Az orosz-ukrán háború 6. napja – folyamatosan frissül!

Immár hatodik napja tart a fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései frissülő cikkünkben!

Az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság kedden.

    Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.

Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.

Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.

Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről.

A legfrissebb brit térkép az orosz hadműveletekről, előrenyomulásról

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 01 March 2022

Find out more about the the UK Government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ecJXd47FuJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 1, 2022

Az oroszok bejelentették, hogy nemsokára bombázzák Kijevet

Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel – figyelmeztetett kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása.

„Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat” – hangzott a közlemény.

Szerdán folytatódnak a béketárgyalások

A TASZSZ orosz hírügynökség – egy ukrán forrásra hivatkozva – azt írta, hogy szerdán tartják a hétfőn megkezdett béketárgyalások második fordulóját.

Közlésük szerint a Glavkom nevű ukrán hírportál részletesebben is beszámolt arról, hogy mi hangzott el az első fordulóban. E szerint az oroszok azt követelték, hogy Ukrajna hivatalosan, az ukrán parlament által jóváhagyott törvénnyel is nyilvánítsa magát nemzetközileg semlegessé, illetve hogy ebben a kérdésben írjanak ki népszavazást.

Ezenkívül azt is követelték, hogy Ukrajna ismerje el a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, méghozzá a donyecki és a luhanszki területek közigazgatási határai mentén.

Ez utóbbi azt jelentené, hogy a szakadárok olyan területeket is megkapnának, amelyeket a háború kitörése előtt még Ukrajna ellenőrzött.

Az oroszok ezenkívül követelték azt is, hogy Ukrajna mondjon le a Krím félsziget iránti követeléseiről. Ezzel szemben az ukrán fél tűzszünetet, valamint az orosz csapatok azonnali és teljes visszavonását kérte Ukrajna területéről.

Az első forduló után a delegációk egyelőre visszatértek a fővárosukba, hogy részletesen átbeszéljék az első fordulóban elhangzottakat. A béketárgyalás második fordulóját szerdán, belorusz területen tartják.

Scholz: „nagyon-nagyon drámai” időszak kezdődhet Ukrajnában

Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a „szó szerint a túlélésért küzdő” Ukrajnára vár – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt „nagyon-nagyon drámai” helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország.

A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt „az ukrajnai vérontás azonnali leállítására” és csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező „nyomasztó képek” a „sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még”.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban „minden benne van, ami most történik”. Ezért „nagyon fenyegetett” helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia – mondta Olaf Scholz.
Hozzátette, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések. A szankciók azt üzenik Oroszországnak, hogy „a világ legjobb lehetőségeivel rendelkezünk ahhoz, hogy együtt felépítsünk egy jó jövőt, de ennek az az előfeltétele, hogy nem támadunk másokra katonai erővel” – mondta a német kancellár.
Xavier Bettel kiemelte, hogy „Putyin háborúja” történelmi fordulópont, és nemcsak Ukrajna, hanem a szabadság és az európai értékek ellen irányul. Ebben a helyzetben az EU és a NATO tagjai összetartanak, és egységüket és eltökéltségüket nem szabad alábecsülni.
Ugyanakkor a szankciók mellett a diplomáciai erőfeszítéseket is folytatni kell, főleg Németországnak és Franciaországnak. Oroszországgal „nem könnyű a párbeszéd, de el kell érni a tűzszünetet, és ez lehetetlen anélkül, hogy beszélünk egymással” – mondta a luxemburgi miniszterelnök.

Aláaknázták Csenyihivet az oroszok, a lakosság a városban ragadt

Már nem tudják elhagyni az ukrán Csernyihivet a város lakói, de kívülről megközelíteni is veszélyes a területet – így a legfrissebb sajtójelentések.

Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Megyei Közigazgatás elnöke elmondta, hogy aláaknázták a városba vezető utakat, ezért a lakosság már nem tudja elhagyni azt. A köztisztviselő arra kérte a városlakókat, ne veszélyeztessék az életüket azzal, hogy megpróbálnak elmenni a városból. Hozzátette: a helyiek készek harcolni területükért – írja a Korrespondent ukrán hírportál.

Orosz védelmi miniszter: Legfontosabb célunk Oroszország megvédése a Nyugattól

A vezető kifejtette, hogy a katonai fenyegetést a nyugati országok teremtették.

Az ukrajnai orosz „különleges művelet” számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy keddi parancsnoki videokonferencián.

„A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez” – mondta.

Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában” nevezte meg.

Szergej Lavrov: Kijev atomfegyver beszerzésére törekszik

„Elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden videóüzenetében. Lavrov sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba.

Azzal vádolta Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik. Mint mondta: Moszkva nem tud nem reagálni erre a „valós veszélyre”, és lépéseket tesz a megakadályozására.

Volodimir Zelenszkij: A túlélésért küzdünk

„Tragikus, hogy ez az ára az uniós egységnek” – fogalmazott az ukrán elnök az EP rendkívüli ülésén.

Az Európai Parlament kedden rendkívüli ülésen foglalkozott az immár hatodik napja tartó orosz-ukrán háborúval. Az eseményt az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola nyitotta meg, aki először is hangsúlyozta: „örömmel fogadtunk Ukrajna uniós tagsági kérelmét, és elismerjük Ukrajna uniós perspektíváját”. Közölt továbbá négy uniós alapelvet is az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan:

• Európa nem függhet orosz gáztól. Az európai energiarendszert diverzifikálni kell
• Európa „nem fogadhatja tárt karokkal a Kremlin pénzét”
• Komolyan beszélni kell az európai védelemről szóló költekezésről
• Fel kell lépni a Kremlin dezinformációs kampánya ellen. Ebben Metsola szerint nem maradhatnak semlegesek a közösségi oldalak.

Metsola után videóhíváson keresztül felszólalt Volodimir Zelenszkij is, aki úgy fogalmazott: „Nagyon örülök annak, amit láttam és hallottam. Örülök, hogy az Európai Unió összes állama egységesen velünk van”.

Tragikus, hogy ez az ára az uniós egységnek. Több ezer embert ölnek meg” – tette hozzá. „A valósággal kell szembenéznünk, embereket ölnek meg. A legjobb embereinket áldozzuk fel” – mondta Zelenszkij, aki arra kérte az EP-képviselőket: mutassák meg, hogy Ukrajnának tényleg van út az Európai Unióba. Zelenszkij beszélt a Harkivot ért rakétatámadásról is. „A túlélésért küzdünk. Ez a legnagyobb ösztönzőnk. Szeretnénk tagjai lenni Európának” – fogalmazott az ukrán elnök.

Térképen az orosz csapatok célpontjai

Térképen szemléltette a Bloomberg az orosz csapatok előrenyomulását és támadásaik célpontjait Ukrajna területén.

Russia and Ukraine agreed to meet for a second round of peace talks, even as the fighting intensified around Ukraine’s largest cities https://t.co/BjVJrYod09 pic.twitter.com/skaxZzXQj2

— Bloomberg Quicktake (@Quicktake) March 1, 2022

Nőtt a halálos áldozatok száma Harkivban

Már nem kilenc, hanem tíz áldozata van a rakétatámadásnak, amely a második legnagyobb ukrán város, Harkiv főterén történt kedd reggel, nem sokkal 8 óra után – írja a BBC az Interfax-UKrajina hírügynökségre hivatkozva.

Tucatnyi embert sikerült élve kimenteni a romok alól.

⚡️ Russian forces have struck Independence Square in central Kharkiv with a powerful explosion.

According to a video of the event, the blast detonated right in front of the headquarters of the Kharkiv Oblast government.

Video: Ukraine NOW/Telegram pic.twitter.com/poZjYcjRjD

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 1, 2022

Ukrán beszámoló szerint Fehéroroszország belépett a háborúba

A fehérorosz csapatok bevonultak a csernyihivi térségbe. Az ukrán Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat szerint az információt Vitalij Kirillov, a védelmi erők „északi” regionális osztályának képviselője is megerősítette – adta hírül az unian.net ukrán hírportál.

„Fehéroroszország belépett a háborúba. A fehérorosz csapatok behatoltak a csernyihivi régióba” – áll az üzenetben. Slabin, Pakul és Mikhailo-Kotsyubinsky falu lakói katonai felszerelések mozgásáról számolnak be, amelyekre fehér kört festettek. A berendezések mozgását a mobilkommunikáció elnémítása kíséri.

Korábban a Védelmi Stratégiák Központja arról számolt be, hogy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a Fehérorosz Köztársaság kormánya dönt a fegyveres erőinek részvételéről a háborúban.

ENSZ: Már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából

Már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából valamelyik szomszédos országba az Oroszország által indított háború elől az utóbbi hat napban – közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Shabia Mantoo, a szervezet szóvivője genfi tájékoztatóján elmondta, hogy a menekülők többségében nők és gyerekek, számuk exponenciálisan növekszik. A hírek szerint vannak, akik 60 órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként 20 kilométeres sorok is kialakultak.

Előző nap valamivel 500 ezer fölött volt az Ukrajnából menekülők száma az ENSZ adatai szerint. A világszervezet azzal számol, hogy akár a 4 milliót is elérheti majd a menekültek száma. Shabia Mantoo úgy fogalmazott, hogy ha a menekültek áramlása ilyen tempóban folytatódik, akkor a XXI. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni.

Drámai képek a harkivi rakétatámadás után

A kedd délelőtti órákban Harkivban rakétatámadás következtében, megsemmisült a város központjában található regionális államigazgatási épület.

A menekültek fogadására készülnek a fővárosi katolikus intézményekben

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében felmérik a plébániák és egyházi intézmények befogadóképességét az Ukrajnából érkező menekültek fogadására készülve.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a menekültek segítését koordináló válságstábot hozott létre a főegyházmegyében, mert – mint írta – „a segítő testvéri szeretetnek vannak különleges pillanatai”, és „ezek egyike most érkezett el”.

Az MTI-hez is eljuttatott, a főegyházmegye papságának küldött keddi levélben az érsekség azt kérte a papoktól, küldjék el szállásfelajánlásaikat a kapacitás megjelölésével egy központi e-mail címre.

Varga Norbert, a főegyházmegyei hivatal irodaigazgatója, a válságstáb tagja az MTI-nek elmondta: a felmérés célja, hogy szükség esetén – a katolikus karitász segítségével – azonnal a kijelölt szálláshelyre tudják irányítani a menekülteket, és gyorsan, gördülékenyen meg tudják szervezni az ellátásukat is.

A főegyházmegyében keddre virradóra a békásmegyer-ófalui plébániára érkezett egy 42 tagú ecuadori csoport. Ők a zaporizzsjai egyetemen, illetve Kijevben tanuló fiatalok.

Ugyancsak éjjel érkezett Esztergomba egy tíztagú kárpátaljai család, amelyet a Szent Adalbert Központban szállásoltak el – ismertette Varga Norbert.
    Hozzátette: egyelőre nem kérnek szállást tömegesen a menekültek, de fontos felkészülni az akár 50-60 tagú csoportok fogadására és ellátására is.

Az irodaigazgató elmondta azt is: terveik szerint Budapesten a főegyházmegye tulajdonában lévő D50 kulturális központ, Esztergomban és környékén pedig a Szent Adalbert Központ konyhája látja majd el a plébániákon és a híveknél elszállásolt menekülteket.

Duda és Stoltenberg: a NATO nem küld harci repülőgépeket Ukrajnába

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön.

    A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni.

„Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki.

Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: a harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.

64 km hosszú orosz konvoj tart Kijev felé

Műholdképek tanúsága szerint egy 64 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart az ukrán főváros, Kijev felé – jelentették hírügynökségek. A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy ukrajnai támadásra készülő szárazföldi erőket és támadó helikoptereket is láttak műholdképeken Fehéroroszország déli részén.

Mint megírtuk: az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkiv ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben. A déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az oroszbarát szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.

Macron óvatosságra és visszafogottságra kérte a francia hadsereget

Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület „fokozott óvatosságára” és „kellő visszafogottságára”, ha esetleg belekeveredne az orosz-ukrán konfliktusba.

„Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak” – írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.
Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót „a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának” nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek „rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel” az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.
„Az orosz rezsim az erőt vállaltan a véleménynyilvánítás módjaként használja a nemzetközi kapcsolataiban, akkor is ha senki nem fenyegette vagy támadta meg. Most ismét a katonai agresszióhoz nyúlt Ukrajnával szemben, és Ukrajnán keresztül a szabadság, a szuverenitás, a jog, az adott szó és a demokrácia elvei ellen, amelyeket Európa és szövetségesei képviselnek” – fogalmazott a közlemény szerint Emmanuel Macron.
„Ebben a nagyon feszült helyzetben Franciaország ismét számíthat a hadseregére” – fogalmazott az államfő, aki kifejezte „bizalmát és háláját” a francia katonák elkötelezettsége iránt.

Lengyelországba és Észtországba látogat a brit miniszterelnök

Lengyelországba és Észtországba látogat kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson utazását a Downing Street tájékoztatása szerint az indokolja, hogy e két országot heveny módon érinti a jelenlegi ukrajnai válság.
Nagy-Britannia és a két kelet-európai ország egyaránt „olyan értékeket vall, amelyek védelme most fontosabb, mint eddig bármikor, a humanitárius helyzet ugyanakkor romlik” – idézte a kormányfő nyilatkozatát a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.
Johnson hozzátette: Nagy-Britannia külföldi szövetségeseivel együtt továbbra is maximális nyomást fejt ki Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjére, annak érdekében, hogy Putyin érezze ukrajnai cselekedeteinek következményeit.
Boris Johnson Lengyelországban Mateusz Morawiecki kormányfővel találkozik. A Downing Street szerint a látogatás célja a Közép-Európának nyújtott brit pénzügyi és diplomáciai támogatás megerősítése, mivel ez a térség humanitárius válság kilátásával kénytelen szembenézni.
Johnson Észtországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt az ott állomásozó brit katonai kontingens tagjaival találkozik. Tárgyal emellett Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Alar Karis államfővel, mindenekelőtt az európai biztonság és stabilitás kérdéseiről – közölte kedden a Downing Street szóvivője.
Nagy-Britannia nemrégiben 350 katonát vezényelt Lengyelországba, és megkezdte az Észtországban állomásozó, eredetileg 900 fős brit katonai kontingens létszámának megkétszerezését is.

Keddre virradóra is folytatódott Kijev és Harkiv ostroma

Az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkiv ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben, valamint műholdképek tanúsága szerint egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart Kijev felé – jelentették hírügynökségek.

„Harkivban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban” – közölte Ihor Terehov polgármester.

Napközben az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, már akkor többtucatnyi civil meghalt és többszáz megsebesült.

Az ukrán állami média jelentette, hogy a déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az oroszbarát szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.

Ukraine has released footage of what it is says is an attack that destroyed a Russian Buk surface-to-air missile system outside of Kyiv.

The army said the strike was carried out by a Bayraktar drone.

Latest: https://t.co/X3flQUBL0r pic.twitter.com/CoGjtWAFbU

— Sky News (@SkyNews) March 1, 2022

Amerikai források szerint az orosz csapatok újabb, elsöprő hulláma képes lesz legyűrni az ukrán ellenállást

Amerikai tisztviselők szerint az orosz csapatok elsöprő hulláma várható Ukrajnában, írja a CNN. Az amerikai kormányzat tisztviselői hétfőn titkos tájékoztatókon figyelmeztették a törvényhozókat, hogy az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az oroszok Ukrajnán belüli pozícióit, és puszta létszámánál fogva képes lesz legyőzni az ukrán ellenállást.

„Ez a rész elkeserítő volt” – mondta az egyik törvényhozó a CNN-nek. A tisztviselők azt is elmondták, hogy Oroszország valószínűleg kemény ostrom alá veszi Ukrajna fővárosát, Kijevet, és a városi harcok nagyon durva jeleneteire kell felkészülni.

Nem kell ukrán vízum azoknak, akik hajlandóak az oroszok ellen harcolni

A SkyNews hétfő esti beszámolója szerint az ukrán elnök eltörölte a vízumkötelezettséget azoknak a külföldieknek számára, akik hajlandóak harcolni Oroszország ellen a több napja tartó konfliktusban. Volodimir Zelenszkij rendelete keddtől lép hatályba, és a hadiállapot végig lesz érvényes.

Párizs: az európaiak és szövetségeseik újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen

Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.

Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy a „különböző jelentőségű” büntetőintézkedések újabb bankokat és oligarchákat vagy magát az orosz szuverén alapot is érinthetik.

„Van még tartalék, még nagy a mozgásterünk” – vélekedett a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron, Joe Biden, Olaf Scholz, Mario Draghi, Boris Johnson, Justin Trudeau, Andrzej Duda, Kisida Fumio, Klaus Iohannis, valamint Ursula von der Leyen, Charles Michel és Jens Stoltenberg egyeztetését követően.

Oroszország azt állítja, hogy 1146 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn azt állította, hogy az orosz fegyveres erők 1146 ukrán katonai létesítményt pusztítottak el a „különleges művelet” kezdete óta – számolt be a CNN.

Elmondása szerint a célpontok között többek között szerepelt:

31 parancsnoki állomás és kommunikációs központ;
81 S-300, Buk M-1 és Osa légvédelmi rakétarendszer;
75 radarállomás;
311 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű;
42 repülőgép és helikopter;
51 többszörös kilövő rakétarendszer;
147 tábori tüzérségi darab és aknavető;
263 speciális katonai jármű.

Konasenkov azt is elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 110 ukrán katona tette le önként a fegyvert, miközben az orosz csapatok továbbnyomultak mindkét kelet-ukrajnai Moszkva-barát régióban:

A Luhanszki Népköztársaság csapatai folytatták a támadó hadműveleteket Kremennoje települése irányában, amivel 3 kilométert haladtak előre. Az elmúlt napban a Donyecki Népköztársaság fegyveres erőinek egységei 16 kilométert haladtak előre – mondta.

Moszkva súlyosan megfenyegette az Ukrajnának fegyvert szállító EU-s országokat

Nem marad „kemény következmények” nélkül az Európai Unió Ukrajnában vállalt szerepe – ígérte az orosz külügyminisztérium az Interfax tájékoztatása szerint. Úgy tűnik, elsősorban a fegyverszállítmányokkal van problémájuk.

„Kemény választ adunk az Európai Unió akcióira” – ígérte az orosz külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a szankciók ellenére továbbra is „követik nemzeti érdekeik megvédését,” illetve hozzátették, hogy a világgazdaság feletti dominanciája az uniónak már „rég elmúlt.”

Úgy tűnik, az oroszoknak elsősorban azokkal az országokkal van baja, amelyek fegyvert és üzemanyagot szállítanak Ukrajnába.

„Az Európai Unió lakosai és entitásai, amelyek fegyvereket, üzemanyagot és gépzsírt szállítanak Ukrajnának, minden következményért felelni fognak, amely keletkezhet a most zajló különleges katonai műveletek során. Fel nem fogható, hogy nem értik, hogy milyen veszélyesek ezek a következmények” – írják.

Azt nem tudni, hogy ezek a „kemény következmények” pontosan mik lehetnek, egyes vélemények szerint Oroszország fegyveres támadásokkal veheti célba ezeket a szállítmányokat.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap deklarálta, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának. Ma pedig azt jelentett be, hogy Magyarország blokkolni fogja az országon át Ukrajnába érkező fegyverszállítmányokat.