Végre négysávossá válhat az algyői híd is!

Lázár János egyik újabb gigaprojektje léphet előre a következő időszakban. A közlekedők régi problémáját oldhatja meg az algyői híd négysávosítása.
A következő években újabb mérföldkőhöz érkezik Lázár János országgyűlési képviselő egyik nagyprojektje, a 47-es út négysávosításának kiterjesztése. Ennek keretében egy régi problémát megoldva végre kétszer kétsávossá bővülhet az algyői híd is.
A 38,5 milliárdos északi elkerülő, majd a keleti elkerülő, valamint a vasútvillamos-beruházás megvalósítása után célegyenesben Lázár János újabb gigaprojektje: a 47-es út négysávosítása, mely több térség számára is rendkívül komoly lehetőséget, fejlődést jelent majd. A 47-es útnak – mint az olvasóink előtt ismert – hosszú története van. Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben elindult a négysávosítás Szeged és Hódmezővásárhely, a két szomszédos megyei jogú város közötti forgalmas főúton, amit később, 2002 után a baloldali kormányok megállítottak, jobban mondva megtorpedóztak. (Csillag István akkori gazdasági miniszter egyik elhíresült, 2005-ös nyilatkozata szerint „nem hoz politikai hasznot a négysávos út építésének befejezése”, vagyis a balliberális politikai elit nem tartotta kifizetődőnek, hogy Hódmezővásárhelyre költse a pénzt.) A nemrég a tram-traint átadó Lázár Jánosnak a 2000-es évek közepén még tüntetést is kellett szerveznie, hogy az akkor egészen konkrétan „halálútként” számon tartott és emlegetett 47-es maradék négy kilométere is négysávos legyen Szeged és Vásárhely között. Emlékezetes, hogy a több helyütt kétsávossá szűkülő úton döbbenetesen sok volt a baleset és a haláleset. A Közlekedéstudományi Intézet abban az időben készített felmérései szerint is Magyarország egyik legveszélyesebb útszakasza volt ez a „torzó”, a Hódmezővásárhely és Algyő közötti balesetek 95 százaléka kétsávos szakaszon történt. (Erre figyelmeztetett Vásárhely határában a kisállomásnál a „Lelkek Emlékére” elnevezésű kereszt is, mely a „halálút” áldozatainak állított örök emléket.) A hiányzó 4,5 kilométeres szakasz csak a beruházás megkezdése után 8 évvel, 2009 decemberében épült meg, Vásárhelynek egészen eddig kellett erre várnia.
A 47-es út négysávosításának folytatását Lázár János a következő évek során is kiemelten képviselte, menedzselte. Országgyűlési képviselőként, államtitkárként, majd Miniszterelnökséget vezető miniszterként politikai zászlajára tűzte ezt a nagyszabású projektet, és rengeteget tett annak megvalósulásáért, kormányzati támogatásáért. A választókerületben tartott több lakossági fórumon is beszélt róla, az Orbán-kormány egyik kiemelt célja, hogy négysávossá váljon a 47-es Szeged és Debrecen között. 2017. február 16-án pedig a Kormányinfón kancelláriaminiszterként ő jelentette be, hogy a kormány döntött a Szeged-Debrecen közötti négysávos út tervezéséről.

2020 januárjában a portálunknak adott nagyinterjúban beszélt róla: az Orbán-kormány elkötelezett a projekt mellett, mely a Kelet-Kárpát-medence központja, Debrecen felé vezet. „Szeged és Debrecen összeköttetése az Alföld keleti részének alapvető érdeke, ezért azt terjesztettem a miniszterelnök elé, hogy négysávosítsuk a 47-es autóutat. Ennek a munkának fontos fejezetét képezi majd az algyői Tisza-híd rendbetétele és négysávosítása, amit a kormány javaslatként elfogadott. Hosszú távú beruházásról van szó, a Szeged és Debrecen közötti autóút négysávosítása 800 milliárd forintba kerül. Jelenleg is folyik a nyomvonal kijelölése, a tervek előkészítése” – számolt be róla akkor.
A politikus számtalan alkalommal hangsúlyozta, Magyarországnak az útépítésekkel a közlekedésbiztonság és a települések közötti kapcsolat megteremtése mellett nemzetstratégiai céljai is vannak. Ahogy az északi, illetve a keleti elkerülő, valamint a tram-train esetében, úgy a 47-es út Szeged és Debrecen közötti négysávosítása sem csupán közlekedési fejlesztés, hanem egy olyan komplex beruházás, ami hosszú évtizedeken át gazdasági és infrastrukturális fellendülést hozhat az érintett térségekben élők számára – tette többször is egyértelművé a fideszes honatya. Mindez ahhoz a kormányzati tervhez illeszkedik, hogy egy észak-déli tengelyt kiépítve Szegedet Debrecenen keresztül össze lehessen kötni Miskolccal.
Az algyői híd négysávosítása régi, jogos igénye a térségeben élőknek. Ahogy lapunk is folyamatosan beszámol róla, a hidat állandóan javítgatják, toldozgatják-foldozgatják, minden esztendőben több alkalommal tudósítunk a kisebb-nagyobb felújítási munkálatokról és az ezekkel járó közlekedési fennakadásokról. De nemcsak ezek a munkák, hanem egy-egy baleset is rendre hosszú kilométeres torlódásokat a Szeged és Vásárhely között közlekedőknek, ráadásul kerülni is roppant nehéz feladatot jelent. Ennek vethet véget az algyői híd négysávosítása.
Lázár János újabb gigaprojektje mostanra célegyenesbe került. „Négysávosítjuk a 47-es főutat Szeged és Debrecen között. Első lépésként 4 sávosra bővítjük az algyői Tisza-hidat és megépítjük hozzá a székkutasi elkerülőt a 47-es út kiszélesítésével párhuzamosan!” – vázolta a napokban ismertetett választókerületi programjában a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjeként.

Lázár János bemutatta részletes, minden választókerületi települést érintő programját
Most a vidék jön címmel részletes, minden választókerületi településre kiterjedő programját mutatta be csütörtökön Lázár János, országgyűlési képviselő, képviselőjelölt.