és a magyar baloldal összes EP-képviselőjét, hogy tartózkodjanak a hazugságoktól, és kijelentéseikkel ne veszélyeztessék a magyarok békéjét és biztonságát határon innen vagy túl” – tette hozzá Gál Kinga.

Mely cégek vonultak ki eddig Oroszországból?

A nemzetközi nyomást és szankciókat követően számos vállalat és márka minden üzletét kivonta Oroszországból. A Sky News korántsem teljes listája:

• Coca-Cola
• McDonald’s
• Starbucks
• Mothercare
• Ikea
• Spotify
• Netflix
• H&M
• Disney
• Adidas
• BP
• Apple
• Microsoft
• Paypal
• Visa
• Mastercard
• American Express
• TikTok
• Unilever
• Prada
• Pepsi

Migrációs szervezet: a magyar hatóságok hibátlanul kezelik a helyzetet

A Nemzetközi Migrációspolitika-fejlesztési Központ (ICMPD) főigazgatója szerint a magyar hatóságok hibátlanul kezelik az ukrajnai háború nyomán kialakult menekültválságot.

Michael Spindelegger a beregsurányi Híd Kárpátaljáért segítségponton tett látogatása alkalmával az MTI tudósítójának elmondta: a delegációjuk egyelőre a menekültek fogadásának és ellátásának folyamatát tanulmányozza, annak érdekében, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani.
Hangsúlyozta: egyelőre azt tapasztalják, hogy a hatóságok hibátlanul kezelik a helyzetet, illetve a civil szektor és a magánszemélyek is szenvedélyesen dolgoznak a menekültek érdekében.
„Hihetetlen ezt a segítségnyújtást látni, ami szép példája a szolidaritásnak” – fogalmazott Michael Spindelegger.
A bécsi székhelyű ICMPD világszerte 90 országban működik. Azzal a céllal jött létre, hogy kutatásokat végezzen és projekteket hajtson végre a migrációval kapcsolatos kérdésekben, emellett szakpolitikai ajánlásokat adjon kormányzati szerveknek, valamint kormányközi ügynökségeknek.

Ezeken az útvonalakon menekülhetnek biztonságosan a civilek

Ukrajna 12 órás tűzszünetről állapodott meg Oroszországgal, hogy a lakosság biztonságosan elmenekülhessen a harcok által leginkább sújtott a városokból.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint a következő útvonalakon nyitottak humanitárius folyosót: 

• – Mariupoltól Zaporizzsjáig
• – Enerhodartól Zaporizzsjáig
• – Szumitól Poltavába
• – Iziumtól Lozováig és 
• – Vonovakta elepüléstől Pokrovszkba.
• – illetve több Kijev környéki városból – Vorzel, Borodyanka, Bucha, Irpin és Hostomel – is biztonságosan távozhatnak a civilek.

Állítólag tárgyalások útján érvényesítené a céljait Oroszország

A cél, hogy Ukrajna visszatérjen a semleges státuszba. Jobb lenne, ha ez inkább béketárgyaláskon útján történne meg – írta Maria Zakharova, orosz külügyi szóvivő az orosz külügyminisztérium Twitter-oldalán szerda délelőtt.

Hozzátette, nem tervezik megdönteni az ukrán kormányt.

A külügyi szóvivő arról is beszélt, hogy eddig 140 ezer menekült érkezett Oroszországba, illetve, hogy az ukrajnai akciójuk szigorúan követi a terveket.

?#Zakharova: The goal of returning #Ukraine to the origins of its sovereignty sealed in the Declaration of Independence, which proclaimed neutrality and cooperation with Russia, will be achieved.

☝️ It would be better if this is done through peace negotiations. pic.twitter.com/9oyb9Mcgf6

— MFA Russia ?? (@mfa_russia) March 9, 2022

Moszkva: valószínűleg megtartják Antalyában csütörtökön az orosz-ukrán külügyminiszteri találkozót

Kijev megerősítette, hogy megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját az antalyai diplomáciai fórum margóján, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy az orosz fél azért hisz különösen a találkozó létrejöttében, mert a fórumot megrendező Törökország volt a kezdeményezője. Kuleba és Lavrov megbeszéléséről elsőként Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozott, aki szintén jelen lesz az eseményen.
Zaharova elmondta, hogy Lavrov az antalyai tanácskozáson felszólalva ki fogja fejteni a nemzetközi ügyekkel kapcsolatos orosz álláspontot.

Este 9-ig tűzszünetet hirdettek több városnál

Szerda reggel 5 óra 30 perckor Ukrajna értesítést kapott Oroszországtól a korábban javasolt humanitárius útvonalak jóváhagyásával kapcsolatban, kiemelten Bucsából, Irpinyből és Mariupolból – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Elmondása szerint az oroszok jóváhagyó levelet küldtek a Vöröskeresztnek is. Az ukrán fél is így tett – közölte.

A katonaság beleegyezik a tűzszünetbe ma reggel 9 órától este 9 óráig – idézi Verescsukot az Unian ukrán hírügynökség. A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy további humanitárius folyosók is nyitva vannak.

A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába

A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába – közölte Csao Li-csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a szállítmány az első része annak a mintegy ötmillió jüan (279 millió forint) értékű humanitárius segélynek, amelyet az ukrán vöröskeresztnek nyújtanak élelmiszerek és mindennapi használati cikkek formájában.
Kína elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, és arról biztosította Moszkvát, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”. A külügyi szóvivő szerdán ismét az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé az orosz-ukrán konfliktus kiéleződéséért. Peking mindazonáltal az ukrajnai válság tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza, és minden érintettet mérsékletre intett a feszültség további elmérgesedésének elkerülésére.

Történelmi mélyponton a rubel az euróval szemben

Történelmi mélypontra került a rubel az euróval szemben kedden, miután a moszkvai tőzsdén az euró árfolyama folytatva az elmúlt napok emelkedését történelmi csúcsra nőtt, valamint a dollár árfolyama is rekordszint közelébe került.

Az euró jegyzése 8,43 rubel erősödéssel rekordszintre, 127,425 rubelre emelkedett 9 óra körül. A dollár 12,36 rubellel, 117,355 rubelre drágult, megközelítette a 118,35 rubeles történelmi csúcsot. Az euró 11,8 rubellel, a dollár pedig 11,54 rubellel volt magasabb a reggeli kereskedésben a jelenlegi hivatalos árfolyamnál.

A kínai elnök „maximális önmérsékletre” szólít fel

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden „maximális önmérsékletre” szólította fel a háborúban álló Oroszországot és Ukrajnát, és hozzátette: Kínát „fájdalommal tölti el, hogy a háború lángjai újra fellobbantak Európában” – jelentette a kínai állami média.

A kínai elnök Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott virtuális találkozóján elmondta, hogy a három országnak közösen kell támogatnia az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat – számol be róla a Reuters.

Hszi Csin-ping aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és elmondta: mindenféleképpen meg kell akadályozni, hogy a válság eszkalálódjon.

Videón Harkiv éjszakai bombázása

A második legnagyobb ukrán várost továbbra sem kímélik az orosz erők, melyek napok óta támadják, ágyúzzák Harkivot és elővárosait, a környező településeket.

Shelling of #Derhachi, #Kharkiv region pic.twitter.com/RBptWar4Nq

— NEXTA (@nexta_tv) March 9, 2022

Így áll az orosz invázió a britek szerint

A brit védelmi minisztérium legújabb twitteres jelentése szerint a következő a hadi helyzet most Ukrajnában:

• Folytatódnak a harcok Kijevtől északnyugatra, az orosz erők képtelenek jelentős áttörést elérni;
• Harkiv, Csernyihiv, Szumi és Mariupol városát továbbra is körbeveszik az oroszok, és bombázzák őket;
• Úgy néz ki, az ukrán légierő komoly sikereket könyvelhet el, akadályozzák, hogy az oroszok bármilyen szinten irányításuk alá tudják vonni a légteret.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/DjAjI4vbCk

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/eAqudcHW05

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 9, 2022

Törökországban találkozik az orosz és az ukrán külügyminiszter

Törökországba utazik szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyaljon – közölte a Reuters. A diplomaták csütörtökön a közkedvelt üdülővárosban, Antalyában találkoznak – számoltak be török sajtóorgánumok.

Törökország az elmúlt napokban többször felajánlotta, hogy házigazdája lesz a tárgyalásoknak és közvetít a két háborús fél között.

Visszaeshet az orosz olajtermelés rövid távon

Jelentősen csökkenhet Oroszország olajtermelése a következő hónapokban a bevezetett szankciók hatására – véli az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA).

A hivatal becslése szerint Oroszország februárban napi 11,3 millió hordó kőolajat termelt, de a bevezetett korlátozások miatt a mennyiség márciusban 0,25 millió hordóval, áprilisban pedig 0,5 millió hordóval csökkenhet.
A jelentés összeállítói szerint „átmenetileg csökkenni fog a termelés, részben mert a szállítással foglalkozó cégek egy része inkább kivár a már érvényben lévő szankciók és az esetleg újabb megszorítások miatt”. Miközben az orosz kőolajtermelés és exportkapacitás továbbra is elérhető lesz, komoly bizonytalansági tényezővé lépett elő, hogy hogyan és milyen mennyiségben tudnak majd egyes országok kőolajat és olajterméket importálni.
Az EIA előrejelzése szerint az export visszaesése mellett az olajtárolók gyorsan megtelnek, ami miatt viszont vissza kell majd fogni, sőt talán le kell állítani a termelést.
A hivatal mindazonáltal úgy véli, hogy összességében sikerül majd exportálni az orosz olaj nagy részét, de időbe telik az új kereskedelmi útvonalak kialakítása és más vevők megtalálása.

Moszkva: a Donyec-medencei szakadárok elleni ukrán offenzívát előzött meg az orosz invázió

A Donyec-medence szakadár „köztársaságai” elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” – jelentette ki szerdán Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint állítását az ukrán nemzeti gárda titkos dokumentumai bizonyítják, amelyek az invázió során az orosz fegyveres erők birtokába jutottak.
Konasenkov szerint az egyetlen tisztázandó kérdés az, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésében.
A moszkvai katonai tárca közzétett egy január 22-i keltezésű iratot, amely szerinte Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka által kiadott parancs eredeti példánya. Ebben a tábornok elrendelte a Donyec-medence szakadár területei elleni, márciusban végrehajtandó támadás előkészítését.
Az orosz védelmi minisztérium által bemutatott, ukrán nyelvű parancs a nemzeti gárda 4. operatív dandárja zászlóaljtaktikai csoportja kiképzésének megszervezéséről rendelkezik az ukrán fegyveres erők által végrehajtandó összehangolt harci művelethez. A dokumentumot az ukrán nemzeti gárda észak-kijevi, dél-odesszai és nyugati területi csoportfőnöksége vezetőjének címezték. Konasenkov hangsúlyozta, hogy a dokumentumon az ukrán nemzeti gárda parancsnoksága azon felelős tisztségviselőinek eredeti aláírása szerepel, akik felelősek a feladatok végrehajtásáért.
A tábornok szerint a parancs az egyik csapásmérő csoportosulás felkészítésének tervét részletezi a Donyec-medencei támadó akciókra. Rámutatott, hogy a nemzeti gárda alegységeit annak a 80. önálló légi rohamdandárnak az alárendeltségébe sorolták át, amelynek felkészítésében 2016 óta amerikai és brit kiképzők vettek részt Lvivben, a NATO-szabvány szerinti képzési programok keretében. Az átsorolással kapcsolatos feladatokat február 28-ig kellett végrehajtani.
Konasenkov külön felhívta a figyelmet arra, hogy a parancs hangsúlyozottan foglalkozik a személyi állomány gondos kiválasztásának, pszichológiai kivizsgálásának és magas szintű motiváltságának kérdésével. Az egyik pont megtiltja az olyan nemzeti gárdisták bevetését, akik „nem kielégítő” eredményt értek el a kockázatra való készség szempontjából.

Légiriadót rendeltek el Kijevben és környékén

Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre – jelentette az AP hírügynökség.

„Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!” – írta Telegram-oldalán Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.

Humanitárius folyosó nyílhat öt ukrán városból

Az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet, Csernyihivet, Szumit, Harkivot és Mariupolt. A humanitárius folyosóiról szóló információkat elküldik Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesnek – mondta Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője a TASZSZ hírügynökségnek. Kérdés persze, mennyire gondolják ezt komolyan, mert az ukránok és a nemzetközi hírforrások szerint a korábbi napok során rendre lőtték a humanitárius folyosókat, gyakorlatilag ellehetetlenítve az evakuálást.

Pizza Hut sem jár már az oroszoknak

A Yum Brands, a KFC anyavállalata közölte, hogy felfüggesztik oroszországi működésüket az orosz-ukrán háború miatt. Leállítják a hozzájuk tartozó összes oroszországi Pizza Hut tevékenységét. Beszüntetik minden oroszországi befektetésüket és étteremfejlesztésüket, és leállítják a tulajdonukban lévő 70 KFC működését is. Kedden hasonló döntést, lépéseket jelentett be a Starbucks, a Coca-Cola, a Pepsi-Cola és a McDonald’s is. Sokak szerint ezek a jelzésértékű intézkedések nemcsak az orosz gazdaságot, de az átlagos orosz fogyasztót, állampolgárt is rendkívül érzékenyen érintik majd.

Robbanások Kijevben, megszólaltak a szirénák

Szerdára virradóra ismét hatalmas robbanásokról érkeztek jelentések Ukrajna fővárosból, Kijevből és környékéről.

A térségben tartózkodó újságírók sorozatos robbanásokról számolnak be – közölte a BBC.

A városban helyi idő szerint reggel 6 órakor újfent megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Műholdas felvételek: jelentős károk Irpinyben, orosz csapatok gyülekeznek a hosztomeli repülőtérnél

A Maxar Technologies műholdjai által március 8-án készített felvételeken egy lerombolt híd látható Irpinyben, illetve orosz páncélozott járművek csoportosulása figyelhető meg a hosztomeli Antonov-repülőtérnél – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.

Also today, @Maxar managed to get satellite images of Irpin. They show multiple craters left by various rockets and other artillery. pic.twitter.com/jHHBy5U4ll

— Christopher Miller (@ChristopherJM) March 8, 2022

Irpiny közelében az orosz csapatok teljesen lerombolták a hidat. A bombázások és a légicsapások jelentős károkat okoztak a lakóövezetben is, illetve megrongálták az infrastruktúrát. A képeken számos, rakéták és egyéb tüzérségi eszközök által hagyott kráter látható.

New radar satellite imagery of Vinnytsia Airport in western Ukraine shows damage to air traffic control towers and an aircraft — but no apparent damage to the runway, similar to other airfields targeted by the Russian military. https://t.co/A9SyoiDUfy

— Christiaan Triebert (@trbrtc) March 9, 2022

A műholdfelvételek továbbá katonai tevékenységet mutatnak a hosztomeli repülőtér közelében.

Zelenszkij: tervben van egy „új Marshall-terv” Ukrajna újjáépítésére

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új videót posztolt közösségi oldalain. Beszédében köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak, üdvözölte, hogy mindketten az orosz olaj importjának felhagyása mellett döntöttek. Zelenszkij egy „új Marshall-tervről” is beszélt Boris Johnson brit miniszterelnökre hivatkozva – azt mondta, lesz egy új segélyprogram Ukrajna számára. Mint fogalmazott: „A világ nem hisz Oroszország jövőjében. Nem beszélnek róla. Mert rólunk beszélnek, minket segítenek, és készülnek arra, hogy támogassák Ukrajna újjáépítését a háború után.”

Szijjártó: Magyarország nem szállít fegyvereket

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban világossá tette, hogy Magyarország nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket Ukrajnába, sőt azt sem engedi, hogy a területén keresztül vigyenek fegyvereket közvetlenül az Oroszország által megtámadott államba – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott, hogy Londonban megtartották a visegrádi négyek (V4 – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) miniszterelnökeinek és Boris Johnson brit kormányfőnek a csúcstalálkozóját, majd a magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a brit kormányfővel.
A repülőgépről leszállva a tárcavezető azt mondta, hogy álhírek jelentek meg az egyeztetésekről.
Kiemelte, hogy a találkozók napirendjén szinte kizárólag az ukrajnai háború témái és a konfliktusból fakadó biztonsági kihívások szerepeltek.
A visegrádi négyek egytől egyig a békében érdekeltek, segítséget is nyújtanak Ukrajnának, azonban mindegyikük másféleképpen.
A többi V4-es állam vagy fegyvert szállít, vagy átengedi a fegyverszállítmányokat, míg a magyar kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében nyújt segítséget, és kizárólag humanitárius segítséget ad – közölte Szijjártó Péter.
A miniszter hangsúlyozta: elfogadják, hogy más államok eltérően gondolkodnak a kérdésről, de nekik a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonságának megőrzése. A cél, hogy Magyarország ne keveredjen bele a konfliktusba – nyomatékosította, megjegyezve, hogy ezt Orbán Viktor kedden elmondta a partnereinek.
Szijjártó Péter hozzátette: azt is meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.
A magyar kormány nem tud támogatni olyan szankciós intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az ország energiaellátását – emelte ki.
Ha nem érkezik orosz földgáz Magyarországra, akkor „nem lesz fűtés, nehéz helyzetbe kerül az ipar”, ha pedig nem épül tovább a Paksi Atomerőmű, akkor négyszeresükre nőnek a rezsiköltségek – sorolta.
A miniszter közölte, hogy szerdán Szerbiába mennek tárgyalni.

Az USA rakétaelhárítókkal engesztelné ki a lengyeleket

Mint keddi frissülő cikkünkbeb megírtuk, tegnap Zbigniew Rau, Lengyelország külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy kormánya “készen áll arra, hogy – azonnal és ingyenesen – valamennyi MiG-29-es repülőgépét a ramsteini légibázisra telepítse, illetve azokat az Egyesült Államok kormányának rendelkezésére bocsássa”.

Ezzel szemben mégsem fog megvalósulni az a terv, hogy a lengyelek vadászrepülőket szállítsanak Ukrajnának.

John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy az a kilátás, hogy a vadászgépek egy németországi amerikai és NATO-bázisról indulva “olyan légtérbe repülnének, amely Oroszországgal Ukrajna miatt vitatott légtérben van, komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára”. Emellett kijelentette, hogy “továbbra is konzultálni fogunk Lengyelországgal és a többi NATO-szövetségesünkkel erről a kérdésről és az ezzel járó nehéz logisztikai kihívásokról, de nem hisszük, hogy Lengyelország javaslata tartható”.

Lengyelországnak a szovjet korszakból 28 harci repülőgépe van. Egy háromoldalú megállapodást szerettek volna létrehozni a Biden-kormányzattal, amelynek értelmében Varsó Ukrajnának adná a régebbi lengyel gépeket azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok ezek helyett újabb típusú amerikai vadászgépeket biztosít a lengyel légierő számára. A lengyelek célja az volt, hogy a gépek átadásával csökkenteni tudják majd az Oroszország részéről érkező közvetlen megtorlás kockázatát.

Victoria Nuland, az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese azonban azt mondta, hogy a lengyel bejelentés váratlanul érte Washingtont, és „a lengyelek meglepetésszerű lépésének” nevezte a történteket. “Tudomásom szerint nem egyeztettek velünk arról, hogy ezeket a gépeket nekünk tervezik adni” – mondta Nuland a Kongresszusnak.

Kamala Harris amerikai alelnök az ügyből kifolyólag csütörtökön Varsóban tárgyal a lengyel kormánnyal, ahol megpróbálja helyrehozni a diplomáciai károk egy részét. Az Egyesült Államok kedden közölte, hogy két Patriot rakétaelhárítót telepít Lengyelországba a NATO védelmében.

Pentagon: nem járható Lengyelország javaslata a harci gépek átadásáról

A Pentagon kedden elutasítani látszott Lengyelország javaslatát, hogy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa egy németországi bázison, válaszul Ukrajna vadászgépekre vonatkozó kérésére, mondván, hogy az “nem járható”.

John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy az a kilátás, hogy a vadászgépek egy németországi amerikai és NATO-bázisról indulva “olyan légtérbe repülnének, amely Oroszországgal Ukrajna miatt vitatott légtérben van, komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára”.

“Folytatjuk a konzultációt Lengyelországgal és más NATO-szövetségeseinkkel erről a kérdésről és az ezzel járó nehéz logisztikai kihívásokról, de nem hisszük, hogy Lengyelország javaslata tartható” – mondta Kirby.

Korábban Varsó közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG-29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket – derült ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter által jegyzett keddi közleményből.

Ukrán jelentés: Lelassult az orosz offenzíva

Az ukrán hadsereg március 8-án, helyi idő szerint éjfélkor (közép-európai idő szerint este 10 órakor) kiadta a hatályos „operatív információkat”, amelyekben összefoglalta az ukrajnai orosz invázió 13. napját – számolt be róla a BBC.

Az elmúlt 24 órában „az ellenség lelassította támadó műveleteinek ütemét, elsősorban a polgári infrastruktúrára mért rakétatámadásokhoz és bombázásokhoz folyamodva” – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményében.

Az ukrán tájékoztatás szerint Oroszország továbbra is Kijev, Szumi, Harkiv, Mariupol, Mikolajiv és Csernyihiv városok bekerítésére és elfoglalására összpontosít, valamint arra, hogy szárazföldi folyosót hozzon létre Oroszország és az elcsatolt Krím-félsziget között.

A közleményben leírták, hogy az orosz hadsereg további jelentős veszteségeket szenvedett, és „terepvezeték-hálózat” kiépítésével igyekszik növelni az üzemanyag-ellátást is.

A jelentés hitelességét a BBC nem tudta ellenőrizni.

Putyin import-export tilalmat rendelt el

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet adott ki arról, hogy 2022-ben korlátozza vagy betiltja bizonyos termékek és nyersanyagok Oroszországba történő behozatalát, illetve azok kivitelét. Az orosz kormány eddig még nem határozta meg a korlátozandó és/vagy betiltandó termékek listáját – írta a RIA orosz állami hírügynökség, az Oroszország biztonságának szavatolását célzó különleges külgazdasági intézkedésekről szóló rendeletet idézve.

A kormánynak két napon belül meg kell határoznia azoknak az államoknak a listáját, amelyekre ezek a határozatok vonatkoznak – olvasható az RIA írásában – de hozzáteszik, hogy ezek a korlátozások nem vonatkoznak majd az állampolgárok által személyes szükségleteikre szállított termékekre vagy nyersanyagokra.

Putyin tilalma akkor hangzott el, amikor Joe Biden, amerikai elnök kedden bejelentette, hogy kormánya betiltja az orosz energiaimportot (ezen belül a kőolajat, a földgázt és a szenet) – számolt be róla a CNN.

Fotó forrása: CNN/Russain Ministry of Defense