Immár tizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései frissülő cikkünkben!

Lengyel külügyminiszter: Varsó kész áthelyezni Mig-29 vadászgépeit a németországi NATO-bázisra

Varsó készen áll arra, hogy áthelyezze az összes Mig-29-es vadászgépét a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket – olvasható a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter által jegyzett keddi közleményben.

A lengyel külügyi tárca honlapján elérhető közlemény szerint a döntést a lengyel államfő és a kormány közötti konzultáció előzte meg.
Varsó egyúttal azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy az átadandó vadászgépekhez hasonló képességű repülőket szállítsanak Lengyelországnak. Lengyelország kész azonnal egyeztetni e gépek beszerzésének feltételeiről – áll a dokumentumban.
A lengyel kormány a közlemény szerint arra szólít fel más, MiG-29-essel rendelkező NATO-tagállamokat, hogy hozzá hasonló módon járjon el.
A közleményt azt követően adták ki, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Moldovában kijelentette: Washington gondolkodik azon, hogy megállapodna Lengyelországgal harci gépek odaszállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene: Ukrajnának ad át gépeket.
A keddi varsói külügyi nyilatkozat értelmében azonban Lengyelország a Mig-29-eseket nem Ukrajnának szállítja. Ez összhangban van vezető lengyel politikusok álláspontjával, akik – reagálva Blinken kijelentésére -, többször leszögezték: a gépek ukrajnai szállításáról csakis a NATO keretében lehet döntést hozni.
Ezt az álláspontot megerősítette keddi esti, a varsói külügyi közlemény kiadásával szinte egyidőben Oslóban tartott sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. A norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Stor kormányfővel közös sajtókonferencián Morawiecki ismét aláhúzta: Lengyelország nem tehet semmilyen önálló lépést a támadó fegyverek ukrajnai szállítását illetően, mert nem részese az ott folytatott háborúnak.
A lengyel kormányfő azt is hozzátette: a háborúnak sem Lengyelország, sem a NATO a részese.

Távoznak a nagy cégek Oroszországból

Kedden a McDonald’s és a Starbucks is bejelentette, hogy bezárja az oroszországi üzleteit, majd este a Coca-Cola Company is közölte, beszünteti oroszországi tevékenységét.

A mariupoli helyzet „katasztrofális”

Az ukrán hatóságok közlése szerint ma sem tudták kitelepíteni a civileket az ostromlott déli Mariupol nagyvárosból. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes „katasztrofálisnak” minősítette a humanitárius helyzetet a helyszínen.

Napok óta víz és villany nélkül vannak az emberek, az oroszok nem tartották be tűzszünettel kapcsolatos ígéreteiket. Ma a Zaporizzsja felé vezető evakuálási útvonal vált használhatatlanná térségben folytatódó orosz ágyúzás miatt.

„Az ellenség pontosan a humanitárius folyosó felé indított támadást” – közölte az ukrán védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy az orosz csapatok „nem engedték el a gyerekeket, nőket és időseket a városból”.

Mariupolt az Oroszországgal vívott háború 13 nappal ezelőtti kezdete óta heves lövöldözések sújtják, és élelem-, víz- és áramhiányban szenved – jelenti a Sky News.

Zelenszkij a náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította Ukrajna harcát

A náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállást a londoni alsóház képviselőinek tartott keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.
Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, „éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen”.
Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.
Az ukrán elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért.
„Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon” – tette hozzá.

Német tudományos akadémia: kezelhető lenne az orosz földgázimport leállása

Kezelhető lenne Németország számára, ha az Ukrajna elleni háború miatt embargót vezetnének be az orosz földgázra – mutatta ki a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) egyik, kedden közölt elemzésében.

A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.
A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.
A többi között rámutattak, hogy az EU-ban működő LNG-terminálok 1715 terawattórás (TWh) kapacitása nem sokkal marad el a 2020-ban regisztrált 1768 TWh-t kitevő orosz földgáz-, illetve LNG-importtól. A kapacitás egy része ugyan foglalt, de 1100 TWh LNG-t így fogadhatna az EU, és Törökországban működő terminálokat is be lehetne kapcsolni az ellátásba az EU-t Törökországgal összekötő vezetékek révén.
További fontos azonnali feladat a hazai kitermelésből származó szénre épülő energiatermelés bővítése – írták a Leopoldina elemzői, kiemelve, hogy az orosz gázszállítások kiesése ugyan nem állítaná meg Németország úgynevezett klímasemlegesség – nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás – felé tartó átalakulását, „de világos, hogy az eredetileg vártnál magasabb költséggel kellene megvalósítani”, és „mivel ezek a terhek általában az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják keményebben, célzott kompenzációjuk még sürgetőbb lenne”.
Mint írták, az ország úgynevezett elsődleges energiafelhasználásában több mint 25 százalékos részarányt kitevő – és mindenekelőtt az ipari termelésben és háztartások fűtéséhez használt – orosz földgáz kiváltását szolgáló intézkedések társadalmi elfogadottsága döntő tényező lenne, de az államnak „van elegendő pénzügyi mozgástere” biztosítani, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások kibírják az átalakításból adódó többletterheket.
A középtávú feladatok közé sorolták egyebek mellett az állami felügyelet alatt álló tartalékok felhalmozását többfajta energiahordozóból, és Németország első – a kormány tervei szerint rögtön három – LNG-termináljainak felépítését, méghozzá oly módon, hogy cseppfolyósított hidrogén fogadására is alkalmasak legyenek.
A tudományos akadémia szakértői kiemelték, hogy a szövetségi kormány már meg is tette az első nagy jelentőségű lépéseket. Ezek közé sorolták, hogy a gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós földgázbeszerzést, belépve az eddig magánvállalatok által dominált piacra, és hozzákezdett az összesítve 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU teljes gáztárolói kapacitásának mintegy negyedét kitevő -, és ugyancsak magáncégek által üzemeltetett tározók működtetését szabályozó előírások átalakításához, vagyis az állami felügyelet erősítéséhez.
A szövetségi kormány egyelőre elutasítja az orosz energiaembargó gondolatát. Olaf Scholz kancellár egy hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz források a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlenek, és nem lehet egyik napról a másikra helyettesíteni őket.

Zelenszkij megköszönte Bidennek az amerikai lépést

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek, azt követően, hogy ma bejelentette, hogy az Egyesült Államok betiltja az orosz gáz- és olajimportot. Zelenszkij a világ többi vezetőjét is arra biztatta, hogy kövessék példáját.

Az USA betiltja az orosz olaj és földgáz importját

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

„Ma bejelentem, hogy az Egyesült Államok az orosz gazdaság fő ütőerét veszi célba. Betiltjuk az orosz kőolaj, földgáz és valamennyi energiahordozó importját” – fogalmazott Biden. „Ez azt jelenti, hogy többé nem fogadjuk az orosz kőolajat az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikaiak újabb erőteljes csapást mérnek Putyin hadigépezetére” – tette hozzá az elnök.
Hangsúlyozta, hogy ezt a döntést Washington a szövetségeseivel „szorosan egyeztetve” hozta meg. „Nem járulunk hozzá Putyin háborújának támogatásához” – fogalmazott.
Biden bejelentette, hogy az újabb szankcióknak „az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Az elnök úgy fogalmazott: „a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”. Felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás demokrata párti és republikánus képviselői is elfogadták ezt és egyetértettek abban, hogy „ezt meg kell tennünk”.
Az elnök elismerte, hogy Ukrajna orosz inváziója már most is érinti az amerikai családokat, például az emelkedő üzemanyagárak miatt. „Putyin háborúja már most is sújtja az amerikai családokat a benzinkutaknál. Amióta elkezdte felvonultatni katonai alakulatait az ukrán határon, azóta a benzin (gallononkénti) ára 75 centtel emelkedett Amerikában és most tovább fog nőni” – fogalmazott Biden, aki hozzátette: mindent el fognak követni, hogy mérsékeljék az áremelkedést.
Az amerikai olaj- és gázipari vállalatokhoz szólva, Biden felhívta a figyelmet, hogy a háború „nem jelent ürügyet a túlzott áremelésekre” és a kormány nem fogja engedni, hogy „kizsákmányolják” az amerikai fogyasztókat. „Nincs itt az ideje a nyerészkedésnek és a túlárazásnak” – mondta az elnök.
Az Oroszországból származó kőolaj az Egyesült Államok importjának viszonylag kis százalékát teszi ki, a legtöbb kőolaj Kanadából érkezik Amerikába. Tavaly az Egyesült Államok napi közel 700 000 hordó kőolajat importált Oroszországból, miközben napi fogyasztási szükséglete 20 millió hordó.
Biden arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok már több mint egymilliárd dollár értékű biztonsági segítséget nyújtott Ukrajnának. „Minden nap védelmi fegyverszállítmányok érkeznek Ukrajnába az Egyesült Államokból (…) és humanitárius támogatást is nyújtunk az ukrán népnek” – fogalmazott.
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem fogja elfoglalni egész Ukrajnát. „Putyin eltökéltnek tűnik, hogy bármi áron folytatja gyilkos útját. Már kétmillió ukránt tett menekültté, de soha nem fog győzni” – tette hozzá. Biden egyúttal elismerését fejezte ki az ukrán népnek a háborúval szembeni ellenállásért.

Kuleba: A világ többet is tehetne, hogy segítsen

A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter abban a véleménycikkében, amely a The Washington Post amerikai napilapban jelent meg kedden.

A baloldali-liberális amerikai újság online és nyomtatott változatában is publikált írásában az ukrán diplomácia vezetője rámutatott: a világ vezetői évtizedeken át fejet hajtottak Európa különböző háborús emlékműveinél, ahol ünnepélyesen kijelentették: „Soha többé!”. Kuleba szerint eljött az idő, hogy bebizonyítsák: ezek „nem csak üres szavak” voltak.
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország „gyűlöletes terjeszkedésvágytól” hajtva indította el háborúját Európában, és a történelem minden egyes politikai vezetőt később annak alapján fog megítélni, „miképp nézett szembe a gonosszal”.
A szerző szerint „kétség sem fér hozzá”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „továbbra is bombatámadásokkal gyilkolja az ukrán polgári lakosságot, Adolf Hitler és Joszif Sztálin forgatókönyvét követve irányítja Ukrajna megszállását”.
Kuleba felidézte, hogy Kijevnek és más ukrán városoknak utoljára 1941. június 22-én a hajnali órákban kellett ilyen katonai agresszióval szembenézniük, amikor Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet: a Szovjetunió megszállását.
A külügyminiszter leszögezte, hogy az ukrán hadsereg és az ukrán nép „azzal a hősiességgel, sztoikus nyugalommal és makacs ellenállással küzd”, amelyet a második világháború óta nem látott a világ. Úgy vélekedett, hogy megállították Putyin elnök Ukrajna elleni villámháborúját. A folytatáshoz azonban szerinte még több segítség kell a világtól.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrán hadseregnek folyamatos fegyverellátásra, vadászrepülőgépekre, hatékony légvédelemre és rakétaelhárítási rendszerekre van szüksége, az orosz agressziótól szenvedő ukrán népnek pedig most és később is pénzügyi segítségre van szüksége, hogy újjáépíthesse az országot.
Kuleba szerint Oroszországot és Putyint teljes mértékben el kell szigetelni: az orosz nagyköveteket és képviselőket ki kell zárni a nemzetközi szervezetekből, a kulturális események és sportrendezvények orosz résztvevőire vonatkozó bojkottokat és eltiltásokat ki kell szélesíteni.
Cikke végén az ukrán miniszter megismételte: a „soha többé! ünnepélyes, de üres ígéretének most csatakiáltássá és felhívássá kell válnia. Most van itt az idő, hogy bebizonyítsuk: a 21. század más lesz, mint a 20. század”.

Uniós biztos: mindenki, aki menekül a háború elől, menedékre lel az Európai Unióban

Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel; a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.

Ylva Johansson az ukrajnai háború elől menekültek helyzetének romlásáról tartott uniós parlamenti vitán elmondott beszédében kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helyt állniuk.
A tagállami hatóságok ember feletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek.
„A menekülteket és a rászoruló tagállamokat segíteni kell” – emelte ki az uniós biztos.

CIA: 2-4 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában

A CIA igazgatója szerint hogy február 24. óta 2-4000 orosz katonát öltek meg Ukrajnában. A CNN-nek nyilatkozó William Burns arra figyelmeztetett, hogy „csúnya következő hetek” jönnek Ukrajnában, miközben Oroszország folytatja „brutális és provokálatlan” invázióját.

Mint megírtuk, Oroszország eddig csak 498 halálos áldozatot ismert el haderejében, ami messze elmarad az amerikai hírszerző ügynökség által becsült számtól. Eközben az ukrán fegyveres erők már 12 ezer orosz halottról számolnak be.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is megjelentette térképét az Ukrajnában zajló orosz agresszióról, hadműveletekről. Így áll a front, így állnak a harcok:

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 08 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/nOxx7CygW1

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/KQ2fJXjZdu

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 8, 2022

A békéről és a békéért tárgyal a Vatikán

Ferenc pápa aggodalmát tolmácsolta az Ukrajnában zajló háború miatt Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, aki telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – erősítette meg a szentszéki sajtóközpont kedden.

A vatikáni közlemény szerint Pietro Parolin megismételte a katolikus egyházfő vasárnap mondott szavait, mindenekelőtt a háború megállítására tett felhívását.
A szentszéki államtitkárságot vezető bíboros humanitárius folyosók biztosítását szorgalmazta a civilek és a mentésükben részt vevők számára, valamint azt, hogy „a fegyverek erőszakja helyébe a tárgyalás lépjen”.
Parolin bíboros ismételten hangsúlyozta, hogy a Szentszék rendelkezésre áll, és „mindent megtesz, hogy a béke szolgálatában álljon”.
A szentszéki államtitkár a Famiglia Cristiana című, olasz katolikus hetilapnak adott interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a párbeszéd helyett a háború, a pusztítás, a halál kerekedjen felül.
Parolin elmondta, hogy Ferenc pápa február 25-i látogatása Oroszország – a Vatikánhoz közeli – szentszéki nagykövetségén „szokatlan volt, és általános meglepetésnek számított, ugyanakkor nagyon jelentős volt (..), a pápa egyrészt ki akarta fejezni mély aggodalmát az Ukrajnában zajló történések miatt, másrészt személyesen akarta sürgetni a békét, elsősorban Oroszország felé”.
A bíboros hozzátette: amikor a Szentszék közvetítő szerepet ajánl fel, „nem saját érdekeit követi, és nem diktál feltételeket”.”Szívünkön viseljük, hogy Oroszország és Ukrajna komoly és konstruktív tárgyalást indítson a közös megoldás érdekében” – jelentette ki Pietro Parolin.

Párizs szerint van európai megoldás az orosz gáztól történő függetlenedésre

Európának vannak megoldásai a függetlenedésre az orosz gáztól – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ukrajnai háború gazdasági következményei kapcsán. A tárcavezető ezek felgyorsítását szorgalmazta a konfliktus okozta „gázsokk jövő téli kihívásai” miatt.

A francia kormánytag azt is megerősítette, hogy a hazai fogyasztók számára tavaly nyáron befagyasztott gázárak legalább 2022 végéig nem változnak.
„A függés az orosz gáztól nem ugyanaz az európai országokban” – ismerte el a miniszter az Air Liquide hidrogéntermelő cég egyik normandiai telephelyén tett látogatásán. „Franciaország gázellátásának 20 százaléka érkezik Oroszországból, miközben az európai átlag 40 százalék, s egyes tagállamok teljesen az orosz gáztól függnek” – tette hozzá, példaként említve Finnországot.
Bruno Le Maire úgy vélte, hogy a témában „közös európai megoldásra” van szükség.
A lehetséges megoldások közül elsőként „a gáztárolás felgyorsítását” említette, nyártól kezdve. A tározók „90 százalékra történő feltöltését” javasolta annak érdekében, hogy „szembe tudjunk nézni a 2022-es téllel”. „Ez nem a mostani kihívás, hanem a 2222-23-as tél kihívása” – hívta fel a figyelmet.
Második megoldásként a közösségi vásárlást említette az alacsonyabb beszerzési ár céljából.
„Harmadik megoldás: megpróbálni diverzifikálni a beszerzéseket más termelőktől” – hangsúlyozta.
Negyedik lehetőségként pedig a földgáz-cseppfolyósító üzemek fejlesztését említette. Ezekből hét van Spanyolországban, négy Franciaországban, de „sajnos egyetlen sincs Németországban”, viszont javítani lehet a meglévő üzemek termelésén a miniszter szerint. Bruno Le Maire jelezte, hogy az Engie francia energiaipari óriásvállalattal már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne növelni a franciaországi terminálok működését.
A „gázsokkal” szemben a miniszter szerint megoldás lehet a biogáz és a biomassza is, „ezek olyan alternatív, Franciaországban előállított megoldások, amelyek lehetővé teszik a függetlenedést az orosz gáztól” – mondta Le Maire.
Eközben a francia környezetvédelmi miniszter Barbara Pompili jelezte, hogy az Európai Unió „egységesen” dönt majd az Oroszországgal szembeni esetleges energiaembargó kérdésében, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy az európai partnereivel egyeztetve lépjen fel.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország minisztereként Barbara Pompili csütörtökön találkozik Washingtonban Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel.
„Némi egyeztetést fogunk kérni” – mondta a francia miniszter az AFP francia hírügynökségnek. „Megértjük az amerikai álláspontot, de ők nem ugyanabban az energiahelyzetben vannak, mint mi” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy kiterjeszti az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat, de erről még nem hozott döntést.
Európában nagyon más a helyzet, miután a kontinens gázellátásnak 40 százalékát Oroszországból biztosítja – hangsúlyozta a francia tárcavezető. „Időben fogunk dönteni, és ha követjük is az Egyesült Államokat, az mindenképpen közös válasz lesz” – tudatta a környezetvédelmi tárca, kizárva azt a lehetőséget, hogy az orosz gáztól kevésbé függő Franciaország egyoldalúan döntsön az Oroszországgal szembeni energiaembargó bevezetéséről.

Az EU már 2030 előtt függetlenítené Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig – közölte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.

Az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű javaslata diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani kívánja a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben.
A terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt – emelték ki.
A brüsszeli testület a tagállamoknak iránymutatást is előterjesztett, amelyben megerősíti az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét – közölték.

Londoni elemzők: inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása

Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az orosz földgáz- és nyersolajszállítások leállítása esetén az irányadó északi-tengeri Brent olajféleség hordójának ára rövid távon 160 dollárra, a földgáz európai szabadpiaci ára megawattóránként 300 euróra szökne fel.
A földgáz- és a nyersolajexport tavaly Oroszország hazai össztermékének (GDP) 15 százalékát, a teljes orosz áruexport felét tette ki.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: számításaik szerint az olaj- és a földgázexport leállása esetén az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest.

Brit védelmi miniszter: Putyin bukásához vezet a háború

Putyin bukásához fog vezetni az ukrajnai hábórú – mondta a brit védelmi miniszter kedden a BBC-nek. Ben Wallace szerint az orosz erők kimerültek, miután logisztikai és ellátási problémákkal szembesültek, és több ezer embert veszítettek.

Wallace úgy fogalmazott, hogy szerinte lehetetlen elfoglalni egy 44 milliós országot, amely nagyobb, mint Franciaország és Németország együttvéve. Ez lesz Putyin vége, ennek így kell lennie – mondta a védelmi tárca vezetője.

Állandó a lövöldözés Kijevben

A korábbi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok Volodimir Klicsko elmondása szerint állandó a lövöldözés Kijev körül. A profi sporttól 2017-ben visszavonult sportoló csatlakozott az ukrán védelmi erőkhöz az orosz invázió miatt.

Kijev városában, amikor aludni tér az ember, robbanásokat hallhat, rakétakilövéseket, amelyek a várost védik, valamint golyók és rakéták becsapódását is. Óriási a nyomás rajtunk, ukránokon, de összetartunk az orosz agresszióval szemben – mondta Klicsko a CNN-nek, figyelmeztetve arra, hogy az orosz bombázások akár atomerőművet is eltalálhatnak.

Horvát elnök: Boszniában nem alakulhat ki fegyveres konfliktus

Nem kell különös jelentőséget tulajdonítani annak, hogy növelték az Európai Unió Boszniában állomásozó csapatainak a létszámát, a nyugat-balkáni országban ugyanis nem alakulhat ki olyan helyzet, amely fegyveres konfliktushoz vezetne – jelentette ki kedden Zoran Milanovic horvát elnök a Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalának beszámolója szerint.

Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból az Európai Unió 500 fővel megnövelte a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát.
Az EUFOR csapatai 2004 óta vannak jelen Bosznia-Hercegovinában, a mintegy 3500-ból eddig mintegy 600 tagjuk tartózkodott a nyugat-balkáni országban, a múlt héten érkezett osztrák, román, szlovák és bolgár katonákkal együtt most 1100-an vannak.
Zoran Milanovic a megnövekedett katonai jelenlétre reagálva mondta azt, hogy a boszniai helyzetet nem lehet az ukránhoz hasonlítani, hiszen „itt nincsenek katonai egységek, nincsenek tankok”. Hozzátette: Milorad Dodiknak, a háromtagú boszniai elnökség szerb tagjának kijelentései csak „politikai szónoklatok”.
Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina nem szomszédos sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, az országban tapasztalható szeparatista törekvések, például a boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek a szövetségi intézményrendszerből történő kilépése miatt, az Európai Unió indokoltnak látta az elővigyázatosságot, hiszen a boszniai szerbek Szerbiához hasonlóan Oroszország szövetségesei, kulturális és történelmi kapcsolat köti össze őket, és Moszkva mindenben támogatja a szerbek törekvéseit.
Vlagyimir Putyin egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy Oroszország lépni fog, amennyiben Bosznia-Hercegovina közeledni kezdene a NATO-hoz. Az ország bosnyák és horvát politikusai többször is beszéltek arról, hogy Bosznia csatlakozna a nyugati katonai tömbhöz, míg a szerb politikusok elutasították ennek lehetőségét. Milorad Dodik többször is közölte, hogy véleménye szerint Boszniának semlegesnek kellene maradnia az orosz-ukrán viszonyt illetően, azt viszont leszögezte, hogy a boszniai szerbek soha nem fognak beleegyezni abba, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

Ételcsomagokat juttatott el a segítségpontokra a Miniszterelnökség

Civilek által összeállított ételcsomagokat vitt a magyar-ukrán határon lévő segítségpontokra kedden a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Szalay-Bobrovniczky Vince a barabási határátkelőhelyen az MTI tudósítójának elmondta, a hatszáz – ásványvizet, almát, szendvicseket és csokoládét tartalmazó -, előre elkészített ételcsomagot a beregsurányi, a barabási és a lónyai segítségpontokon kapják meg az Ukrajnából érkező menekültek.
Hozzátette, a civil államtitkárság más adománygyűjtő akciókat is elindított, a budapesti felajánlásokat a Katolikus Karitász a következő napokban fogja a határra szállítani.
Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje azt mondta, a kormányzat, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a karitatív szervezetek és a polgárőrség közreműködésével megfeszített munkával zajlik a hazájukat elhagyó menekültek segítése a magyar-ukrán határ mentén.

NATO-főtitkár: Nem terjedhet túl a konfliktus Ukrajnán

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajnán – idézi a CNN Jens Stoltenberget. A NATO főtitkára szerint ugyanis ez még veszélyesebb, még pusztítóbb és még halálosabb lenne, a helyzet pedig „kicsúszhatna az irányításuk alól”.

Stoltenberg a kedden Rigában Egils Levits lett elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján elárulta, a borzalmas ukrán helyzetre tekintettel a NATO jelentősen megerősítette jelenlétét a szövetség keleti részén. „130 repülőgépünk van magas készültségben. Több mint 200 hajónk és további több ezer katonánk van a térségben. A NATO kész megvédeni a szövetség területének minden egyes centiméterét” – mondta.

A német iparvállalatok szövetsége elutasítja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat. A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.

Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita „játék a tűzzel” – húzta alá a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit.

Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, „az agresszornak”, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője.

Rámutatott, hogy a Németországban felhasznált kőolaj mintegy harmada származik orosz forrásból, a földgáznál pedig 50 százalék feletti ez az arány. Ugyancsak 50 százalék körüli az orosz kőszén részaránya az áramtermelésben, és vannak erőművek, amelyeket akár 75 százalékban orosz szénnel táplálnak – mondta Siegfried Russwurm.

Elutasítja az energiaembargó gondolatát a szövetségi kormány is. Olaf Scholz kancellár hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz forrás a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlen, és nem lehet gyorsan helyettesíteni.

Az ARD a hírportálján közölt összeállításában hozzátette, hogy az embargóról folytatott vita miatt további jelentős drágulás tapasztalható az energiahordozók piacán.

Így hétfőn a földgáz határidős jegyzése a TTF holland gáztőzsdén rekordmagasra, 60 százalékos emelkedéssel megawattóránként 345 euróra emelkedett, míg tavaly év végén 150 eurón állt, a sokévi átlag pedig 25 euró. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára 20 százalékkal ugrott meg hétfőn, így 13 éves csúcsra, 139,13 dollárra emelkedett.

„Ha minden orosz energiaexportot szankciókkal sújtanának, nem lennék meglepve, ha a Brent ára 200 dollár fölé emelkedne” – mondta Howie Lee, az OCBC bank közgazdásza az ARD-nek.

A ukrajnai háború miatti piaci feszültséget a mindennapokban is megszenvedik a németek, főleg az autósok. Legnagyobb érdekképviseletük, az ADAC autóklub keddi adatai szerint a Super-E10 prémium benzinfajta és a dízel literenkénti ára is a lélektani határnak számító 2 euró fölé emelkedett előző nap.

A Super-E10 átlagosan 2,008 euróba került literenként hétfőn, a dízel pedig még a benzinnél is drágább volt, 2,032 eurót kértek érte a töltőállomásokon. A 2 euró feletti ár minden korábbinál magasabb, és rendkívül erőteljes drágulás éves összehasonlításban; 2021 márciusában a Super-E10 átlagosan 1,454 euróba, a dízel 1,315 euróba került Németországban.

Észt miniszterelnök: „A legrosszabb még hátravan”

Kaja Kallas észt miniszterelnök kedd délelőtt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott. A közös sajtótájékoztatón az észt miniszterelnök megismételte Ukrajna támogatásának szükségességét, ugyanakkor figyelmeztetett, „fel kell készülnünk a legrosszabbra, a legrosszabb még hátravan”. Kaja Kallas szerint Oroszországot izolálni kell a szabad világtól, a lehetséges korlátozások közül kiemelve a kriptovalutát, mint a szankciók „hézagát”, hozzátéve, „mindig új eszközöket fogunk találni, amivel Oroszország hadigépezetét meg nem bénítjuk”.

Anthony Blinken elmondta, az Egyesült Államok „továbbra is a legjobbat reméli, de fel van készülve a legrosszabbra”. Az amerikai külügyminiszter továbbra is hangsúlyozta, az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek készek „megküzdeni minden felénk érkező fenyegetéssel, bárhonnan is jöjjön”.

Zelenszkij: „Ez a háború nem fog itt véget érni, a világháború kirobbanásához fog vezetni”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.

Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.

„Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem” – szögezte le Zelenszkij a helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.   

„Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni”

– jelezte aggodalmát.   

Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat. Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna. „Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett” – idézi Zelenszkijt az MTI. Műsorvezetői kérdésre felelve az ukrán elnök elmondta: Putyinnak párbeszédet kellene kezdenie, és fel kellene számolnia azt az információs buborékot, amelyben él.   

A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát. „A szövetség tart a vitás kérdésektől és az összeütközéstől Oroszországgal” – mondta.

Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért. Egy 2019-es alkotmánymódosításnak köszönhetően az egykori szovjet köztársaság deklarált célja csatlakozni a NATO-hoz. Egy másik, a Telegram-csatornáján nyilvánosságra hozott felvételben Zelenszkij bírálta a nyugati országok be nem tartott ígéreteit.

„Tizenhárom napja hallgatjuk az ígéreteket” – hangsúlyozta arra utalva, hogy Vlagyimir Putyin február 24-én adott parancsot Ukrajna megtámadására. „Tizenhárom napja mondják, hogy segítenek nekünk az égben, hogy lesznek repülőgépek, hogy leszállítják őket” – tette hozzá. Jelezte: felelősség terheli azokat, akik tizenhárom napja képtelenek döntést hozni a Nyugaton, és akik nem biztosították az ukrán légteret az orosz támadások láttán. Megjegyezte: az emberségességnek győzedelmeskednie kell a félelem felett.   

Zelenszkij napok óta azt követeli, hogy a Nyugat hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Kérését eddig mind az Egyesült Államok, mind a NATO határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy az közvetlen katonai konfliktusba sodorná őket Oroszországgal.    

Putyin szombaton leszögezte: a zóna létrehozása felérne a fegyveres konfliktusban való részvétellel. Az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy legalább huszonegyen vesztették életüket hétfőn orosz légicsapásokban az orosz-ukrán határ közelében található Szumiban.

Elindultak az első evakuáltak: ukrán és orosz források Szumi kiürítéséről

Megkezdődött a civilek evakuálása az orosz-ukrán határ közelében fekvő Szumi városából, egy újabb kísérlet keretében, hogy humanitárius folyosókat hozzanak létre az ukrán városok orosz bombázása miatt csapdába esett lakosok kimenekítésére – közölte a Le Monde.

A humanitarian corridor to evacuate civilians, including foreign students, from Sumy to Poltava has been agreed today. We call on Russia to uphold its ceasefire commitment, to refrain from activities that endanger the lives of people and to allow the delivery of humanitarian aid. pic.twitter.com/W6ArLPKtBq

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 8, 2022

A Kijevtől mintegy 350 kilométerre északkeletre fekvő, napok óta heves harcok színhelyéül szolgáló város elleni légitámadásokban az ukrán mentőszolgálatok szerint hétfő este kilenc ember, köztük két gyermek vesztette életét.

Helyi idő szerint nem sokkal délelőtt 10 óra után már több tucatnyi autóbusz indult el Szumiból a 150 kilométerre délnyugatra fekvő Lokhvicja városába – közölte Dmytro Lunin, a poltavai területi közigazgatás megbízott vezetője.

Iryna Verechtcsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint azonban “az orosz fél azt tervezi, hogy megszakítja ezt a folyosót”, és a civilek kénytelenek lehetnek “egy másik útvonalat választani, amely veszélyes, mivel az ukrán féllel ez az útvonal nem lett egyeztetve”.

We have already started the evacuation of civilians from Sumy to Poltava, including foreign students.

We call on Russia to agree on other humanitarian corridors in Ukraine.#Ukraine #StopRussianAggression pic.twitter.com/pmjhHLkIrH

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 8, 2022

Orbán: Mindannyiunk közös érdeke a béke

Az oroszok szerint Zelenszkij kész tárgyalni a Krímről és a Donbaszról

Volodimir Zelenszkij ma azt mondta a sajtónak, hogy kész tárgyalni arról, hogy „milyen kompromisszum mentén” működhet tovább a Krím, illetve a szakadárok által uralt kelet-ukrajnai Donbasz-régió – legalábbis ezt állítja az orosz RIA Novosztyi hírportál. Az ukrán elnök az orosz hírportál tájékoztatása szerint úgy fogalmazott, hogy kész „egyeztetni egy olyan kompromisszum lehetőségéről, amely meghatározza, hogy élnek az érintett területeken az emberek.”

A tegnapi béketárgyalásokon Oroszország egyértelműen közölte Ukrajnával, hogy azt kérik, ismerjék el a Krím orosz fennhatóságát és a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét, valamint rögzítsék az alkotmányban, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, de erre az elnök nem volt hajlandó.

Janukovics megadásra szólította fel Zelenszkijt

Viktor Janukovics volt ukrán elnök felszólította Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt, hogy adja fel az Oroszország elleni háborút. „Önnek személyes kötelessége, hogy mindenáron véget vessen a vérontásnak, és békemegállapodást kössön” – írta a Moszkva-barát politikus a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett üzenetben. „Ez az, amit Ukrajna, a Donbasz és Oroszország elvár öntől.” Janukovics szerint Kijev nyugati partnerei is üdvözölnének egy ilyen lépést.

Korábban felmerült a hír, hogy a 2014-ben elzavart Janukovicsból próbálhatnak meg ismét elnököt csinálni az oroszok. Őt egyébként 2019-ben hazaárulás vádjával 13 év börtönre ítélték Ukrajnában a távollétében.

Brit hírszerzés: az oroszok titkos ukrán fegyverről beszélnek

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ma reggel friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról. Ez az alábbiakat tartalmazza: február vége óta jelentősen felerősödtek azok az orosz vádak, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt. Ezek a narratívák régóta léteznek, de valószínűleg felerősödnek az ukrajnai orosz invázió visszamenőleges igazolásának részeként.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 08 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/KQnrJ3B26G

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/BjQ8W4wGvl

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 8, 2022

Eddig tizenkétezer orosz katona halt meg a harcokban az ukránok szerint

Az ukrán külügyminisztérium által közölt lajstrom szerint emberveszteségük mellett az orosz erők eddig

• 48 repülőgépet
• 80 helikoptert
• 303 tankot
• 1036 fegyveres járművet
• 120 tüzérségi egységet és
• 27 légvédelmi rendszert

vesztettek a hadműveletek kezdete óta.

Information on Russian invasion

Losses of the Russian occupying forces in Ukraine, March 8 pic.twitter.com/YnVcviyIRk

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 8, 2022

Ukrajna szerint az oroszok megzavarják a szumi evakuálást

Oroszország “humanitárius folyosók megszakítására készül” – figyelmeztet Ukrajna a Le Monde szerint.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy bár a szumi evakuálás első szakasza megkezdődött, Oroszország “készül megzavarni” azokat.

We have already started the evacuation of civilians from Sumy to Poltava, including foreign students.

We call on Russia to agree on other humanitarian corridors in Ukraine.#Ukraine #StopRussianAggression pic.twitter.com/pmjhHLkIrH

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 8, 2022

Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ szerint bár az orosz védelmi minisztérium hivatalosan hozzájárult a humanitárius folyosóhoz, Irina Verescsuk figyelmeztetett: “Az orosz fél arra készül, hogy megzavarja a humanitárius folyosók munkáját, és manipulálja az útvonalat, hogy az embereket a másik irányba kényszerítse”.

Egekben a nikkel ára

Az orosz-ukrán háború miatt nem csak a fosszilis energiahordozók ára ugrott meg, de az ipar számára olyan nélkülözhetetlen nyersanyagoké, mint a palládium, a nikkel, vagy az alumínium.

Kedd reggel a nikkel ára a londoni fémtőzsdén tonnánként egy nap alatt duplájára, 100 ezer dollárra emelkedett. Összehasonlításképp, tavaly év végén a jegyzés még 21 ezer dollár alatt járt – írta a The Guardian brit napilap.

Oroszország jelentős nikkel exportőr, így a szankciók csak további áremelésekhez és hiányhoz vezethetnek.

BOOM!!! Nickel prices surge above $100,000 a tonne on a huge metal short-squeeze. The London Metal Exchange has given a unit of China Construction Bank Corp. extra time to pay $$$$ in margin calls it missed Monday. Do follow @jfarchy for more and read this https://t.co/4lO5xbW3ph pic.twitter.com/BWaJodhiGC

— Javier Blas (@JavierBlas) March 8, 2022

A nikkel drágulása rossz hír az autógyártóknak, hiszen létfontosságú összetevője az elektromos autók lítium-ion akkumulátorainak. A félvezetők hiánya már eddig is sok fejfájást okozott nekik és jelentős termelés csökkenéssel járt.

Elon Musk, a Tesla vezére is a termelési kapacitások visszaesésére figyelmeztetett a nyersanyag drágulása és hiánya miatt.

Oroszország ukrajnai inváziója a múlt héten rekordmagasságba emelte az autók karosszériájában használt alumínium árát. A katalizátorokban használt palládium idén rekordmagasságokba emelkedett. Az árak csak egy hónap alatt 30 százalékkal nőttek, éves szinten pedig 80 százalékkal.

Oroszország adja a fém globális kitermelésének 40 százalékát.

A nyersanyagárak robbanása  termelői árak emelkedésével jár, amit előbb, vagy utóbb a fogyasztók is megéreznek.

ENSZ: Rövidesen kétmillióra nőhet a menekültek száma

Kevesebb mint két héttel azután, hogy Oroszország február 24-én katonai offenzívát indított Ukrajnában, legkésőbb kedden vagy szerdán eléri a kétmilliót az ukrajnai háború miatt elmenekültek száma – mondta Filippo Grandi, az ENSZ Le Monde által idézett menekültügyi főbiztosa a France Internek.

“A biztonságos tér egyre kisebb” – tette hozzá, így szerinte elkerülhetetlen, hogy az emberek tömegei megpróbáljanak a határokon átmenekülni.

“A többség Lengyelországban, majd a többi szomszédos országban van” – folytatta Grandi, Magyarországot, Romániát, Moldovát, és Szlovákiát is megemlítve.

„Már most is más országokba mennek, van egyfajta természetes eloszlása az ukrán menekülteknek, akik oda indultak, ahol vannak kapcsolataik” – fogalmazott a főbiztos.

„Ami nagyon aggaszt minket, hogy hamarosan egy második hullám is érkezik. Attól tartunk, hogy az emberek sokkal kevesebb forrással és kapcsolattal rendelkeznek majd, így még kiszolgáltatottabbak lesznek.”

Menekítik a műkincseket az orosz támadás elől az ukrán nemzeti múzeumban

Speciális csomagolóanyag híján faládákba pakolják a műkincseket a szakemberek és az önkéntesek – számolt be a hvg.hu

Lvivi Andrej Septyckij Nemzeti Múzeumban, Ukrajna egyik legnagyobb múzeumában azon dolgoznak a szakemberek, hogy megóvják a műkincseket az esetleges orosz támadástól – számolt be róla a CNN.

Ihor Kozhan, a múzeum igazgatója szerint abból kiindulva, hogy az oroszok folyamatosan lövik a lakóépületeket, nem zárható ki, hogy a múzeum is találatot fog kapni. Emiatt a nemzeti kincseket becsomagolva viszik le az alagsorba.

A CNN megjegyzi: az orosz invázióban már elpusztult a neves ukrán festő, Maria Primacsenko festményeit is tartalmazó múzeum. Primacsenko munkásságát kortársai, Pablo Picasso és Marc Chagall is csodálták.

A lap szerint a lvivi múzeumben, amit Ukrajna kulturális fővárosának tartanak, versenyt futnak az idővel a szakemberek, hogy megóvják a műkincseket. Ennek érdekében már a festményeket és a könyveket is elkezdték becsomagolni. Mivel azonban minden perc számít, speciális csomagolóanyagot már nem tudnak beszerezni, ehelyett a rendelkezésre álló faanyagból ácsolt ládákba pakolják azokat. Köztük egy ezeréves, arannyal díszített bibliát is.

A szakemberek munkáját önkéntesek segítik.

Folyamatosan indulnak a segélyszállítmányok Kárpátaljára a kormány humanitárius akciójának keretében

Szijjártó Péter: Londonban is a háború jelenti a fő tárgyalási témát

Boris Johnson brit miniszterelnök március 8-án Londonban fogadja Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a Visegrádi országok – miniszterelnökeit. Az Ukrajnát sújtó orosz beavatkozás fényében a csúcstalálkozón megvitatják az európai biztonsági helyzetet, valamint az Egyesült Királyság és a régió kapcsolatát.

Öt ostromlott városnál fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérték

Öt ostromlott városnál fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérték

Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához közép-európai idő szerint kedd reggel 8 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium.

Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.

Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.

Így néznek ki az orosz–ukrán határ közelében lévő Szumi lakóépületei egy légicsapást követően

This is what residential buildings in #Sumy look like after a night of air strikes. pic.twitter.com/z2j9Gl6A02

— NEXTA (@nexta_tv) March 8, 2022

Ukránok: Kijev ostroma következik

Az ukrán vezérkar kedd hajnalban kiadta legfrissebb összefoglalóját a harci helyzetről. Azt írják, az orosz hadsereg Kijev, Harkiv, Csernyihiv, Szumi és Mikolajiv körül koncentrálja erőit. Kijev lerohanására a csecsen kadirovistákat és a speciálisan képzett Liga (egykor Wagner) zsoldosait is bevetni készülnek állítólag az oroszok.

Mikolajiv ellen rakétacsapást is végrehajtottak a támadók, ebben több mint hatvanan vesztették életüket. Találat érte az állatkertet és egy játszóteret is. A repteret sikerült visszafoglalni.

Zsitomirban és Csernyihivben olajtárolókra mértek légi csapást. Ezenkívül a megszállt Csaplinkában, Herszon megyében békés tüntetőkre nyitottak tüzet az orosz megszállók, két ember megsebesült. Harkiv megyében az ukrán erők visszafoglalták Csugiivet.

Pentagon: egyre frusztráltabbak az oroszok

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának sajtófőnöke, John F. Kirby szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az amerikaik szerint az oroszok az elmúlt pár napban nem tudtak érdemi előrelépéseket tenni Ukrajna déli részét leszámítva.

Kirby azt mondta, az oroszok frusztráltak, hogy a szárazföldi egységeik nem a terveiknek megfelelően nyomulnak előre, ezért támaszkodnak még mindig a nagy hatótávolságú tüzérségükre. A bombázások, rakétacsapások és ágyúzások viszont egyre és egyre több civil áldozatot követelnek.

Csernobilba látogatna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője garanciákat kért a csernobili atomerőműben dolgozók szabadon engedésére, hogy a szakemberek „biztonságosan és megbízhatóan végezhessék munkájukat”. A nukleáris ügynökség közölte, hogy az 1986 áprilisában bekövetkezett nukleáris katasztrófa helyszínén, a csernobili 4-es blokkban azóta is folyik a munka, hogy az orosz erők február 24-én átvették az ellenőrzést a létesítmény felett.

Grossi kijelentette, hogy kész ellátogatni Csernobilba, „hogy a konfliktusban részt vevő felektől garanciákat kapjon az ukrajnai atomerőművek védettségére és biztonságára vonatkozóan.” A NAÜ egyúttal megerősítette, hogy a radioizotópokat előállító harkivi nukleáris reaktort ért találatok ellenére a létesítményben nem emelkedett a sugárzás szintje.

Üzemanyagtárolók égnek Zsitomirban és Csernyihivben

Kigyulladt két gázolajtároló az orosz légicsapások miatt a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomirban és a fővárostól északkeletre található Csernyihivben – számolt be az ukrán katasztrófavédelemre hivatkozva az Ukrajinszkaja Pravda hírportál kedd hajnalban.

„Március 7-én 20:20 óra körül két légicsapás érte a Zsitomirban és Csernyihivben található üzemanyagtárlókat. Zsitormir mellett egy 10 köbméteres üzemanyagtartály gyulladt ki” – írta az ukrán katasztrófavédelem a Facebook-oldalán. Eddig nem tudnak áldozatokról – tették hozzá.

Videón a részletek:

És még egy videó:

Zelenszkij: Biden „többet is tehetne” Ukrajnáért

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is nyomatékosan kérte az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy vezessenek be repüléstilalmi zónát az ország felett, és állítsák le az orosz harckocsikat, akár megfélemlítéssel, akár erőszakkal. De más kérése is volt. Az ukrán elnök azt is szorgalmazta, hogy az USA segítségével, Lengyelországon keresztül vadászgépekkel segítsék az ukrán légierőt.

„Tudjuk, hol állomásoznak ezek a szovjet gépek, mely országokban, és megkerestük ezeket az országokat” – mondta Zelenszkij az ABC Newsnak adott interjúban hétfőn. Zelenszkij hozzátette: Biden elnök „többet is tehetne, és szeretném hinni, hogy meg is teszi”.

Rakétatámadás érte Szumi városát, halottak és sérültek is vannak

A Szumi régió vezetője, Dmitro Zsivickij a Telegramon közölte, hogy helyi idő szerint hétfőről keddre virradóra az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Szumi városára – számolt be az Ukrajinszkaja Pravda online kiadása.

A bombák házakat romboltak le és több embert megsebesítettek. Ukrán sajtóértesülés szerint a rakétatámadás újabb emberéleteket követelt, a mentők a földön látják el a sérülteket. Az orosz haderők múlt csütörtökön már támadták a kelet-ukrajnai várost, köztük az egyetem épületét. Abban a támadásban öt ember vesztette életét.

Zelenszkij: Ukrajna folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal

Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik – mondta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyúttal kijelentette: nem mozdul az ukrán fővárosból.

„Nem félek” – szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.

Azt is elmondta, hogy a szemben álló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy „szűk sávnyi” folyosót nyitottak, „pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára”.

Day 12 of Russia’s full-on invasion of Ukraine. Where’s President Zelensky?

“I’m staying in Kyiv. In my office. I’m not hiding. And I’m not afraid of anyone.”

The comic turned president has truly become a wartime leader. pic.twitter.com/dKbzYWwpbo

— Christopher Miller (@ChristopherJM) March 7, 2022

Orosz kormányfőhelyettes: Moszkvának joga van az Északi Áramlat-1 leállítására

Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak.

„Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” – mondta Novak.
A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez. Az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy többen közülük az orosz kőolajtól és földgáztól történő megszabadulásra hívtak fel. Novak szerint európai tisztségviselők ismét Oroszországra próbálják hárítani saját energiapolitikájuk elmúlt évekbeli kudarcait.
„Ezek következtében az energiaforrások árának erőteljes emelkedésének vagyunk tanúi. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy Oroszországnak semmi köze a jelenlegi árrobbanáshoz és a piaci volatilitáshoz” – hangoztatta.
Novak emellett emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg.
„Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat-1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki.

Kuleba: a NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében

A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában hétfőn.

Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.
„Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba.
„Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője.
„Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta, hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.
Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.
Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor hétfőn, szintén az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne.
„Úgy vélem, az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az a repüléstilalmi övezet. Ez nem olyasvalami szabályzat, amelyet mindenkinek be kell tartania. Ez akarat arra, hogy lelőjék az Oroszországi Föderáció repülőgépeit, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelentené” – hangsúlyozta Rubio.
„Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is” – tette hozzá a floridai szenátor.
A Reuters brit hírügynökség hétfőn este azt jelentette: Kuleba hétfőn este az ukrán televízióban élőben közvetített beszédében kijelentette, hogy Kijev közvetlen tárgyalásokat szorgalmaz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
„Régóta szerettünk volna közvetlen tárgyalásokat az ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között, mert mindannyian tudjuk, hogy övé a végső döntés joga, különösen a mostani helyzetben” – mondta Kuleba. „Elnökünk nem fél semmitől, így közvetlen találkozótól sem Putyinnal. Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra, üljenek le és beszéljenek!” – tette hozzá.

Bloomberg: egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” – fogalmazott a Bloomberg.
A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” – hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.
A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé – jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.
Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.

Az ukránok megöltek egy orosz főparancsnokot Harkivnál

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata bejelentette: meghalt az orosz hadsereg egyik főparancsnoka a Harkivban folyó harcokban. A minisztérium közleménye szerint az áldozat Vitalij Geraszimov vezérőrnagy, vezérkari főnök és az oroszországi központi katonai körzet 41. hadseregének első parancsnok-helyettese volt. Geraszimov részt vette a második csecsen háborúban és szíriai hadműveletekben is, a „Krím visszaszerzéséért” pedig kitüntetést is kapott.