Az orosz-ukrán háború 11. napja – FRISSÜL
Nem csillapodik a feszültség, immár tizenegyedik napja tart a fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati és vasárnapi történései frissülő hévégi összefoglaló cikkünkben!
03.06.:
Ukrajnában arra is van terv, ha megölik Zelenszkijt
Ukrajnának arra is van terve, miként lehet biztosítani a kormányzás folytonosságát, ha esetleg megölik Volodimir Zelenszkij államfőt – ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte.
„Az ukránoknak van terve arra is, hogy minden esetben folyamatos maradjon a kormányzás. Nem fogok erről részleteket elárulni, legyen ennyi elég” – mondta a politikus a CBS-nek adott nyilatkozatában. Blinken egyben dicsérte Zelenszkijt. „Az elnök és kormánya figyelemre méltó vezetői képességekről tesz tanúságot. Ezzel megtestesítik a hihetetlenül bátor ukrán népet” – magyarázta.
Amerikai források szerint a Nyugat és Kijev arról is egyeztet, miként lehet képes működni egy száműzetésben lévő ukrán kormány, amely akár Lvivben vagy külföldön alakul meg.
Tévétornyot ért találat Harkivban, leállt a környéken a tévéadás
Az ukrán Pravda híre szerint a kelet-ukrajnai Harkivban találatot kapott egy tévétorony, és ennek következtében a régióban leállt a tévészolgáltatás. Sérültekről, áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.
Nem ez az első eset, hogy az oroszok tévétornyot vesznek célba, a hét elején Kijevben történt ugyanez, akkor öten haltak meg.
Oroszország figyelmeztetett: az az ország is belép a konfliktusba, amely felajánlja Ukrajnának a repülőterét
Igor Konasenkov orosz szóvivő azt mondta, hogy tudomásuk szerint az ukrán légierő több szomszédos ország repterét is használhatja. Biztos információjuk van például arról, hogy ukrán harci gépeket engedtek be a román légtérbe és „más határ menti országokéba”. Konasenkov szerint ez úgy is felfogható, hogy az érintett országok beszálltak a katonai konfliktusba.
A légtér Oroszországgal szembeni támadás bázisául való használatát Oroszország a fegyveres konfliktusba való belépésként értelmezheti – hangzott el a sajtótájékoztatóján.
Konasenkov azt is kijelentette: hogy az orosz hadsereg ma elpusztította az ukrán légierő vinnicai légi bázisát és lelőtt 3 ukrán Su-27-es vadászgépet. „Gyakorlatilag a kijevi rezsim teljes harckész légi flottáját megsemmisítettük” – közölte a szóvivő.
Állítása szerint az orosz csapatok bizonyítékot találtak arra, hogy az ukránok az amerikai védelmi minisztérium támogatásával biológiai fegyvereket fejlesztettek lépfene, kolera és más kórokozók felhasználásával. Elmondta: szerintük az ukrán egészségügyi minisztérium körlevélben adott utasítást a terhelő bizonyítékok, vagyis a vírusok és baktériumot elpusztítására.
Konasenkov elmondta, hogy az orosz hadsereg a közeljövőben precíziós csapásokat fog mérni az „ukrán katonai-ipari komplexum” egyes üzemeire, ezért előre figyelmezteti ezen gyárak munkásait.
Putyin: Kijevnek teljesítenie kell Moszkva összes követelését a támadás leállításához
Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esteben lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel és teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokon a telefonbeszélgetéseken, amelyeket vasárnap francia, valamint török hivatali partnerével folytatott.
Putyinnak az Emmanuel Macron francia, és a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott tárgyalásáról a Kreml tájékoztatást adott ki.
Eszerint Putyin az Erdogannal folytatott eszmecsere során azt állította, hogy az általa „különleges műveletnek” nevezett háború, az előzetes tervek szerint halad. Azt hangoztatta, hogy az orosz haderő mindent megtesz a lakosság életének megóvása és biztonsága érdekében, és hogy „célzott csapásokat kizárólag a katonai infrastruktúra ellen hajt végre.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben élesen kirajzolódik a Donyec-medencét továbbra is tűz alatt tartó nacionalista és neonáci alakulatok különös kegyetlensége. Ezek az ukrajnai városokban élő pajzsként használják fel a helyi lakosokat, beleértve a „gyakorlatilag túszul ejtett” külföldieket.
Putyin tájékoztatta Macront a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt incidensről, amelyet az ukrán radikálisok által megrendezett, és egy diverzánscsoport által elkövetett „provokációnak” nevezett. Az „ukrán radikálisok cinikus propagandakampányát” tette felelőssé amiatt, hogy a történtekért megpróbálták az orosz erőket hibáztatni.
Az orosz vezető szerint az orosz erők az ukrán őrséggel és személyzettel közösen biztosítják az atomerőmű normális működését. Mint mondta, a háttérsugárzás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint is normális.
„Az erőmű fizikai és nukleáris biztonsága megbízhatóan védelem alatt áll” – mondta Putyin a közlemény szerint, hozzátéve, hogy ugyanez áll a csernobili létesítményre is atomerőműre.
„Mindez azért történik, hogy kizárjuk annak lehetőségét, hogy ukrán neonácik vagy terroristák katasztrofális következményekkel járó provokációkat szervezzenek” – hangoztatta Putyin.
A zaporizzsjai atomerőmű elfoglalását az orosz katonai szóvivő egyébként még hétfőn bejelentette.
A polgári lakosság kimenekítésének problémájával kapcsolatban Putyin azt javasolta a francia elnöknek, hogy humanitárius kérdésekben tárgyaljon Kijevvel, amely szerinte sem Mariupolnál, sem Volnovahánál nem tarja magát az orosz fél által – szerinte – tiszteletben tartott, előzetesen elért fegyvernyugvási megállapodáshoz.
Putyin mindkét tárgyaláson kifejezte Oroszország készségét az Ukrajnával és más országokkal való tárgyalásra a konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor óvott a tárgyalási folyamat elhúzására irányuló kísérletektől, amelyeket az ukrán haderő átcsoportosítására használnak fel. Hangsúlyozta tárgyalópartnereinek, hogy az orosz előrenyomulás felfüggesztése csak akkor lehetséges, ha Kijev leállítja a katonai műveleteket és eleget tesz Oroszország követeléseinek.
Erdogannal tárgyalva az orosz elnök kifejezte reményét, hogy az ukrán fél a tárgyalások következő, hétfőre tervezett fordulója „konstruktívabb megközelítést tanúsít majd, teljes mértékben figyelembe véve a kialakuló realitásokat”.
Putyin és Erdogan megállapodott abban, hogy országaik diplomáciai és katonai vonalon folytatják a kapcsolattartást. Az orosz elnök megerősítette az orosz fél készségét arra, hogy minden szükséges segítséget megadjon a török állampolgároknak a hadműveleti területek biztonságos elhagyásához.
A két vezető hangsúlyozta szándékát a kölcsönösen előnyös orosz–török kereskedelmi és gazdasági együttműködés folytatására.
Erdogan a Kreml közleménye szerint bírálta a Nyugaton az orosz kultúra és képviselői elleni heves és erősödő „diszkriminációs kampányt”.
Az oroszok vették át az irányítást a zaporizzsjai atomerőműben
Az oroszok vették át az irányítást a zaporizzsjai atomerőműben
Továbbra is üzemel a zaporizzsjai atomerőmű Ukrajnában, azonban a komplexum irányítását az oroszok vették át – írja a Guardian.
Romokban Vinnicja reptere – videó
Vinnytsia Airport, Ukraine, after the bombing by the Russians.
— RUSSIA vs Ukraine #2022 (@W_W_3_2022) March 6, 2022
If we get peace we will never see these images again.
God is with the righteous.#StopPutinNOW #Ukraine #Putin #Zelensky #Kiev #Kyiv #UkraineRussianWar #RussianUkrainianWar pic.twitter.com/Iw9ns5Rlf6
This video was filmed here: (49.2364068, 28.5889830)
— C O U P S U R E (@COUPSURE) March 6, 2022
The explosion hit this part of the airport which looks like a fuel storage area: (49.2352240, 28.6108600)pic.twitter.com/EwmcjvFAQS https://t.co/cvFFMlHFl4
Molotov-koktélokkal, tankcsapdákkal várják az oroszokat
Molotov-koktélokkal, útlezárásokkal és katonai ellenőrző pontokkal készülnek az ukrán katonák a Kijev elleni orosz előrenyomulásra.
With molotov cocktails, roadblocks and military checkpoints, Ukrainian soldiers are preparing for a Russian advance on the nation’s capital.
— Sky News (@SkyNews) March 6, 2022
Russia-Ukraine live updates: https://t.co/cz5NTcz9E4 pic.twitter.com/RBnEuf1Yap
Tüzet nyitottak az oroszok az ukrán tüntetőkre Nova Kahovka városában
A lövöldözésben öt ember sérült meg – írja a SkyNews.
Körülbelül 2000 ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzanak a dél-ukrajnai város orosz megszállása ellen. Ukrán zászlókat lengettek, és távozásra szólították fel az orosz erőket.
Szentkirályi Alexandra: Magyarország senkit sem hagy segítség nélkül
Magyarország senkit sem hagy segítség nélkül – jelentette ki a Beregszász közelében fekvő asztélyi határátkelőn vasárnap Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki a helyszínen ismerkedett az ott kialakított segítségpont működésével.
Mint fogalmazott, a legszükségesebbek mellé „jó szót is kapnak, ami most a legfontosabb”. A szinte egy szál ruhában menekülőkre, itt, „ahol már biztonságban vannak, rázuhan az a lelki teher, amit útközben talán fel sem dolgoztak” – mondta.
A segélyszervezet képviselői a határ ukrán oldalán megkérdezik a sorban álló menekülteket, hogy mire van szükségük Magyarországon, így az ottani segítők idejében felkészülhetnek és a lehető leggyorsabban konkrét segítséget nyújthatnak.
A Pécsi Tudományegyetem fogadja a menekült diákokat
A Pécsi Tudományegyetem külön jelentkezési felületet nyitott meg azon hallgatók számára, akik az ukrajnai háború elől menekülnek, de szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Hozzátették, a hallgatók automatikusan mentesülnek a jelentkezési díj megfizetése alól.
Részleteket ITT olvashatnak.
Friss térképen az orosz invázió
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétett egy új térképet, amely részletezi az ukrajnai helyzetet, s bemutatja az oroszok előrenyomulását.
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 6, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 March 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/LjhIR5lx6e
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Fzky2lGqMT
A tájékoztatás szerint az elmúlt napokban az ország északi részein kiéleződtek a harcok, a térképen így az orosz ellenőrzés alatt álló régiók is láthatók, köztük Harkiv, Szumi, valamint Donbasz, s az is látszik, hogy az orosz csapatok egyre jobban körbeveszik Kijev fővárost. Délen pedig hatalmas erővel törnek előre az oroszok minden irányban, s megpróbálják elzárni az ukránokat a tengertől.
Zelenszkij: orosz rakéták megsemmisítették Vinnicja repterét
Rövid videóüzenetben jelentkezett be az ukrán elnök, hogy közölje: az orosz erők nyolc rakétával megsemmisítették az Ukrajna középső területén, a Déli-Bug folyó partján található Vinnicja (regionális) repülőterét. A Kivejtől 260, Lvivtől 370 km-re található repülőtérbe nyolc rakéta csapódott be. Volodimir Zelenszkij a videóban ismét kérte a Nyugatot, hogy intézkedjenek, és vezessenek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött, vagy legalább adjanak nekik repülőgépeket.
#Vinnytsia was attacked
— NEXTA (@nexta_tv) March 6, 2022
Presumably Havryshovka airport pic.twitter.com/BqwIzu8iSz
Putyin: Oroszország csak akkor hagyja abba a „különleges katonai hadműveletet”, ha Ukrajna abbahagyja a harcokat, és teljesíti a követeléseinket
Putyin csak akkor hagyja abba „különleges katonai hadműveletet”, ha Ukrajna abbahagyja a harcokat, és teljesíti Oroszország követeléseit, ezt mondta az orosz elnök Tayyip Erdoğan török elnöknek a vasárnapi beszélgetésük alatt, jelentette az orosz elnöki hivatal, a Kreml.
Az orosz állami hírügynökség szerint Putyin arról is beszélt a török elnöknek, hogy reméli, az ukrán tárgyalófelek konstruktívabb megközelítést alkalmaznak majd a tárgyalásokon, és figyelembe veszik a terepen uralkodó valóságot.
Eközben Erdoğan hivatala az egy órás telefonbeszélgetésről azt mondta, a török elnök Putyint, hogy hirdessen tűzszünetet Ukrajnában, nyisson humanitárius folyosókat, és írjon alá békemegállapodást. A konfliktus békés rendezéséhez pedig felajánlotta a török hozzájárulást is. (Guardian)
Menekülnek az emberek Odesszából, hamarosan bombázni fogják
Az ukrán elnök szerint Odessza lehet a következő célpont, szerinte az orosz erők a Fekete-tenger partján fekvő város bombázására készülnek.
A large crowd of mainly women and children rushes to board a train to Lviv at the #Odessa train station. Some men were there to say goodbye to their loved ones before returning to fight as their families seek refugee in the neighboring countries. @washingtonpost #Ukriane #war pic.twitter.com/dehUva1g8n
— Salwan Georges (@salwangeorges) March 5, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök televíziós beszédéből idézett a The Guardian. A portál azt írja, hogy az elnök szerint Odessza lehet az oroszok következő célpontja.
Odessza Európa egyik legfontosabb kikötővárosa.
Több mint kétezer objektum megsemmisítéséről számolt be orosz katonai szóvivő
Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.
A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese bejelentette, hogy a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.
Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé.
Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze „néhány hónapra volt attól”, hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik „kompetens szervet” képviselő, „jól értesült” informátor szerint a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.
A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott „megfelelő minőségű” plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: „piszkos bomba” előállítását és a plutónium leválasztását.
A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.
Egyre nagyobb szükség van tolmácsokra Beregsuránynál
Sokan várakoznak a határon Beregsuránynál, szombaton körülbelül százan töltötték itt az éjszakát. A Máltai Szeretetszolgálat, az önkormányzat és a kormányhivatal munkatársai is segítik az itt tartózkodó menekülteket. A részletekről Z. Pintye Zsolt számolt be az M1 Híradóban.
A közmédia tudósítója elmondta, hogy a helyi önkormányzat szerint most rendkívül nagy szükség van tolmácsokra is, hiszen egyre többen vannak Beregsurányban, akik Luhanszkból vagy Kijevből érkeztek, és nem beszélnek más nyelven csak ukránul, esetleg oroszul.
WHO: Kórházakat támadtak az orosz erők
Twitteren kommentálta az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az ukrajnai harcokról szóló WHO posztot. A világszervezet megerősítette, hogy több egészségügyi központ ellen történt támadás.
További jelentések kivizsgálása folyamatban van – mondta a tisztviselő.
„Az egészségügyi intézmények vagy dolgozók elleni támadások sértik az orvosi semlegességet, és sértik a nemzetközi humanitárius jogot” – tette hozzá.
As of today, WHO has published 6 verified reports of attacks on health care in #Ukraine. More reports are being verified.
— World Health Organization (WHO) (@WHO) March 5, 2022
WHO strongly condemns these attacks that caused 6 deaths & 11 injuries.
Health facilities, staff & patients are #NotATarget.
? https://t.co/eXJXrgAaXT pic.twitter.com/jwyDSibCFQ
Fellángoltak a harcok a donbaszi fronton
Az invázió új szakasza kezdődhetett – állítja a Mandiner.
Az ukrán vezérkar legfrissebb jelentése szerint „heves harcokat” folytat az ukrán hadsereg egyes frontszakaszokon – közölték a Guardianra hivatkozva. A vezérkar tájékoztatása szerint pillanatnyilag a donyecki műveleti terület keleti részén dúlnak a leghevesebb harcok. Ez a donbaszi front, a kelet-ukrajnai szakadár államok határa, ahol a háború eddigi szakaszában viszonylagos nyugalom uralkodott, írják. Az orosz inváziós erők három másik irányból támadták Ukrajnát. Mindazonáltal a Krím és Luhanszk irányából indított orosz műveletek célja részben a Donbasz határán felsorakozott ukrán főerő bekerítése is volt.
Hangsúlyozták: az, hogy most a donbaszi fronton is támadás indult, már az invázió új szakaszának nyitó lépése is lehet, ami ennek a főerőnek a megsemmisítését célozza. Az ukrán vezérkar jelentése szerint Kijev térségében, Csernihivnél is harcok dúlnak, itt az ukránok kezdtek műveletet a város felszabadítására. Az ukrán vezérkar a morál fenntartásán is folgozik, tájékoztatásuk szerint „a teljes ukrán nép ellenállása demoralizálta az orosz csapatokat, akiknek szélsőségesen alacsony a moráljuk és a pszichológiai állapotuk, mert ők szembesülnek a valós helyzettel”.
Hétfőn folytatódnak a béketárgyalások
Március 7-én, hétfőn folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások – erősítette meg vasárnap reggelre mindkét fél, azt viszont egyik oldal sem közölte, hogy hétfőn belül pontosan mikor, illetve hogy hol találkoznak.
Ukrán oldalról David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője, egyben a tárgyalási delegáció egyik vezetője már szombaton erről írt Facebook-oldalán.Vasárnap orosz oldalról is befutott a megerősítés az orosz delegáció egyik tagjától, Leonyid Szluckijtól, aki egy YouTube-on élőben sugározott műsorban mondta el, hogy hétfőn újra találkoznak. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szluckij korábban arról beszélt, hogy a tárgyalások második, csütörtöki szakaszán az ukrán fél bebizonyította a tárgyalói képességét, tudják, hogy emberek életéről van szó.
Az előző két tárgyalási fordulónak egyaránt a háborúban Oroszországot támogató Belarusz adott otthont. Közben Törökország is bejelentette, hogy helyszínt biztosítana a béketárgyalásoknak.
Zelenszkij megint harcra buzdította az ukránokat
Harcra buzdította honfitársait az orosz csapatok ellenében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.
„Ki kell mennünk! Harcolnunk kell! Amikor csak lehetőségünk nyílik rá” – hangoztatta Zelenszkij, mondván, hogy az orosz csapatokat ki kell űzni az országból.
Kijelentette: az ukránoknak ki állniuk, ahogy azt Melitopol, Berdianszk és Herszon városokban is tették, és ki kell űzniük ezt a rosszat a városainkból.
Az utóbbi napokban több jelentés is volt arról, hogy ezekben a városokban egyszerű, fegyvertelen emberek szembeszálltak orosz alakulatokkal. Zelenszkij hangsúlyozta, mivel a helyi lakosok így cselekedtek, ezért a megszállás is csak átmeneti lehet.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb „népköztársaságok” megalakulását. Mint mondta, az ilyen helyeken nem lehet normális életről beszélni, az ottani emberek térdre vannak kényszerítve.
Zelenszkij mindemellett oroszul szólt az önhatalmúlag kikiáltott szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokhoz”.
„Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért!” – mondta az ukrán elnök. Beszélt arról is, hogy sok ottani azt gondolja, Ukrajna gyűlöli őket és a kijevi vezetés lerombolja városaikat.
„De hasonlítsátok össze Donyeck városát nyolc év háborút követően Harkiv városával nyolc nap háborút követően” – tette hozzá, mondván védekezniük kell, mert különben Oroszország az ő életüket és házaikat is el fogja venni.
Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy a Donyec-medence lakói mindig is ukránok voltak és maradnak.
Az ukránok szerint már 11 ezer oroszt öltek meg
Az ukrán védelmi minisztérium számításai szerint több mint 11 ezer orosz halottról, 285 megsemmisített tankról, 109 tüzérségi fegyverről, 44 lelőtt repülőről és 48 helikopterről tudnak egyebek mellett vasárnapra. Ezt sem független, sem orosz forrás nem erősítette meg.
A halott katonák száma jóval több, mint amit az orosz hadsereg közölt a héten. Az oroszok hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el.
Az ENSZ eközben szombaton 351-re tette az ukrán civil áldozatok számát.
Újabb, helyi, időszakos tűzszünet lépett életbe Mariupolban
A helyi városi tanács közlése alapján helyi idő szerint 10 és este 9 óra között tűzszünet lesz, így 12 órától újra megpróbálkoznak a lakosság evakuálásával – írja a BBC.
Szombaton hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek a 450 ezer lakosú városban, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost. Sajtóhírek szerint az evakuációra felsorakoztatott buszok zömét mostanra szétlőtték az oroszok.
A BBC térképe szerint így néz ki jelenleg a dél-ukrajnai front:
Ukrán védelmi tárca: több mint százezren csatlakoztak a területvédelmi erőkhöz
Több mint százezren csatlakoztak az ukrán területvédelmi erőkhöz az Oroszországgal vívott háború kitörése óta – tájékoztatta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a helyi Unian hírügynökséget.
Maljar szerint az önkéntesekből álló alakulatokat a háború végével sem oszlatnák fel, hanem beolvasztanák az ukrán védelmi erők rendszerébe. A DPA német hírügynökség ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a miniszterhelyettes által említett számokat egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kongresszusi képviselőkkel videóösszeköttetés útján folytatott szombati beszélgetésében további fegyvereket kért Ukrajna védelméhez – közölte Lindsey Graham befolyásos dél-karolinai republikánus szenátor, aki csütörtök esti Twitter-üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merénylet végrehajtását szorgalmazta.
Háromezer amerikai önkéntes, közöttük veteránok harcolnának az oroszok ellen
A katonák egy nemzetközi zászlóalj részeként harcolnának az oroszok ellen – írta az ukrán Nexta. Az önkéntesek között vannak szép számmal veteránok is, akik Irakban vagy más hánúr sújtotta övezetben harcoltak.
Az oroszok szerint lebombázták az ukrán Sztarokosztjantyiniv katonai légibázist
Oroszország nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverekkel csapást mért és hatástalanította az ukrajnai Sztarokosztjantyiniv katonai légibázist vasárnap reggel, állítja az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium szóvivője szerint „az orosz fegyveres erők továbbra is csapást mérnek Ukrajna katonai infrastruktúrájára”, és egy ukrán irányítású Sz-300-as rakétarendszert is megsemmisítettek – jelentette a Guardian.
Brit titkosszolgálat: lakott területeket céloznak az oroszok
Az orosz erők Ukrajna lakott területeit veszik célba, de az ellenállás ereje lelassította az orosz előrenyomulást – derül ki a brit katonai hírszerzés twitter posztjából.
Napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kijelentette, hogy Ukrajna ellenállásának ereje továbbra is meglepte Oroszországot, amely válaszul olyan városokat vett célba, mint Harkov, Csernyihiv és Mariupol.
„Az ukrán ellenállás mértéke és ereje továbbra is meglepte Oroszországot. [Oroszország] válaszul lakott területeket céloz meg több helyen, köztük Harkovban, Csernyihivban és Mariupolban. Ez valószínűleg az ukrán morál megtörésére irányuló erőfeszítést jelent” – olvasható a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 March 2022
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 6, 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/xXx8qpSqRp
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/nJjcTJTDtX
A titkosszolgálati jelentés szerint fennáll annak a „reális lehetősége”, hogy Oroszország most „megkísérli az üzemanyagszállító teherautókat átlagos segédteherautónak álcázni, hogy elrejtsék a veszteségeket”.
Oroszország többször is tagadta, hogy polgári területeket céloz meg – összegez a Hirado.hu.
Másfél millióra emelkedhet a menekültek száma
Várhatóan eléri a másfél milliót az Ukrajnából menekülők száma vasárnap, a háború tizenegyedik napján, miután a Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak evakuálása érdekében felvetett tűzszünet kudarcba fulladt – írja a Reuters.
Moszkva szombat hajnalban jelentette be, hogy aznap reggel tűzszünet lép életbe annak érdekében, hogy az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha lakossága elhagyhassa a térséget.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a nap folyamán azonban közölte: nagy valószínűséggel mégsem állnak le a harci cselekmények, így egyelőre nem lehetséges a lakosok kimenekítése. Az ukrán kormány állítása szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán, ezért műveletet elhalasztják, Moszkva ugyanakkor az ukránokat okolja a tűzszünet meghiúsulásáért.
Mariupol is on the verge of a humanitarian catastrophe. The city is under fire from Russian troops. Houses are destroyed, there’s no heat,electricity,water & food.
— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) March 4, 2022
Having spent all my childhood in Ukraine – it’s heartbreaking to see what the Russian army has done to the country pic.twitter.com/s0faj64VRw
Mint azt korábban a hirado.hu megírta, az Azovi-tenger partján fekvő, 450 ezer lakosú Mariupol bevétele fordulópontot jelenthet a háborúban, mivel lehetőséget teremtene, hogy a Donyec-medence felől támadó orosz és szeparatista csapatok egyesüljenek a 2014-ben megszállt Krím félszigetet uraló orosz katonai erőkkel, amelyek már korábban elfoglalták Berdianszk és Herszon stratégiai fontosságú kikötővárosait.
Forrás: hirado.hu
Eddig 16 gázelosztó központot zártak be Ukrajnában
Az ukrán gázszállítórendszer üzemeltetőjének közlése szerint az orosz támadás megindulása óta összesen 16 gázelosztó központot voltak kénytelenek bezárni.
A jelentősebb lezárt elosztóközpontok között van többek között Kijev, Harkov, Mikolajiv, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk.
Szombat este tovább folytatódtak a bombázások Csernyihiv és Irpin városában is
Az ukrán hatóságok szerint szombat este tovább folytatódtak a bombázások a fővárostól északra található Csernyihiv és Irpin városában is. A lövedékek több lakóépületet is eltaláltak – számoltak be róla az M1 Híradójában.
A fővárosban is egész este szóltak a légvédelmi szirénák, bár az orosz erők a jelentések szerint még nem vonultak be a városba. Ukrán hatóságok vasárnap hajnalban azt is jelentették, hogy az orosz egységek a Kijevtől 150 kilométerre délre található kanivi vízerőművet próbálják bevenni.
A Mariupol környékére hirdetett kimenekítés elmaradt tegnap, amelyért a felek egymást hibáztatják. Az ukránok szerint az oroszok lőtték a kivezető utat, ezért lefújta a városvezetés a kimenekítést. Az oroszok szerint ez hazugság. Azt mondják: az ukránok nem engedték el a civil lakosságot, mert élő pajzsként akarják használni őket.
Volodimir Zelenszkij államfő eközben újra és újra harcra szólítja az ukrán népet. Az elnök szerint nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb népköztársaságok megalakulását.
A teljes híradást itt érik el.
Forrás: hirado.hu
Kivonul Oroszországból a Visa és a Mastercard
A Visa és a Mastercard bejelentette, az Oroszország ellen hozott nemzetközi gazdasági szankciókhoz csatlakozva felfüggesztik tevékenységüket Oroszországban.
A Mastercard a konfliktus példátlan jellegére, valamint a bizonytalan gazdasági környezetre hivatkozva hozta meg döntését. A Visa közölte, az elkövetkező napokban igyekszik együttműködni Oroszországi partnereivel, hogy szolgáltatásaikat minél hamarabb ki tudják vezetni Oroszországból.
03.05.:
Lebombáztak egy hidat az oroszok Irpinyben
Összeomlott egy híd Irpinyben az orosz légicsapások következtében – írja a BBC.
Az izraeli kormányfő Putyintól Németországba utazott Scholzhoz
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette be Bennett szóvivője Jeruzsálemben.
Izrael az elmúlt napokban már ajánlkozott békeközvetítőként Oroszország Ukrajna ellen február 24. óta tartó háborújában.
Imran Hán pakisztáni kormányfő már régebben tervezett február 24-i látogatását nem számítva Bennett az első külföldi vezető, aki a háború kirobbanása óta Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton Németországba utazott Olaf Scholz német kancellárral tárgyalni, miután Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszéléseket – jelentette később a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap szombaton.
Bennett Putyinnal három órán át folytatott tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. Szerdán Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.
Hétfőn folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások
Hétfőn folytatódik a béketárgyalások harmadik fordulója. Ezt David Arahamija jelentette be közösségi oldalán, aki tagja az ukrán tárgyalódelegációnak.
Agyonlőtték az ukránok hazaárulás miatt a békedelegációjuk egyik tagját
Sajtóértesülések szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elfogása során agyonlőtte Denisz Kirjejevet. Az első tárgyalási fordulón részt vett ukrán tárgyalódelegáció tagját hazaárulással vádolták, írta a Kiszó a Korrespondentre hivatkozva. Természetesen nem hivatalos kivégzésről van szó, de a hazaárulónak tartott politikust az utcán az SZBU egyszerűen agyonlőtte.
A Magyar Nemzet arról írt, hogy miközben megpróbálták őrizetbe venni, Denisz Kirjejevet az SZBU lelőtte. „Hazaárulással gyanúsították. Az SZBU-nak egyértelmű bizonyítéka volt Kirjejev hazaárulásáról, beleértve a telefonbeszélgetéseit” – fogalmazott közösségi oldalán Alekszej Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő.
Folytatódik az orosz támadás Mariupol és Zsitomir környékén
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton videóüzenetben megerősítette, hogy az orosz csapatok ismét támadásba lendültek Mariupol közelében.
“Mivel az ukrán fél nem volt hajlandó visszafogni a nacionalista erőket és betartani a tűzszünetet, az orosz katonai támadó hadműveletek moszkvai idő szerint 18 órakor folytatódtak” – hangsúlyozta a szóvivő.
Mindeközben szintén az orosz védelmi minisztériumot idézve az Interfax orosz hírügynökség is arról számolt be, hogy az orosz csapatok nagy területet érintő támadást indítottak, amely során számos várost és falvat elfoglaltak. E közlés szerint a Kijevtől mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomir közelében egy orosz légitámadás során lelőttek négy ukrán Szu-27-es vadászrepülőgépet is.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint február 24., Ukrajna megszállásának kezdete óta az orosz katonai erők 69 ukrán repülőgépet pusztítottak el a földön, és 21-et a levegőben.
Vasárnap estig 1,5 millió ukrán menekülhet el hazájából
Az ENSZ menekültügyi ügynökségének vezetője szerint vasárnap estig 1,5 millióra nőhet az Ukrajnából elmenekült emberek száma. Jelenleg 1,3 millió menekültről tudnak. Filippo Grandi szerint ez a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában a második világháború óta.
Egyelőre nem hirdetnek hadiállapotot Oroszországban
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy nem tervezi a hadiállapot kihirdetését Oroszországban – számolt be a BBC brit hírportál.
Az orosz elnök az Aeroflot orosz nemzeti légitársaságánál dolgozó légiutas-kísérőkkel tartott, az országos televízióban közvetített találkozón azt mondta, hogy erre a lépésre csak „külső agresszió esetén kerülne sor, a katonai tevékenység meghatározott területein”.
„De ilyen helyzet nincs, és remélem, nem is lesz” – mondta az elnök.
Voltak olyan pletykák, amelyek szerint Putyin hadiállapot kihirdetését tervezi – ilyenkor felfüggesztik a polgári jogrendet, vagy a hadsereg átveszi az irányítást a kormányzati feladatok felett.
Az orosz elnök arra is utalt, hogy léteznek más különleges jogi állapotok, amelyeket „jelentős külső fenyegetés” esetén alkalmazni lehet, de ezeket sem tervezi bevezetni.
Putyin fenyegetése: a repüléstilalmi zónát alkalmazók hadviselő féllé válnak
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában.
A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.
Az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival televíziókamerák előtt beszélgetve Putyin azt mondta: a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is „nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz”.
Az elnök megismételte, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és „nácimentessé” kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen.
Nem működik a tűzszünet, ma nem lesz kimenekítés Mariupolból
Nagy valószínűséggel nem fog megkezdődni szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton Genfben.
Az ukrán kormány az ICRC-t tekinti a humanitárius folyosók biztonságos működtetését lehetővé tevő tűzszünet ellenőrének, ám a mariupoli városvezetés szombati közlése szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán.
A Vöröskereszt a közleményben leszögezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a konfliktusban érintettekkel a civilek biztonságos kijutásáról, ugyanakkor a mariupoli történésekről szombaton érkezett felvételek „szívszaggatóak”.
Ferenc pápa ismételt imára szólított fel a békéért és Ukrajnáért
Ukránul és oroszul jelent meg ismét békefelhívás Ferenc pápa Twitter-fiókján, miközben az olasz fővárosban több tízezres megmozdulás zajlott a békéért szombaton.
A katolikus egyházfő közösségi oldalán ukrán és orosz nyelven közölt bejegyzés a béke királynője, Szűz Mária oltalmát kérte a „veszélyekkel szemben mindannyiunk közös próbatételében”. Az üzenethez csatolt címkék között szerepel a közös ima, a béke és az Ukrajna kifejezés.
A @Pontifex oldalon megjelent üzenetben egy Szűz Mária-ikon képe látható.
A pápai Twitter-fiók kilenc nyelven működik, köztük latinul is. Az angol nyelvű oldalt 18,8 millióan követik.
Makszim Ryabukha atya, a Kijevben működő szaléziánus központ igazgatója a Fidesz vatikáni hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az ukrán fővárosban az emberek megrohamoztak minden olyan kereskedelmi egységet, ahol élelmiszert találhattak. Hozzátette, hogy az általa vezetett egyházi intézményben jelenleg háromszáz gyereknek adnak szállást és védelmet.
Egyperces csenddel emlékeztek meg a háború áldozatairól a Rómában tartott békemeneten, amely a lateráni Szent János-bazilika előtti téren ért véget. Rendőrségi adatok szerint húszezren voltak jelen.
A Békehálózat nevű civilszervezet, valamint a legnagyobb szakszervezet, a CGIL rendezte demonstráción a fegyverletételt sürgették minden fél részéről. Elhatárolódott az akciótól a CISL szakszervezet, melynek közleménye szerint „nem lehet a mérleg ugyanazon tányérjára helyezni azt, aki saját hazáját védi, és azt, aki férfiakat, nőket, gyerekeket öl meg, célba veszi az atomreaktorokat, és egész Európát veszélyezteti”.
Szijjártó: mindent meg kell tenni a békéért
Mindent meg kell tenni, hogy a béke visszatérjen – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Veszprémi Naplóban szombaton megjelent interjújában az orosz-ukrán háborúról.
Szijjártó Péter elmondta, szívmelengető látni, hogy a magyar emberek ilyen gyorsan fogtak össze és mennyire önzetlenül reagáltak a helyzetre.
A tárcavezető a kampánnyal összefüggésben kiemelte, „kilenc napja teljesen új helyzet van: háború tört ki a szomszédunkban. Az ellenzék háborúhoz való hozzáállása pedig világosan mutatja, micsoda veszélyben lenne ez az ország, ha a baloldali vezetők vennék át az irányítást”.
„A felelőtlen nyilatkozataik nagyon súlyos veszélybe sodorhatják ezt az országot. Egy ilyen helyzetben egy kormánynak nem lehet más a célja és a feladata, minthogy megóvja az embereket és biztosítsa, hogy országa nem fog belekeveredni a háborúba” – fejtette ki Szijjártó Péter.
Hozzátette, „ehhez képest az ellenzék katonákat, fegyvereket küldene Ukrajnába és megengedné, hogy fegyvereket szállítsanak az országon keresztül”.
„Erről is szól a döntés április 3-án, hogy egy felelős kormány irányítja majd az országot, amely a stratégiai nyugalom erényét gyakorolva kizárólag a magyar emberek érdekét tartja szem előtt, vagy egy olyan kormány, amely valamiféle nemzetközi elvárásoknak történő megfelelés céljából akár a magyar emberek biztonságát is hajlandó feladni” – mondta a miniszter.
Aláhúzta, a választás a választókerületekben dől el. „Minél több választókerületet megnyerünk, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy újra Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke” – fogalmazott, majd hozzátette, „ha Ovádi Péter is nyer Veszprémben, eggyel előrébb vagyunk”.
Szijjártó Péter elmondta, jelenleg senki nem tud válaszolni arra, meddig tart a háború. „Abban reménykedünk, hogy minél előbb véget ér. Ennek az egyetlen útja, hogyha a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz ülnek és a tárgyalások megállapodásokhoz vezetnek. A háború szörnyűségei naponta okozzák emberek halálát, tehát minden nap, minden perc számít, mert ha csak egy perccel korábban véget ér a háború, kevesebben halnak meg” – fejtette ki.
Szijjártó Péter elmondta, Magyarország számára kockázat, hogy a szomszédos ország területén háború zajlik. „Ezért nagyon fontos, hogy világosan beszéljünk, mert ilyenkor egy félresikerült, felelőtlen nyilatkozat is könnyen háborúba sodorhat egy szomszédos országot” – mondta, hozzátéve, „éppen ezért mi nagyon világosan fogalmazunk: nem küldünk magyar katonát a háborúba, nem szállítunk fegyvereket a háborúba és nem engedünk az ország területén keresztül halált okozó fegyvereket”.
Kiemelte, „ez azért fontos, mert a halálos fegyverekből álló katonai szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontok, tehát ha egy ilyen szállítmány keresztülhalad az ország területén, az kockázat. Még ha Magyarországon nem is támadják meg a szállítmányt, akkor is Kárpátalja az első ukrán terület, amin az végig halad, így tehát magyarok élete kerülne veszélybe azzal, ha engedélyeznénk a fegyverek szállítását”.
A tárcavezető kitért arra is, hogy az oroszokkal megkötött gázszállítási szerződéseket eddig mindig betartotta mindkét fél. „Reméljük, ez így is marad. Ha nem így marad, nagy baj lesz. Az európai földgázszállítás több mint 40 százaléka az orosz importból származik. Magyarország esetében is az orosz import jelenti a felhasználás több mint 80 százalékát. Ha életbe lépne az az ellenzéki javaslat, hogy zárjuk el a gázszállításokat, akkor Magyarországon nem lenne fűtés, nem tudna működni az ipar, tehát nem lennének munkahelyek, csődbe mennének a vállalatok” – mondta.
Kiemelte, „nekünk az az érdekünk, hogy a gázszállítás fennmaradjon. Az európai szabályokkal teljesen egybevág, hiszen a Gazprom semmilyen formában nem került rá a szankciós listára és a Gazprom bankja nem került fel arra a listára, amin a SWIFT-rendszerről való lekapcsolási következményekkel számoló bankok vannak”.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, az állam, az állami hivatalok felkészültek a menekülteket segítő munkára. „Az egyházi és a magánsegítséget is felhasználva mindenkit el tudunk látni, aki Magyarországra érkezik. Eddig körülbelül 110 ezren érkeztek. Egy részük külföldi állampolgár volt, aki Magyarországot használta evakuációs útvonalként, de a döntő többségük kárpátaljai magyar vagy ukrajnai ukrán, akik itt maradnak, őket ellátjuk” – mondta.
Orbán: a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból
A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – jelentette ki a miniszterelnök szombaton, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán.
„A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, „egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”.
Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt napokban „nem tévesztette el a lépést”, és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra – emelte ki.
A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy „a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.
Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná az ukrajnai és a lengyelországi humanitárius segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be szombati varsói sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A lengyelek és az amerikaiak tudják, milyen fontos a szabadság védelme, ezért együtt támogatják Ukrajnát, amely törvénytelen és provokálatlan agresszióval szembesül – fogalmazott Blinken, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közösen tartott sajtótájékoztatót a délkelet-lengyelországi Rzeszówban folytatott tárgyalásaikat követően.
Ukrajnát Oroszország támadta meg február 24-én, Vlagyimir Putyin elnök a hadműveletet elrendelve egyebek között a kelet-ukrajnai orosz kisebbség védelmére és Ukrajna fegyverektől való mentesítésének szükségességére hivatkozott.
Blinken most úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak. „Ami Lengyelország és más országok támogatását illeti”, Joe Biden amerikai elnök kormányzata a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá az Ukrajnában és Lengyelországban tevékeny humanitárius szolgálatok támogatására szánt 2,75 milliárd dollárt – közölte az amerikai diplomácia vezetője.
Zbigniew Rau, utalva arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) jelenleg Lengyelország tölti be a soros elnöki tisztséget, felszólította Oroszországot a vérontás beszüntetésére, valamint az ostrom alatt álló ukrajnai városokból a civil lakosság kimenekítését lehetővé tevő humanitárius folyosók megnyitására.
Aláhúzta: Lengyelország soha nem ismeri el a „jogtalan, provokálatlan” agresszió következtében létrejött területi változásokat. A nemzetközi jog megsértésének nevezte, hogy az orosz erők az ukrán „társadalmat terrorizáló támadási eszközöket” használnak, az invázió során tűz alá veszik a civilek lakta területeket, az atomerőműveket és a nem katonai járműveket.
Rau aláhúzta: a saját „fájdalmas történelmi tapasztalata alapján” Lengyelország következetesen fogja szorgalmazni a háborús bűnösök felelősségre vonását.
Tudatta: Lengyelország az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket dokumentáló központot alapít, és ezen a téren az Egyesült Államok együttműködésére számít.
A totalitárius rendszerek kutatásával foglalkozó varsói Witold Pilecki Intézet kedden jelentette be, hogy bizonyítékokat és tanúvallomásokat gyűjtő központot létesít az orosz fegyveres erők ukrán lakossággal szembeni bűntettekről.
Csütörtökön pedig az EBESZ közölte, hogy független vizsgálóbizottságot hoz létre az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze is közölte: a testület nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a lehetséges háborús bűnökre vonatkozó adatok összegyűjtését.
Csalódott a NATO-ban az ukrán külügyminiszter
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton azt vetette a NATO-tagországok szemére, hogy meghajoltak az orosz nyomás előtt azzal, hogy nem döntöttek repüléstilalmi övezet kialakításáról. Ukrajna eddig „nem ilyen erőként képzelte el a NATO-t” – mondta Kuleba televíziós nyilatkozatában.
Az orosz állami légügyi hatóság szombaton közölte: azt ajánlja azoknak az orosz légitársaságoknak, amelyek külföldi cégektől is bérelnek gépeket, hogy függesszék fel külföldi járataikat. A legnagyobb orosz állami légitársaság, az Aeroflot be is jelentette, hogy keddtől nem repül külföldre, az egyetlen kivétel Fehéroroszország.
Orosz elnöki szóvivő: Moszkvát nem tudják elszigetelni
Oroszországot nem tudják elszigetelni az Ukrajna elleni hadműveletének kezdete óta bejelentett nemzetközi szankciókkal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.
A világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is elszigetelje – fogalmazott Peszkov. Egyúttal a szankciók kivetése miatt „gazdasági banditizmussal” vádolta meg a nyugatot, és azt is kijelentette, hogy Moszkva minderre válaszolni fog, kizárólag saját érdekeit szem előtt tartva.
USA: egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország megnyeri a háborút
Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, „abszolút elképzelhető”, hogy „idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.
Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt „ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Sokatmondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.
Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette.
Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is.
Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban.
Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban.
Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.
Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését.
Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.
Blinken és Morawiecki egyetértenek a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében
Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.
Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben.
Felidézte: jelenleg több mint 10 ezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.
Blinken „teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát – számolt be Morawiecki.
Aláhúzta: a szövetségesek „ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság „ma abszolút prioritást jelent”.
A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek „lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT rendszerből való kizárás.
Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozik.
Friss BBC-térképen az oroszok dél-ukrajnai előrenyomulása
Leállították Mariupol evakuálását, mert az oroszok megsértették a tűzszünetet
A mariupoli városi tanács szerint elhalasztották a civil lakosság evakuálást a városban, mert szerintük az orosz fél nem tartja be a helyi szinten érvényben lévő, ideiglenes tűzszünetet: folyamatos az ágyúzás– írja a BBC.
A tájékoztatás szerint a lakosoknak menedéket kellett keresniük a további tájékoztatásig.
Lőttek az orosz műtrágyának
Oroszország megtiltja a műtrágya exportját az országból – közölte Facebook-posztjában az Orosz Föderáció Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma.
A bejegyzésnek azt a címet adták, hogy „az ásványi műtrágya-ellátás korlátozása a külföldi élelmiszerpiacok összeomlását okozhatja”.
Figyelembe véve a külföldi logisztikai cégek magatartását és a kapcsolódó kockázatokat, az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kénytelen volt felfüggeszteni az orosz műtrágya exportra rakodását mindaddig, amíg a fuvarozók újra el nem kezdik a szabályos munkát, és garanciát nem vállalnak a szerződés szerinti mennyiségű orosz műtrágya leszállítására – írták.
Putyin Erdogannal tárgyal Törökországban
Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Ankarában fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a megbeszélés fő témája az ukrajnai háború lesz – közlölte Ibrahim Kalin török kormányszóvivőre hivatkozva a Reuters hírügynökség szombaton.
A Reuters átal is idézett Kalin szerint Törökország „kész közreműködni” a válság megoldásában.
Kalin Isztambulban újságíróknak elmondta: Törökország felajánlja, hogy otthont ad az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásoknak, és a harcok azonnali befejezésére szólított fel. Megismételte, hogy Törökország nem kívánja megszakítani jó kapcsolatait sem Moszkvával, sem Kijevvel.
Már menekítik a lakosságot Mariupolból
Mariupol nem az utcáiból és házaiból áll. Hanem a lakóiból – írta nyilatkozatában Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, miután bejelentették, hogy humanitárius folyosót nyitnak az 500 ezres lélekszámú kikötővárosából, amit körülzártak az orosz csapatok.
A megszállók folyamatos, kíméletlen ágyúzása mellett nincs más választásunk, mint megadni a lakosoknak a lehetőséget, hogy biztonságosan elhagyják Mariupolt
– tette hozzá Bojecsenko.
A lakosok délelőtt 11 órától délután 16 óráig hagyhatják el a települést, melyet napok óta folyamatosan lőnek az oroszok. A városban nincs víz, fűtés és áram, valamint az élelmiszerkészletek is fogytán vannak. Az alpolgármester korábban arról beszélt, hogy olyan heves tűzerő alatt áll a város, hogy a halottaikat sem tudják összeszedni az utcáról – jelentette a BBC.
Helyi idő szerint délelőtt 11 órakor meg is kezdődött a civilek evakuálása Mariupolból, a tervek szerint a lakosokat a város három különböző pontjáról viszik ki buszokkal.
Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere a BBC-nek azt mondta: ötven buszt szerveztek le az evakuálásra, amikkel körülbelül 5-6 ezer ember tudja elhagyni a várost.
A lakók használhatják a saját járműveiket is, megvan a pontos útvonal Zaporizzsja felé, amin haladva biztonságban el tudják hagyni a várost. Orlov szerint így összesen körülbelül 7-9 ezer ember tud kimenekülni.
Az alpolgármester elmondta, hogy a vasúti közlekedés nem működik az oroszok pusztítása miatt.
A tűzszünet két városban van érvényben, az Azovi-tenger partján található Mariupolban és a kisebb Volnovahában. Az ukrán kormány szerint a terv az, hogy Mariupolból 200 ezer, Volnovahából pedig 15 ezer embert menekítenek ki. Mindkét települést komoly bombatámadások érték az elmúlt napokban.
Orlov hozzátette: egyelőre nincs garancia orosz oldalról, hogy a tűzszünetet holnap folytathatják-e, egész éjszaka erről tárgyaltak, és tovább dolgoznak a megállapodáson. – via Index.hu
Az ukránok szerint tízezer orosz katona halt meg eddig a háborúban
Az ukrán hadsereg becslése szerint 10 ezer orosz katona halt meg az orosz-ukrán háborúban február 24. és március 5. között. Továbbá 269 orosz tankot, 105 orosz üteget, 39 repülőt, 40 helikoptert és 409 orosz járművet is sikerült megsemmisíteniük. Ezt sem független, sem orosz források nem erősítették egyébként meg eddig.
Az oroszok hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el a napokban.
Állítólag 66 ezer ukrán tért haza eddig harcolni
66 224 ukrán férfi tért vissza külföldről, hogy segítsen harcolni az orosz megszállás ellen – közölte Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter szombaton. „Ennyi férfi tért vissza külföldről ebben a pillanatban, hogy megvédje hazáját a hordától. Ez 12 újabb harcra kész, motivált brigádot jelent! Ukránok, legyőzhetetlenek vagyunk” – mondta Reznikov az interneten közzétett nyilatkozatában.
Hol rohamoznak az oroszok?
Az elmúlt 24 órában csökkent az orosz légi és tüzérségi csapások hevessége az elmúlt napokhoz képest – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.
A jelentés szerint az orosz erők valószínűleg tovább nyomulnak a déli kikötőváros, Mikolajiv felé – írja a BBC.
Ugyanakkor a brit hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy a támadók egy rész megkerüli a várost, és Odessza felé folytatja az előrenyomulást.
Ukrajna továbbra is tartja Harkivot, Csernyihivot és Mariupolt, míg az északkeleti Szumi városából utcai harcokról érkeztek beszámolók. A britek szerint nagy valószínűséggel mind a négy várost teljesen körbezárták az orosz egységek.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 March 2022
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 5, 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/lxblo0LTY6…
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/scyVonQwH9
Akár kilencezren is elmenekülhetnek Mariupolból
Nagyjából 5-6 ezer ember hagyhatja el Mariupolt a tűzszünet alatt bussza, mások pedig saját gépkocsival mehetnek el, így összesen 7-9 ezer ember menekülhet el az átmeneti fegyvernyugvás alatt – idézi a BBC a város polgármesterét.
Úgy tudni, a városban élők helyi idő szerint délelőtt 11 és délután négy között hagyhatják el a várost. Menekülni Zaporizzsja felé lehet majd, a városvezetés tájékoztatása szerint tehát buszokat is biztosítanak majd azoknak, akiknek nincs saját autójuk.
Ideiglenes tűzszünet lépett életbe két ukrán városban
Az orosz védelmi minisztérium ideiglenes tűzszünetet és humanitárius folyosók megnyitását jelentette be a civilek számára szombaton, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor két délkelet-ukrajnai városból, Mariupolból és Volnovahából – közölte a BBC.
A hírt megerősítette Pavlo Kirilenko, Donyeck régió katonai közigazgatásának vezetője is a BBC számára.
Mariupol jelentős kikötőváros, amelyet több napi ostrom után vettek be az orosz erők. Volnovahában is heves harcok dúltak. Korábban Mariupol polgármestere kérte a civilek távozását az orosz erők általi blokád közepette.
Gránátok robbannak Szumiban, légicsapások
Dmitro Zsivickij, a szumi területi katonai közigazgatás vezetője Telegram-üzenetében közölte: „Elkezdtek hullani a gránátok a város szélén. Ezután az orosz légierő csapást mért a város egyes pontjaira, különösen az infrastrukturális létesítményekre” – számol be az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Zsivickij szerint jelenleg lehetetlen felmérni a károkat, mivel a tüzérségi bombázás folyamatban van. A szumi régióban fekvő Lebegyint szintén orosz légicsapások érték, Zsivickij szerint a város már két napja áram nélkül van.
Egész éjjel folytatódtak a harcok, bombázások, légiriadók több ukrán városban is
Két városnál, Mariupolnál és Volnovahánál átmeneti tűzszünetet rendeltek ugyan el, de emellett egész éjjel robbanásokat és légiriadókat lehetett hallani egész Ukrajnában. Szumiban hajnal 5-kor kezdődtek a bombázások, Harkovban több robbanást is lehetett hallani. Egy vasútállomásnál lévő óvóhelyen hajnali 3-kor hallottak rakétabecsapódásokat. Kijevben, Szumiban, Zsitomirban és Csernyihivben is légiriadó volt, a legközelebbi óvóhelyre kellett menekülnie az embereknek – összegzett szombaton reggel az Origo.hu.
Oroszország állítólag humanitárius folyosókat nyit
Az orosz védelmi minisztérium a nyugati sajtó értesülései szerint azt közölte, hogy szombaton délelőtt humanitárius folyosókat nyit az ukrán Mariupol és Volnovaha városokban. Ezeken keresztül a polgári lakosság elhagyhatja az ostromlott városokat, miközben tűzszünet lesz. Az értesülést egyelőre ukrán források nem erősítették meg.
Zelenszkij: innentől kezdve minden egyes ember halála a NATO vezetőinek lelkén szárad
Az ukrán elnök szerint a nyugati vezetők zöld utat adtak az orosz agresszió fokozódásának.
Az ukrán elnök Volodomir Zelenszkij elítélte a NATO vezetőit, mert azok nem hajlandóak repüléstilalmi övezetet létrehozni Ukrajna felett. Zelenszkij péntek esti beszédében, melyet az ukrán néphez is intézett arról is beszélt, hogy a nyugati országok vezetői a döntéssel zöld utat adtak az orosz agresszió fokozódásának – írja a BBC.
„Innentől kezdve minden egyes ember halála a NATO vezetőinek lelkén szárad” – mondta Zelenszkij, aki szerint a NATO tudja, hogy az újabb csapások és civil áldozatok elkerülhetetlenek, mégsem zárta le a légteret Ukrajna felett.
Az ukrán vezetés az orosz-ukrán háború kirobbanása óta kéri, hogy a NATO vezessen be repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Ami egyúttal azt is jelentené, hogy megtiltaná orosz katonai gépek berepülését. Ez azért rendkívül veszélyes, mert a NATO akár orosz gépek lelövésére is kényszerülne ebben az esetben, ami akár totális háborúhoz is vezethetne Európában. Erre utalt pénteken többször is a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, aki megjegyezte, a NATO védelmi szövetség, és mindenképpen arra törekszik, hogy az orosz-ukrán háború ne eszkalálódjon.
Az ukrán elnök egyébként azt is közölte, rendkívül hálás a NATO-országok barátságáért. Kijelentette, hogy tovább harcolnak Oroszország ellen.
Fontos terület kerülhet az oroszokhoz
Ha a már ostromgyűrű alá vont Mariupolt – Dél-Ukrajna egyik kulcsfontosságú kikötővárosát – elfoglalják az oroszok, a Krímből északkelet felé nyomuló orosz erők és a szakadár területekről nyugat felé előretörő helyi szeparatisták erői egyesülve megszerezhetnék az ellenőrzést az Azovi-tenger teljes partvidéke felett. Lásd alább a BBC térképét!
Zelenszkij Zoomon egyeztet az amerikai szenátussal
Az Egyesült Államok szenátusa meghívást kapott, hogy a Zoomon keresztül beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentették be péntek késő este.
Zelenszkij már többször beszélt internetes alkalmazásokon keresztül Joe Biden elnökkel, de ez lesz az első alkalom, hogy a szenátus egészének kihangosítják az ukrán vezetőt azóta, hogy Oroszország több mint egy hete megszállta az országot.
Múlt héten a washingtoni ukrán nagykövet, Okszana Markarova egyeztetett a szenátus tagjaival, és sürgős utánpótlást kért az Oroszország elleni háborúhoz.
Ezer zsoldos érkezhet Oroszországból Ukrajnába
Körülbelül ezer zsoldos érkezhet Oroszországból Ukrajnába – tudatta a CNN egy, a csatornának nyilatkozó amerikai tisztviselőre hivatkozva. A hírek szerint következő időszakban még tovább növelhetik a létszámukat.
A forrásként megjelölt hírszerző úgy tudja, hogy az orosz sereg morálja nem túl jó, amit a zsoldosok bevetése megerősíthet.
Újabb harcokról számoltak be Szumi utcáin
A Kyiv Independent ukrán hírportál közölte, hogy az orosz–ukrán határ közelében fekvő Szumi városának utcáin ismét megkezdődtek a harcok. Szumi polgármestere, Olekszandr Liszenko Facebook posztban kérte a lakosokat, hogy maradjanak otthon vagy húzódjanak biztonságos helyre.
Ukrán polgármester: orosz csapatok „blokád alá vették” Mariupolt
Mariupol polgármestere szerint a várost blokád alá vették az orosz csapatok – jelentette az AFP francia hírügynökség.
Vadim Bojcsenko már korábban jelezte, hogy a városban nincs víz, fűtés, áram, illetve az élelmiszerkészletek is fogyóban vannak. Ezen problémák orvoslására katonai segítséget és humanitárius folyosó kialakításának lehetőségét kérte, hogy a város közel 400 ezer lakosának legalább egy részét biztonságosan evakuálni lehessen. Amennyiben Oroszország az ellenőrzése alá vonná a várost, akkor sikerülne szárazföldi összeköttetést létrehozni az ország által 2014 óta megszállt Krím-félsziget, valamint az oroszok által támogatott Luhanszk és Donyeck régiók között – számolt be róla a The Guardian.
Mariupol polgármestere az alábbi üzenetet közölte a Telegram-fiókján: “Egyelőre minden lehetséges eszközzel a humanitárius problémákra és Mariupol blokád alól történő kivonására keressük a megoldásokat. Elsődleges feladatunk a tűzszünet megteremtése, emellett célunk, hogy helyreállíthassuk a létfontosságú infrastruktúrát, és humanitárius folyosót hozzunk létre, amelyen élelmiszert és gyógyszereket juttatunk a városba.”
ENSZ: Eddig több mint 1,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát
Csütörtökig több mint 1,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát a válság február 24-i kezdete óta – közölte a CNN az ENSZ menekültügyi főbiztosára, Filippo Grandira hivatkozva. Az országot elhagyók közül a legtöbben Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Moldovába és Romániába érkeztek.
Orosz csapatok közelednek Ukrajna második legnagyobb atomerőművéhez
Az orosz erők állítólag már közelednek Ukrajna második legnagyobb nukleáris létesítményéhez, a mikolajivi régióban fekvő dél-ukrajnai atomerőműhöz – állítja a CNN Linda Thomas-Greenfieldre, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetére hivatkozva.
A csapatok jelenleg körülbelül 32 kilométerre vannak az objektumtól, amelyet az Energoatom állami energetikai vállalat üzemeltet.
A Lukoil a fegyveres konfliktus leállítására szólít fel
A fegyveres konfliktus mielőbbi leállítására szólít fel közleményében a Lukoil orosz olajvállalat.
Az igazgatótanács által jegyzett közleményben a cég azt írja, hogy legmélyebb aggodalmát fejezi ki az ukrajnai tragikus események miatt, és őszinte együttérzését tolmácsolja minden áldozatnak. „Erősen támogatjuk, hogy tartós tűzszünet jöjjön létre és a problémák komoly tárgyalások és a diplomácia útján rendeződjenek” – írja a moszkvai székhelyű olajvállalat.
A Lukoil tudatja: mindent megtesz, hogy folytatni tudja tevékenységét valamennyi országban, ahol jelen van.
A Lukoil Oroszország második legnagyobb vállalata a Gazprom után, és a legnagyobb olyan cég az országban, amely nem állami tulajdonban van. Csaknem 80 milliárd dolláros bevétele van, és több mint 100 ezer embert foglalkoztat. A Lukoil és leányvállalatai 28 országban vannak jelen.
