Parasport a Corvinban
A Magyar Országgyűlés döntése alapján 2018 óta, idén ötödik alkalommal ünnepeltük meg a Magyar Parasport Napját február 22-én.A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) a magyar parasportok és kiváló parasportolóink megünneplésére készülve ismét együttműködésre, megemlékezésre hívta az ország összes óvodáját, iskoláját és önkormányzatát LÉLEKMOZGATÓ programjával.
Az iskola beszámolója
Ehhez a felhíváshoz ebben az évben is csatlakozott a Hódmezővásárhelyi SZC Corvin Mátyás Technikum és Szakképző Iskola, ezért február 22-én együtt foglalkoztunk a parasportok, a parasportolók, a fogyatékossággal élők témájával szemléletformáló, lélekmozgató elméleti, illetve – ahol csak lehetséges – gyakorlati sportfoglalkozások keretében.Sok segédlettel, videóval készülünk, hogy még inkább támogassuk a színvonalasmegemlékezést, akár a személyes részvételű eseményeknél, akár a digitális, online platformokon történő aktivitásoknál.
Többek között minden osztályban levetítettük az MPN előadását: A prezentációban Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a FODISZ elnöke mutatta be a nemzetközi és a magyar parasport történetét, a hazai parasport világát és kiváló parasportolóinkat, valamint a videóban Ekler Luca és Dr. Baji Balázs, az MPN2022 két nagykövete is mesélt saját történetéről, sportkarrierjéről és a Magyar Parasport Napja jelentőségéről. Megtekintettük a Paralimpia versenyeit is az interneten. Az osztályfőnöki órák témája a parasport volt. Testnevelés órákon az ülőröplabda történetével, szabályaival foglalkoztunk, sőt a gyakorlatban ki is próbáltuk. Faliújságot készítettünkés a Facebook csoportunkban is a parasport foglalta el a fő helyet.
Két tanulót, Miklós Vanesszát és Kerekes Zétényt kérdeztük az élményeikről. Vanessza a következőket mondta: „Nekem elég furcsa volt az ülő röplabda, mégis nagyon élveztem, és megpróbáltam átérezni, hogy akik ténylegesen így sportolnak, mert hiányzik az egyik végtagjuk, vagy más betegségük van, nekik milyen érzés lehet. Csodálatos dolog, hogy betegségük ellenére sportolnak! Le a kalappal ezek előtt az emberek előtt, hatalmas akaraterejük van”!Zétény hozzátette: „Illés Fanniék jelenleg is Hódmezővásárhelyen edzenek. Döbbenet, hogy fogyatékosságuk ellenére, amint vízbe kerülnek, úgy mennek, mint a gép. Bármelyik ép úszó megirigyelhetné tudásukat, az akaratukat”.
Úgy gondoljuk, a Magyar Paralimpiai Bizottság mottója: „Fogyatékosnak lenni nem jelenti azt, vesztesnek lenni!” – most is ugyanúgy aktuális, sőt ebben a mindenki számára kihívásokkal teli helyzetben még jobban az együttérzésre, szolidaritásra, elfogadásra ösztönöz minket. A parasportolók kitartása, helytállása pedig még inkább követendő példát jelenthet a fiatalság számára, akiknek élete, a FODISZ szlogenjét idézve, valóban: „Több, mint sport!”
Dr. Tímárné Berta Adrien
