Az orosz-ukrán háború 7. napja – FRISSÜL

Immár hetedik napja tart a fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései frissülő cikkünkben!

A két fél veszteségeiről is közölt adatokat az orosz katonai szóvivő

Az ukrán hadseregnek több mint 2870, az orosznak pedig 498 halottja volt a háború hét napja alatt – állította Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerda este ismertetett hadijelentésben.

Konasenkov szerint az ukrán félnek mintegy 3700, az orosznak pedig 1597 katonája sebesült meg.

Az orosz katonai szóvivő három, robbanóanyaggal megrakott „dzsihádmobil” megsemmisítéséről is beszámolt.

Luxemburg külügyminisztere szerint Putyin „kiiktatása” lehet az egyetlen kiút a háborúból

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán egy interjúban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „fizikai kiiktatása” lehet az egyetlen módja az ukrajnai háború befejezésének – jelentette a Luxemburg Times nevű hírportál.

Asselborn a 100,7 nevű helyi közszolgálati rádióadónak adott interjújában a portál szerint azt mondta: „Ha az orosz nép tisztában lenne azzal, hogy Putyin milyen pusztítást végez, mennyi félelemért és mennyi halálos áldozatért felelős, akkor véleményem szerint a Kreml megbukna”. „Ezt csak kívánni lehet, és azt is, hogy Putyint megsemmisítsék” – idézte a külügyminiszter szavait a Luxemburg Times.

Asselborn azt is kijelentette: „nem tudja elképzelni”, hogy a felek között zajló jelenlegi béketárgyalások eredményre vezethetnek. A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották, míg a második fordulóra a hírek szerint szerda este kerül sor.

A kormánykoalíciós Luxemburgi Szocialista Munkáspárthoz tartozó (LSAP) külügyminiszter nyilatkozatát követően a konzervatív Alternatív Demokratikus Reformpárt Xavier Bettel luxemburgi kormányfőhöz fordult azzal a kérdéssel, helyénvalónak tartja-e, hogy kormányának külügyminisztere nyilvánosan halálos erőszakról beszél egy külföldi államfő ellen. Bettelnek egy hét áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a kérdésre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Orbán Viktor: Magyarország továbbra sem küld sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajna területére

Látványos térkép: így áll a háború

A brit védelmi minisztérium közzétette térképét az orosz előrenyomulásról, az orosz-ukrán háború március 2-i állapotáról.

A hírszerzés friss jelentéséből az is kiderült, hogy az orosz tüzérség és légierő keményen támadja a lakott területeket, különös tekintettel Harkovra, Kijevre, Mariupolra és Csernyihivre. Azon civilek száma, amelyek otthonaik elhagyására kényszerültek, vagy kitelepítették őket, mintegy 660 ezerre tehető a háború kirobbanása óta – írta a katonai hírszerzés friss jelentésében.

Arról, hogy mi várható a következő napokban, Ben Wallace brit védelmi miniszter adott előrejelzést: Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja egyre brutálisabb lesz.

A brit védelmi miniszter elmondta, mivel Vlagyimir Putyin nem képes érvényesíteni az akaratát, körbeveszi az ukrán nagyvárosokat, éjszakánként kegyetlenül bombázza őket és végül megpróbálja megtörni az ellenállásukat, hogy elfoglalhassa őket.

A brit védelmi minisztérium nemrég megosztotta friss térképét, amin jól látható, mely területeket foglalták el az orosz csapatok, illetve mely városokat zárták körbe. A hírszerzési információk alapján azt is jelölték, milyen további csapatmozgások várhatóak.

Lavrov: a harmadik világháború nukleáris és pusztító lenne

A harmadik világháborút atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a Daily Mail című brit napilap szerint.

A lap emlékeztetett arra, hogy a genfi leszerelési konferencián kedden lejátszott videóüzenetében Lavrov azt mondta: elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van. Azt hangoztatta, hogy az amerikai atomfegyverek európai állomásoztatása megsérti az atomsorompó-szerződést. Sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba, valamint a kapcsolódó európai infrastruktúra megsemmisítését.

Lavrov azt is leszögezte: Oroszország elkötelezettje annak, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen fegyverek ne jelenjenek meg Ukrajnában. Azzal vádolta meg Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már vasárnap bejelentette, hogy a nyugati országok „barátságtalan lépései” miatt különleges készültségbe helyezi a nukleáris elrettentő erőket. Putyin még az Ukrajna elleni támadás múlt csütörtöki megindítása előtt jelezte: soha nem látott következményekkel szembesülhetnek azok, akik beavatkoznak a konfliktusba.

Lavrov szerdán arról is beszélt, hogy Moszkva készen áll a béketárgyalások második fordulójára, de szerinte Kijev az Egyesült Államok kérésére szándékosan késlelteti a folyamatot. A második fordulót a tervek szerint szerda este tartják a fehérorosz-lengyel határ közelében. A megegyezésre tett diplomáciai kísérletek a hétfői első fordulóban nem vezettek eredményre.

Kilőtt ukrán harckocsik Mariupolnál

??❌️?? Szétlőtt ukrán tankok Mariupolnál pic.twitter.com/l48lOp3gtF

— Bede Zsolt (@BedeZsolt2) March 2, 2022

Az ukrán hadsereg amerikai HMMWV-je megsemmisült Tokmarkban, Zaporozhye régióban:

Уничтоженный американский HMMWV украинской армии в г. Токмак, Запорожская область pic.twitter.com/IxjbvmGna9

— Вежливые люди (@vezhlivo) March 2, 2022

Szijjártó Péter nyilatkozata az ENSZ Emberi Jogi Tanács ülése előtt:

Az ukrán küldöttség részt vesz a béketárgyalások második fordulóján

Szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját, a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket – közölte az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Olekszij Aresztovics az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov mintegy egy órával korábban megerősítette, hogy az orosz fél ott lesz a béketárgyalások második fordulójában.

Egy orosz forrás kedden azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.

A TASZSZ értesülése szerint a tárgyalásokat azért rendezik ebben a nemzeti parkban, mert 1991. december 8-án ott találkozott  Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke, hogy aláírják a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

Az ukránok azt állítják, már csaknem 6000 orosz katonát öltek meg

Az ukrán fegyveres erők szerint a háború kitörése óta nagy csapást mértek az őket megtámadó oroszokra. Egy friss Twitter bejezésben számba vették, hogy eddig milyen veszteséget okoztak az orosz hadseregnek.

A bejegyzés szerint az orosz veszteségek a következők:

• 5840 katona
• 30 repülőgép
• 31 helikopter
• 211 tank
• 862 harci páncélozott jármű (APV)
• 85 tüzérségi rendszer
• 9 légvédelmi rendszer
• 60 üzemanyagtartály
• 355 egyéb katonai jármű
• 40 MLRS rakétavető (elfogva)

Bár az adatok hitelességét hivatalos források nem erősítették meg, azt tudni lehet, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett el a háború kezdete óta.

Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat felfüggesztette az útlevelek kiadását

Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat felfüggesztette munkáját, azaz nem állít ki és nem cseréli ki a polgárok személyazonosító okmányait – adták hírül a karpatinfo.net hírportál cikkében.

„Az Állami Migrációs Szolgálat a hadiállapot körülményei között ideiglenesen felfüggesztette az Állami Migrációs Szolgálat információs és kommunikációs rendszereinek működését, valamint az adminisztratív szolgáltatások nyújtását, nevezetesen: Ukrajna állampolgára útlevélének kiállítását és az előkészített dokumentum kézbesítését közvetlenül a területi hatóságokhoz; fénykép beillesztése a személyigazolványba” – írja az Ukranews.ua hírportál a szolgálat sajtóosztálya nyomán.

Mindenkinek, aki Ukrajna területén tartózkodik, rendelkeznie kell a következő személyazonosságát igazoló dokumentumokkal: ID-kártya vagy kiskönyv formájú személyigazolvány; külföldi biometrikus útlevél. A külföldieknek és a hontalanoknak magukkal kell hordniuk az alábbi okmányok egyikét: állandó tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodási engedély, menekültigazolvány vagy további védelemre szoruló személy igazolása.

Herszon bevételéről számolt be az orosz hadsereg

Herszon ukrán kikötővárost teljesen ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg – jelentette be szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a Dnyeper fekete-tengeri torkolatánál fekvő város polgári infrastruktúrája, életfenntartó létesítményei és a városi közlekedés a megszokott módon működnek. A helyi hatóságokkal tárgyalások folynak a szociális infrastruktúra működésének fenntartásáról is.

A tábornok által ismertetett szerdai hadijelentés szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg.

The Russian army entered #Kherson, the administrative center of Kherson Region in the south of #Ukraine. pic.twitter.com/wFgaVCaLGM

— Military Advisor (@miladvisor) March 1, 2022

453 ezren érkeztek eddig Ukrajnából Lengyelországba

Az ukrajnai háború kezdete óta már 453 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, kedden 98 ezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség a Twitter-oldalán.

Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak szerda reggel adott interjúban elmondta: a keddi adatok kétezer fővel alacsonyabbak, mint az előző napiak. Közölte azt is, hogy a határ ukrán oldalán leegyszerűsítették az ellenőrzési eljárást, és rövidebb a várakozási idő.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország hány ukrajnai menekültet fogadhat be, Szefernaker úgy válaszolt: „meg kell tenni mindent, hogy ellássuk az összes, nálunk menedéket kereső embert”.

A lengyel katolikus Caritas igazgatója, Marcin Izycki atya keddi bejelentése szerint kétezer gyermek érkezik Lengyelországba az ukrajnai gyermekotthonokból, első csoportjukat szerdán várják. A gyermekeket a Caritas központjaiban és a női szerzetesrendeknél szállásolják el.

Kedden a lengyelországi SOS-Gyermekfalu képviselője közölte a PAP hírügynökséggel, hogy megérkezett Lengyelországba a szervezet kimenekítési programja keretében az első, 40 gyermekből és 5 nevelőszülőből álló csoport, és úton van egy hasonló létszámú további csoport is.

Ez történt az éjszaka

Kedden éjszaka megélénkültek az orosz támadások, többek között Kijevből, Harkivból és Zsitomirból érkeztek jelentések légicsapásokról. Helyi jelentések szerint Mariupolt körbezárták, Harkivban pedig orosz csapatok szálltak le és kezdtek heves harcokba a városvédőkkel. Herszon városa orosz kézre került.

Putyin korlátozó rendeletet írt alá

Vlagyimir Putyin orosz elnök korlátozó rendeletet írt alá, amely megtiltja az oroszoknak, hogy tízezer dollárnál nagyobb értékű külföldi valutával elhagyják az országot – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A döntést a Kreml sajtóirodájának közleménye szerint „Oroszország pénzügyi stabilitásának biztosítására” hozták meg válaszlépésként a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira – számolt be róla a The Guardian.

Biden: Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de elszámolta magát

Vlagyimir Putyin orosz elnök hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de „csúnyán elszámolta magát”, ugyanis olyan falba ütközött, amelyre nem számított, találkozott az ukrán néppel – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, helyi idő szerint kedd este az Unió állapotáról elmondott évértékelő beszédében.

„Putyin háborúja előre megfontolt és indokolatlan volt. Elutasította a diplomáciai erőfeszítéseket. Úgy gondolta, hogy a Nyugat és a NATO nem fog válaszolni és úgy gondolta, hogy megoszthat minket. De tévedett, mert készen álltunk.” – mondta az elnök.
Biden bejelentette, hogy – követve Kanada és az Európai Unió országainak példáját – kitiltják az orosz légitársaságok gépeit az Egyesült Államok légteréből. „Szövetségeseinkkel együtt lezárjuk az amerikai légteret minden orosz járat előtt, folytatva Oroszország elszigetelését és további nehézségeket okozva ezzel gazdaságuknak” – mondta az elnök.
Az Unió állapotáról szóló beszéd hagyományosan az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az ország helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről. Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az elnök „időről időre tájékoztatást ad a kongresszusnak az Unió állapotáról, és figyelmükbe ajánlja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és célszerűnek ítél”.
Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „utánaered” a Vlagyimir Putyint támogató orosz oligarcháknak. „Ma este azt mondom az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliárdokat építettek fel ebből az erőszakos rezsimből, hogy ne tovább” – fogalmazott.
Az elnök elmondta, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium egy külön munkacsoportja fogja vizsgálni „az orosz oligarchák bűneit”. „Együttműködünk az európai szövetségeseinkkel, hogy megtaláljuk és lefoglaljuk jachtjaikat, luxuslakásaikat, magánrepülőgépeiket.” – tette hozzá Biden.
Az elnök szerint az Egyesült Államok egységes maradt és összefogott a többi szabadságszerető nemzettel. Biden arról is beszélt, hogy a „szabad világ felelősségre vonja Oroszországot” a tetteiért. Az elnök a háború miatt aggódó amerikaiak megnyugtatására azt mondta: „Tudom, hogy az eseményekről szóló hírek riasztónak tűnhetnek minden amerikai számára, de szeretném, ha tudnák, hogy rendben leszünk.”
Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába. „Hadd tegyem világossá: erőink nem vesznek részt, és nem is fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban.” – mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, „ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé.”
Biden beszélt a kétpárti – tavaly elfogadott, 1200 milliárd dolláros – infrastrukturális törvényjavaslatról is, és megköszönte a támogatást a demokratáknak és a republikánusoknak is. Biden szerint a törvény elfogadásával „Amerika újjáépítésébe fektettek be.”
Az elnök kijelentette, hogy az infláció ellen nem az amerikaiak bérének leszorításával, hanem a gyártási költségek csökkentésével akar küzdeni. Ez – mint mondta – „nagyobb termeléshez, több munkahelyhez” vezet majd és így az Egyesült Államoknak nem kell külföldi ellátási láncokra hagyatkoznia.
Biden arról is beszélt, hogy az ország a koronavírus elleni küzdelem „új pillanatához” érkezett, amikor a vírus „már nem irányítja az életünket”. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a Covid-19 okozta súlyos megbetegedések száma „tavaly július óta nem látott szintre csökkent”, azonban folytatni kell a vírus elleni küzdelmet.
„Itt az ideje, hogy Amerika visszatérjen a munkához, és újra megtöltsük emberekkel nagyszerű belvárosainkat” – mondta Biden, aki szerint mostantól az eddig otthonról dolgozó emberek is biztonságban érezhetik magukat, és „elkezdhetnek visszatérni irodájukba”.
Az elnök beszélt az amerikai legfelsőbb bíróság nyáron megüresedő helyére általa jelölt Ketanji Brown Jacksonról is, akit „konszenzusépítőnek” nevezett. Biden a bírónőről azt mondta: „Nemzetünk egyik legkiválóbb jogi elméje, aki tovább folytatja Breyer bíró kiváló örökségét.” Ha a szenátusi meghallgatás után a jelöltségét megszavazzák, Brown Jackson lehet az első afro-amerikai női bíró az amerikai legfelsőbb bíróságon.
Az elnök – a hagyományoknak megfelelően – „Az Unió állapota erős” mondattal zárta beszédét.

Peking: Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat a politikai megoldás érdekében

Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat az ukrajnai helyzet politikai megoldása érdekében – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter ukrán hivatali kollégájának Dmitro Kulebának kedd esti telefonbeszélgetésükben.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Kína rendkívül sajnálatosnak tartja az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség elmérgesedését, és különös figyelmet fordít a válság civil áldozataira. A tárca vezetője hangsúlyozta: Peking álláspontja az ukrajnai válságot illetően „méltányos, átlátható és koherens”. „Mindig kiálltunk minden ország szuverenitása és területi egysége mellett” – szögezte le.
Vang aláhúzta: Kína mindig úgy vélekedett, hogy egy ország biztonságát nem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, a regionális biztonság pedig nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével. A legsürgetőbb feladatként a helyszínen kialakult feszültségek mielőbbi enyhítését, valamint a konfliktus további fokozódásának és a helyzet feletti ellenőrzés esetleges elveszítésének elkerülését jelölte meg. Különösen fontosnak nevezte a civileket érintő károk és egy fenyegető humanitárius válság megelőzését, továbbá a humanitárius segély biztonságos és megfelelő időben történő eljuttatását.
A külügyminiszter köszönetet mondott az ukrán félnek az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott támogatásért, és az ott tartózkodó kínaiak biztonságának szavatolását kérte hivatali kollégájától.
A minisztérium közleménye szerint Kuleba azt mondta: az ukrán kormány kész intenzívebbé tenni a párbeszédet Pekinggel. Hozzátette: az ukrán fél arra számít, hogy Kína közvetítői erőfeszítései lehetővé teszik majd a tűzszünetet. Hangsúlyozta: Ukrajna számára elsődleges fontosságú a háború lezárása, az ukrán kormány pedig nyitott arra, hogy tárgyalások útján jussanak megegyezésre. Bár a jelenleg zajló tárgyalások nem zökkenőmentesek – tette hozzá, – Ukrajna megőrzi hidegvérét.
Az ukrán külügyminisztérium a telefonos egyeztetésről kiadott közleménye szerint Kuleba arra kérte a kínai felet, hogy az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolataira támaszkodva vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.
A kínai vezetés mindeddig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz katonai akció leírására, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”.

BBC-térképen az orosz előrenyomulás

A BBC szerint az oroszok által legerősebben támadott ukrán városok, Harkiv, Szumi és Mariupol továbbra is kitartanak az invázió ellen. Harkovot különösen erős támadás érte az elmúlt órákban, miközben a hírek szerint ejtőernyősök harcolnak jelenleg ukrán katonákkal egy regionális katonai kórházban. Herszon viszont orosz kézre került.

Ukrán parlament: támadás érte Harkiv katonai egészségügyi klinikai központját

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint orosz csapatok szálltak partra Harkivban, Ukrajna második legnépesebb városában.

Az ukrán hatóságok közölték, hogy helyi idő szerint hajnali 3 óra körül orosz légi csapatok szálltak le, és heves harcokba keveredtek az ukrán erőkkel.

Az ügynökség szerint a katonák megtámadták a katonai egészségügyi klinikai központ kórházát, hozzátéve, hogy „harc tört ki a megszállók és az ukrán védők között”.

Az orosz hadsereg elfoglalta Herszon központját a CNN értesülései szerint

Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Herszon városának központját, melyet a közösségi médiában közzétett fotók és egy a CNN által megszerzett videó bizonyít.

A webkamera felvételéről készült képernyőképeket és videókat földrajzi meghatározással hitelesítette a CNN.

A hírcsatorna által megszerzett felvételen orosz katonai járművek láthatók egy körforgalomban, Herszon északi részén, valamint a város központjában is.

Az alábbi képen sajtóinformációk szerint több orosz katonai jármű látható a herszoni városháza előtt.

Russian forces appear to have seized control of Kherson, a city in southern Ukraine. No word from local officials. pic.twitter.com/nsF6Gre3D1

— BNO News (@BNONews) March 2, 2022

Több ukrán várost is légitámadás ért az éjszaka

Oroszország Ukrajna elleni háborújában orosz rakétatalálat ért kedden lakóházakat az északnyugat-ukrajnai Zsitomirban – valószínűleg tévedésből, a közeli légitámaszpont lehetett a cél – , négy civil életét veszette – közölte Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

#Житомир

1 березня о 22:16 внаслідок авіаудару попередньо пошкоджено 10 приватних житлових будинків (у 3-х виникла пожежа), пошкоджені вікна в лікарні.

Попередньо загинуло дві особи, травмовано три. В завалах будинків ймовірно перебувають люди. https://t.co/SRYOUrSeJo pic.twitter.com/0iLZcJ5Vk3

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 1, 2022

Moszkva kedden felszólította az ukrán főváros lakóit, hogy meneküljenek el otthonukból, majd légicsapás érte a kijevi tévétornyot, ami öt ember halálát okozta, és egy órányi kimaradást okozott az állami tévé műsorában – közölte a belügyminisztérium.

A második legnagyobb várost, Harkivot szintén rakétákkal támadták az orosz erők. Legkevesebb tíz ember meghalt, és több mint húsz megsebesült – jelentették hírügynökségek.

Szerda hajnalban ismét légitámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt, és Vadim Bojcsenko polgármester szerint – aki az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozott – az orosz támadás kezdete óta immár 128 ember sebesült meg, 11-en életüket vesztették.

Az ukrán hatóságok szerint a háborúnak eddig 350 civil halálos áldozata van.

Egy ukrán hackercsoport szabotázsakciókat akar végrehajtani a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra – mint például a vasút- és az elektromos hálózat – ellen az Ukrajna elleni háború megtorlásaként – közölte a hackercsoport egyik koordinátora a Reuters hírügynökséggel.

Ukrán védelmi minisztériumi tisztségviselők a múlt héten megkeresték Jegor Ausev üzletembert és kiberbiztonsági szakértőt, és arra kérték, hogy segítsen megszervezni egy ilyen csoportot, amely azután fennakadásokat tudna okozni az orosz erőket Ukrajnába szállító infrastruktúrában.

Ausev állítása szerint csoportja – amely mintegy ezer hazai és külföldi önkéntesből áll – már feltörte több tucatnyi orosz kormányhivatal és bank honlapját, de konkrétumokat nem mondott, mert magyarázata szerint azzal megkönnyítené leleplezésüket.

Noha Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy keddi nyilatkozatában azt mondta: országa egyetlen katonai egysége sem hagyta el a támaszpontját, később csapatösszevonást szorgalmazott az ukrán határ mentén. Biztonsági kabinetjének ülésén azt mondta az elnök: jelenleg helikopterek és repülőgépek gondoskodnak a határbiztonságról, de máshonnan lövész és tüzér katonákból álló öt taktikai zászlóaljat kell vezényelni a térségbe, és meg kell erősíteni a lengyel határ mentén felsorakozó fehérorosz erőket is. Megerősítette azonban, hogy Fehéroroszország nem vesz részt az ukrajnai háborúban – jelentette a BelTa állami hírügynökség. Egyes független médiajelentések szerint viszont fehérorosz katonákat láttak a Fehéroroszországgal szomszédos Csernyihiv megyében.

Mariupolt körbevették az orosz csapatok

A dél-ukrajnai Mariupol városát több jelentés szerint is körbevették az orosz csapatok – számolt be róla a The Guardian.

A brit védelmi minisztérium is azt közölte korábban, hogy az Azovi-tengeren fekvő várost – az északkeleti Harkivval és Herszonnyal együtt – bekerítették.

Az ipari központ kulcsfontosságú célpontnak számít, és az invázió kezdete óta heves harcok színhelye. Elfoglalásával Oroszország szárazföldi folyosót hozhatna létre a Krím-félszigethez.

Újabb bombázások Kijevben és környékén

Ukrán jelentések szerint kedd este Kijevben és az északnyugat-ukrajnai Zsitomir városában lakónegyedekre mért csapásokat az orosz haderő.

Kijev és környéke, többek közt Visnyeve városa is bombázás alatt áll az Ukrán Állami Speciális Kommunikációs Szolgálat szerint – adta hírül a Kyiv Independent Twitter-oldala. A portál szerint a jelenleg oroszok által támadott városrészek: Rusanivka, Kurenyivka, Bojarka és a Kijevi Nemzetközi Repülőtér környéke. Tíz lakást rongált meg egy orosz légicsapás Zsitomir városában, ezek közül három ki is gyulladt. A robbanás következtében betörtek az ablakok a városi kórház épületében – közölte az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat a Twitteren.

A szolgálat állítása szerint a bombázás következtében két ember meghalt, három pedig megsérült. A ház lakói a romok között rekedtek.

❗️Оперативна Інформація щодо російського вторгнення#Житомир: наслідки російського авіанальоту

Пошкоджені житлові будинки, приватний сектор. Рятувальники розбирають завали та ліквідовують пожежу.

Інформація щодо руйнувань та постраждалих уточнюється.#stoprussia pic.twitter.com/N4JWS4qOoT

— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 1, 2022

Fotó forrása: CNN/Russain Ministry of Defense