Szezonális okok miatt emelkedett a munkanélküliségi ráta

Elemzők szerint a munkanélküliségi ráta emelkedésében szezonális okok játszottak szerepet. Fotó: MTI: Koszticsák Szilárd.

    A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé, hogy a munkanélküliek száma 2022 januárjában 201 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék, a 2021. november – 2022. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.
    Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte, decemberről januárra csökkent a foglalkoztatás és növekedett a munkanélküliség, ám ebben leginkább szezonális okok játszottak szerepet, hiszen januárban a foglalkoztatás jellemzően alacsonyabb, mint az előző év decemberében, amit az ünnepek elmúltával kisebb kiskereskedelmi forgalom és ehhez kapcsolódó alacsonyabb foglalkoztatás magyaráz.
    A Századvég üzletágvezetője kifejtette, éves alapon ugyanakkor a foglalkoztatottak száma jelentősen, a januári adat alapján több mint 100 ezer fővel, míg a 3 havi átlagot tekintve több mint 70 ezer fővel emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is érdemben csökkent. Ebben egyaránt szerepe lehetett a kedvezőbb gazdasági teljesítménynek, és annak, hogy idén nem voltak a koronavírushoz kapcsolódó szigorú korlátozások.
    Az elsődleges munkaerőpiacon 87 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás, miközben a közfoglalkoztatás szerepe továbbra is csökken. Fordulat látszik ugyanakkor a külföldön dolgozók számában, az előző időszak csökkenéseit minimális növekedés követte januárban – mutatott rá Regős Gábor. Összességében a foglalkoztatás magas szinten állandósul Magyarországon, minimális tartalékok még vannak, azonban ezek mozgósítása és munkaerőpiaci integrációja egyre nehezebb, így amennyiben a munkaerő iránti kereslet továbbra is magas marad, sőt, tovább bővül, az a munkaerőhiány súlyosbodását eredményezheti – írta a Századvég szakértője.
    Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, szezonális hatások miatt kissé nőtt a munkanélküliség, a munkanélküliek száma alig 3 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, azonban jelentősen, 26 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta minimálisan, 3,8 százalékra emelkedett az előző háromhavi 3,7 százalékról, azonban csökkent az egy évvel ezelőtti 4,3 százalékhoz képest.
    A Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy a munkaerőpiac teljesen helyreállt, noha annak szerkezete érdemben módosult. Mivel a hazai gazdaságban már a járvány előtt is megjelent a munkaerőhiány, a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, illetve új igények megjelenése fel tudta szívni a járvány által negatívan érintett ágazatok munkavállalóit, így a válság sem rázta meg komolyabb mértékben a munkaerőpiacot. Kedvezőnek nevezte, hogy a létszám elsősorban a kifejezetten magas hozzáadott értékű infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki területeken nőtt. A munkaerőpiac helyreállását a kormányzati támogatások, adócsökkentések, a beruházásokérdemi támogatása is segítették, így valóban több munkahely jött létre, mint amennyit a járvány tönkretett.
    Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött elemzésében rámutatott, hogy a havi munkanélküliségi ráta 2021 áprilisa óta nem látott szintre ugrott, a 4,2 százalékos arány messze felülmúlta az elemzői várakozásokat.
    Véleménye szerint a januári romlás mögött elsősorban szezonális hatások állhatnak, ahogy az elmúlt évek folyamán többször is látható volt, hogy a munkanélküliek száma megemelkedik januárban, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is csökken havi összevetésben. Ez a szezonalitás azóta különösen erős, amióta az új közfoglalkoztatási rendszer van érvényben – jegyezte meg.
    A januári adatok alapján messzemenő következtetések nem vonhatók le a munkaerőpiaci helyzetről. Vélhetően sokkal inkább statisztikai változásról van szó, sem mint arról, hogy trendforduló következett volna be. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor a munkaerőhiány 2022-ben tovább erősödhet, különösen, ha az év második felében a vállalatok egyre kevésbé kényszerülnek a termelésük korlátozására az alapanyaghiány miatt. Mindez a bérek további emelkedésének irányába mutat, ami a már most is magas inflációs várakozásokat tovább emelheti – fejtette ki Virovácz Péter.