Megnőtt a nőkkel szemben a világjárvány idején elkövetett erőszakos cselekmények száma
A koronavírus-járvány idején a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma ugrásszerűen megnőtt, és a pandémia kedvezőtlenül befolyásolta jövedelmüket is – derült ki az Európai Parlament (EP) megbízásából a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából készült és pénteken közzétett Eurobarométer felmérésből.
A közvélemény-kutatásban az európai nőket kérdezték arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző területeire.
A felmérés feltárta, hogy az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint a világjárvány következményeképpen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak. Finnország (48 százalék) és Magyarország (47 százalék) kivételével mindenhol 50 százalék felett volt az ebben a kérdésben a helyzet romlására utaló választ adók aránya.
A legkedvezőtlenebbül Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék) ítélték meg a helyzetet.
A nők szerint a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához az erőszakos cselekmények – akár rendőrségi – bejelentésének megkönnyítésére (58 százalék), több segélyszolgálatra, (40 százalék), a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítésére és képzésére (40 százalék), valamint a nők pénzügyi önállóságának növelésére (38 százalék) lenne szükség.
A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. A legnagyobb arányban Görögországban vélekedtek így, a nők 60 százaléka, míg Dániában a legkevesebben, 19 százalék. Magyarországon a válaszadók 44 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt.
A nők 21 százaléka – Magyarországon 17 százaléka – tudta vagy tervezi tartósan csökkenteni a fizetett munkával töltött időt. A magyar válaszadó nők 38 százaléka viszont azt mondta, hogy a járvány miatt kénytelen volt kevesebb fizetett munkát végezni, mint amennyit szeretett volna. A felmérés szerint a járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44 százalék), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37 százalék), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33 százalék).
A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre. A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak: a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.
A megkérdezett európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következőkkel kellene foglalkoznia. Az emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással (47 százalék), a nőkkel szemben elkövetett lelki és testi erőszakkal (47 százalék), a nők és a férfiak közötti bérszakadékkal és annak hatásával a szakmai előmenetelre (41 százalék), a munka és a magánélet kiegyensúlyozásával (31 százalék), valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelmével (30 százalék).
A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek kereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék).
borítókép illusztráció, pixabay
