Kitört a háború: Oroszország megtámadta Ukrajnát

A csütörtöki nap hírei.

Nemzetbiztonsági Operatív Törzs: a magyar emberek biztonsága az első

A kormány álláspontja szerint Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) csütörtök este az MTI-hez eljuttatott közleményében.

    Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs. A kormány különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő testülete az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására jött létre – ismertették.

    A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs döntött arról is, hogy Magyarország védelmet nyújt az ukrajnai menekülteknek. Ők a kérelmüket Magyarországon is benyújthatják – közölték, hozzátéve: az erről szóló kormánydöntések hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelennek.

    A KTK közleményében kiemelte: Magyarországnak az orosz-ukrán háborús konfliktusból ki kell maradnia.

    Magyarország az EU és a NATO tagjaként támogatja a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket, emellett a határvédelmi és humanitárius feladatokra felkészül – tudatták.

    Kitértek arra is, hogy Magyarország természetesen védelmet nyújt a szomszédos Ukrajnából menekülőknek, nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is.

    Az Ukrajna területéről érkező ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajna területén jogszerűen tartózkodó ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyek Magyarországon is benyújthatják menekültügyi kérelmüket, és a magyar hatóság ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el őket. A menekültek befogadására való felkészülés is megkezdődött – fejtették ki.

    A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs tagja Orbán Viktor kormányfő; Pintér Sándor belügyminiszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter; Varga Mihály pénzügyminiszter; Kovács József, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti információs államtitkára; Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka; Bunford Zsolt János, az Információs Hivatal vezetője; Bárdos Szabolcs, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője; Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője; valamint Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője.

    A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülésének állandó meghívottja Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke; Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter; Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár és Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – derül ki a KTK közleményéből.

Szijjártó: lehetetlen az evakuálás Ukrajnából

A magyar nagykövetség Kijevben továbbra is teljes létszámban működik annak érdekben, hogy minden hozzá fordulónak segítséget tudjon nyújtani, de az evakuálás most gyakorlatilag lehetetlen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

    A miniszter rendkívüli bejelentésében elmondta, Ukrajna légterét teljesen zár alá vették, a polgári repülés most nem engedélyezett.

    Az evakuálás teljes mértékben kizárt a légtérzár miatt, sőt gyakorlatilag közúton is lehetetlen – tette hozzá.

    Szijjártó Péter közölte, a Wizz Airnek négy repülőgépe ragadt Ukrajnában a személyzettel együtt, közöttük nincsenek magyarok.

    A kijevi követségen hatvan hívást fogadtak abban az időszakban, amikor volt telekommunikációs szolgáltatás és a munkatársaknak nem kellett a pincében tartózkodniuk – mondta a miniszer, majd úgy fogalmazott: „azok a magyarok, akik úgy gondolják, hogy ott a nagykövetség épületében találják meg leginkább a biztonságot, számukra továbbra is természetesen rendelkezésre állunk”.

    Szijjártó Péter azt kérte, hogy a telefonon érdeklődők a konzuli szolgálat telefonszámát hívják, amely a nap huszonnégy órájában üzemel.

    Annak érdekében, hogy minden hívást fogadni tudjanak megduplázták a létszámot. Csütörtökön nyolcvan hívás érkezett a konzuli szolgálathoz – tette hozzá.

    Szijjártó Péter elmondta, Kárpátálján áttértek a katonai igazgatásra, a kormányzó egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel.

    Ukrajnában jelenleg 191, Oroszországban 154 olyan magyar állampolgár tartózkodik, aki konzuli védelemre regisztrált – közölte, hozzátéve, hogy velük tartják a kapcsolatot.

    A miniszter kitért arra is, hogy voltak és vannak kamionosok, akik nehéz helyzetbe kerültek a határzárak miatt. A külügyminisztérium megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy ők biztonságos helyre jussanak, illetve folytatni tudják az útjukat.

    Szijjártó Péter kiemelte: figyelik a fejleményeket és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborús konfliktustól.

    Mint mondta, „a szomszédságunkban háború tört ki.” „Magyarország kiáll Ukrajna mellett, Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és elítéljük Oroszország katonai akcióját” – fogalmazott.

    Szijjártó Péter hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggátolják, hogy Magyarország esetlegesen belekeveredjen a háborús konfliktusba.

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely – közölte a rendőrség csütörtök este a honlapján.

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök este is 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést a Lónya-Harangláb és Barabás-Kaszony települések közötti közúti határátkelőhelyeken.

    Előreláthatólag ezek a határátkelők február 28-áig mindennap reggel 7 órától este 23 óráig vehetők igénybe határátlépésre – tették hozzá.

    Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a rendőrség weboldalán a határinfó menüpontban megtalálhatók az aktuális, folyamatosan frissülő információk.

    A rendőrség honlapja szerint csütörtökön kora este valamennyi ukrán-magyar határátkelőnél legalább egy órás várakozási idő alakult ki a Magyarország felé tartó gépjárműforgalomban.

    Az MTI tudósítója a magyar-ukrán határszakaszon Beregsuránynál azt tapasztalta: sokan gyalogosok lépik át a határt.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

    Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeket.

    A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

    Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.

    A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

    Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely „visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és „az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

    Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti:

    OVD-Info tüntetővédelmi szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak. A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

Országos adománygyűjtést hirdet a Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt országos adománygyűjtést hirdet az ukrajnai helyzet miatt bajbajutottak megsegítésére, a bejövő felajánlásokat humanitárius tevékenységekre fordítják.

    A Magyar Vöröskereszt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta, hogy elsőszámú feladata a jelen helyzetben is az, hogy minél hatékonyabban tudja segíteni a humanitárius válság érintettjeit.

    A 1359-es adományvonaluk hívásával közvetlenül lehet támogatni a segítségnyújtást, a pénzadományt pedig a Magyar Vöröskereszt 10405004-00026548-00000009-es számlájára lehet utalni – közölték.

    Részletek a voroskereszt.hu oldalon olvashatók.

Sok kárpátaljai gyalogosan kel át a magyar-ukrán határon

Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este.

    A reggeli órák óta legalább négyszázan-ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.

    Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak – már a határ magyar oldalán – a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól.

    A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén. Az egyik fiatalember a határállomástól nem messze várakozó újságíróknak elmondta, a beregszászi járásból érkezett Magyarországra és a több éve itt élő testvérét szeretné meglátogatni. Eredetileg később, nyáron akart elutazni, de a háborús helyzet miatt úgy döntött, hogy előbbre hozza az utazását.

    Tapasztalatai szerint a határ ukrán oldalán hosszú a járműsor, a feltorlódott autók többsége kárpátaljai rendszámú, de akad közöttük kijevi, vagy Ukrajna más megyéjébe regisztrált rendszámú autó. Hozzátette, tart attól is, hogy mivel korábban katonaként szolgált, sorkötelesként behívhatják az ukrán hadseregbe.

    Mások az mondták az MTI tudósítójának, Beregsuránynál – részben a nem messze fekvő Beregszász közelsége miatt – sokan inkább gyalogosan lépnek át a határon, autóval kevesebben érkeznek, mivel az ukrán oldalon hosszú a gépjárműsor, sokat kell várakozni a határellenőrzésre is. A magyar oldalon egyébként folyamatosan érkeznek az autók, több autós az út szélére megállva veszi fel utasait.

    Az egyik beregdédai fiatalember a barátnőjével szeretne Hollandiába eljutni, de a háborús helyzet miatt ők is hamarabb szánták rá magukat az utazásra.

    „Nem tudtuk, hogy meddig lesz a határ nyitva, ezért inkább elindultunk” – tette hozzá. Mint mondta, náluk volt elegendő készpénz, de sokan álltak sorban a bankautomatáknál, mivel korlátozták a készpénzfelvételt. Szólt arról, üzemanyagból is csak bizonyos mennyiséget lehet vásárolni a benzinkutakon, a határ közelében lévő töltőállomásokon tudomása szerint 700 hrivnyának (körülbelül 10 ezer forint) megfelelő mennyiségű üzemanyagot lehet egyszerre vásárolni.

    Az MTI tudósítójának információi szerint a Beregsurányhoz közel lévő másik, tiszabecsi határátkelőhelyen is sokan gyalogosan kelnek át a magyar-ukrán határon.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca.

    Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.

MTI

Ukrajna elnöke szerint az orosz erők megpróbálják átvenni az irányítást a csernobili atomerőmű felett

Anastasia Graham-Yooll a CNN-től Londonban és Gul Tuysuz Kijevben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren azt írta, hogy az orosz erők megpróbálják átvenni az irányítást a csernobili atomerőmű felett.

„Az orosz megszálló erők megpróbálják elfoglalni a csernobilit [az atomerőművet]. Védőink életüket áldozzák, hogy ne ismétlődhessen meg az 1986-os tragédia” – írta Zelenszkij a Twitteren.

„Ez egy hadüzenet egész Európa ellen” – tette hozzá.

Az ukrán külügyminisztérium megismételte Zelenszkij figyelmeztetését, és a Twitteren azt írta, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadás „újabb ökológiai katasztrófát okozhat”.

„1986-ban a világot a legnagyobb technológiai katasztrófa érte Csernobilban” – írta a minisztérium a Twitteren. „Ha Oroszország folytatja a háborút, Csernobil 2022-ben megismétlődhet.”

Ruszin-Szendi: folyamatosan érkeznek a honvédségi alakulatok a keleti országrészbe

A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtökön Hajdúhadházon, miután a debreceni 5. számú Bocskai Lövészdandár Gyakorló- és Lőterén megtekintette a már megérkezett egységeket.

    Ruszin-Szendi Romulusz a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy az átcsoportosításnak kettős célja van.

    Abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a migránshullám kezelésében.     Másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja – mondta az altábornagy. MTI

A NATO és az EU együttesen ítéli el az orosz katonai beavatkozást

Andits Eszter, az MTI tudósítója jelenti:

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel az Európai Tanács elnöke, csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.

     A sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat.

    Von der Leyen elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és a NATO munkája „eddig is szorosan kiegészítette egymást,” de ez a válság még közelebb hozza a két szervezetet.

     „Közös kötelességünk, hogy szembeszálljunk az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, Európában elkövetett agressziójával. Egységünk a legnagyobb erőnk. Moszkva ezt nagyon jól tudja, ezért mindent megtesz, hogy megosszon minket, de ennek éppen az ellenkezőjét érte el. Egységesebbek és elszántabbak vagyunk, mint valaha. Egy Unió, egy szövetség vagyunk, egyetlen célban egyesültünk” – hívta fel a figyelmet beszédében Stoltenberg.

    Az elnök szerint az Oroszország elleni új szankciócsomag, amelyről az uniós tagállamok vezetői csütörtök esti találkozójukon tárgyalnak, „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

    „Intézkedéseink gyengíteni fogják Oroszország technológiai pozícióját azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyekből az orosz elit a legtöbbet profitál” – tette hozzá.

    Charles Michel, az Európai Tanács vezetője a beszédében arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy ne vegyen részt az Ukrajna elleni orosz katonai támadásban. „Minszknek megvan a lehetősége arra, hogy ne kövesse Moszkva pusztító akcióját, és ne vállaljon szerepet ukrán szomszédaik elleni csapásmérésben” – jelentette ki.

Vodafone és Telekom is díjmentessé tette a roamingot Ukrajnában

Vodafone és Telekom is díjmentessé tette a roamingot Ukrajnában – számolt be róla az MTI. Az Ukrajnában kialakult helyzetre tekintettel a Vodafone Magyarország minden Ukrajnában tartózkodó lakossági ügyfelének díjmentessé teszi a roamingot, az SMS-, adat- és hívásforgalom esetében egyaránt.

A díjmentes forgalmazás Magyarországra indított hívásokra és SMS-ekre, valamint az Ukrajnán belüli forgalmazásra vonatkozik. A magyar mobilpiac másik jelentős szolgáltatója, a Magyar Telekom szintén csütörtökön jelentette be, hogy az ügyfeleinek 2022. február 1-től visszavonásig az ukrajnai roaming partnerhálózatokon forgalmazott roaming díjait, beleértve az alapdíjas hanghívásokat, az alapdíjas SMS-eket és a mobilinternet forgalmat, teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírja annak érdekében, hogy a hozzátartozóikkal történő kommunikációjukat támogassa.

Három orosz helikoptert lőttek le Kijev közelében

Az ukrán belügyminisztérium közölte, három orosz helikoptert lelőttek Kijev térségében. A gépeket Kijev térségében, Hostomel város közelében lőtték le-áll a minisztérium honlapján közzétett közleményben.

Lázár János: az orosz–ukrán háború még inkább felértékeli az április 3-i választás tétjét

Magyarország és a magyar emberek érdeke, hogy stabil vezetést válasszanak, amely megvédi a haza biztonságát, és azért dolgozik, hogy a magyarok kimaradjanak a fegyveres konfliktusból. Nem létezik annál nagyobb felelőtlenség a jelen helyzetben, mint amit a baloldal miniszterelnök-jelöltje művel, mikor arról beszél, hogy magyar katonákat küldene a frontra – nyilatkozta a Rádió 7 Közös Nevezőjének csütörtöki műsorában Lázár János, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, képviselőjelöltje. A politikus arról is szólt, hogy 2022-ben időközi polgármester-választás lehet Vásárhelyen, de azt is megtudtuk: ha nem nyer egyéniben, kiszáll a politikából. Bővebben.

Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja eldönteni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: “a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint  Moszkva hajlandó lesz tárgyalni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. hirado.hu

Orbán Viktor: Szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába

A miniszterelnök közösségi oldalára feltöltött videójában számolt be a nemzetbiztonsági operatív törzs üléséről.

Orbán Viktor azt mondta: „Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülést tartott. Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.”

A kormányfő a csütörtök esti EU-csúcsra utalva hozzátette: „Vésztanácskozást fogunk tartani ma Brüsszelben.” Megjegyzte: Úgy látja, hogy az európai egység fenntartható lesz és közös lépéskere szánhatják el magukat.

„Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert számunkra legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd” – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta azt is, hogy nem fogadják el a baloldal azon javaslatait sem, amelyek veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, ezzel pedig veszélybe sodornák a rezsicsökkentést.

„A katonai és kijelölt rendőri egységeink megkezdték a munkát az ukrán–magyar határ térségében.

Sajnos arra kell számítanunk, hogy a mai katonai támadást követően a Magyarországra érkező, föltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, az ő ellátásukra fölkészültünk, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással” – ismertette a helyzetet Orbán Viktor.

Videóját azzal zárta, hogy az esti brüsszeli csúcs során még jelentkezni fog.

M1: a következő órákban érkezhetnek a magyar határátkelőkhöz a Belső-Ukrajnából menekülők

A következő órákban érkezhetnek a magyar határátkelőkhöz a Belső-Ukrajnából menekülők – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtök délutáni műsorában.

    A közmédia tudósítója a záhonyi határátkelőről bejelentkezve azt mondta, a rendőrség tájékoztatása szerint több órát is várakozniuk kell a Magyarország irányába érkezőknek, de a nagyobb magyar határátkelőhelyeken egyelőre ez nem látható.
    Mint mondta, ennek oka, hogy a torlódás az ukrán oldalon jelentkezik, az pedig több száz méterre van a magyarországi határátkelőhelytől.
    Ha az ukrán oldalon feltorlódik a kocsisor, abból itt sokat nem lehet érezni – mondta, hozzátéve, az ukrán hatóság „csöpögtetve” engedi át az autósokat.
    A tudósító szerint Kijevből több mint tíz óra az út a magyar határig, ezért úgy kell számolni, hogy később lehet majd a érezni a tömeget az ukrán-magyar határon.
    Elmondta azt is, sajtóhírek szerint rakétatámadás ért két nem olyan távoli nagyvárost, Ivano-Frankivszkot, ami 250 kilométerre van Nyíregyházától és Lemberget (Lvivet), ami 350 kilométerre van. A tudósító szerint nem feltétlenül indít el menekültáradatot a támadás, „de benne van a pakliban”.
    A police.hu adatai szerint a barabási, a beregsurányi, a lónyai határátkelőhelyeken a belépő személyforgalomban egy óra a várakozási idő, Tiszabecsen két óra, Záhonynál pedig a belépő személy- és autóbuszos forgalomban egy-egy órát kell várni az átkelésre.

Moldova kormánya szükségállapot bevezetését kezdeményezte és lezárta az ország légterét

Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött.

    Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében – amelyet a romániai hírtelevíziók is élőben közvetítettek – elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, melynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet.

    Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chisinaui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chisinauba érkezett állampolgároknak.

     Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni.

    Az Agerpres román hírügynökség Andrei Spanut, a moldovai infrastruktúra és regionális fejlesztés miniszterét idézte, aki bejelentette: a Legfelsőbb Biztonsági Tanács javaslatára helyi idő szerint 14 órától lezárják Moldova légterét, és az országba tartó repülőgépeket más repülőterek felé irányítják.

    A romániai Digi24 hírtelevízió hozzátette: mivel Moldova csak Ukrajnával és Romániával határos, és Ukrajna légtere szintén le van zárva, Románia fogadhatja a Moldovába tartó repülőket. MTI

Megérkeztek az első ukrán menekültek Magyarországra

Kisebb csoportokban, főleg gyalogosan érkeznek Ukrajnából a beregsurányi határátkelőn keresztül Magyarországra a háború elől menekülők – jelentette az RTL Híradó helyszínen lévő tudósítója. Egyelőre szinte kizárólag kárpátaljai magyarok érkeznek a határhoz közeli falvakból, főleg olyanok, akiknek élnek rokonaik Magyarországon, így tudnak hova menni.

Mint elmondták, a legtöbben néhány napos magyarországi tartózkodásra készülnek csak, de meglátják, mi lesz, hiszen most nagyon bizonytalan a helyzet. 

A határátkelőn egyelőre nincs zsúfoltság (fennakadás is csak az informatikai rendszer hibája miatt volt, nagyjából egy órán át tartott), de sokan vannak, akik inkább a határ túloldalán hagyták az autójukat, arra számítva, hogy gyalog gyorsabban és egyszerűbben jutnak át a határon. 

A sietségnek az is az oka, hogy félnek a határok lezárásától. A környéken elterjedt, hogy már nem sokáig lehet elhagyni az országot. Ez a félelem részben azon alapul, hogy Ukrajnában elrendelték a hadiállapotot, ez pedig azzal jár, hogy ideiglenesen korlátozhatják az állampolgárok jogait és szabadságát is, a sorkötelesek nem hagyhatják el lakhelyüket.

Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:

Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

    „Ukrajna megvédi magát, és nem adja fel szabadságát, bármit is gondoljanak Moszkvában” – idézte az Ukrinform hírügynökség az elnök szavait. 

     Kijelentette, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „”Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz. Ők jöttek a mi földünkre” – hangsúlyozta.

    Elmondta, hogy Ukrajnát földön és levegőben is megtámadták, a hadsereg feltartóztatja az ellenséget, de most szüksége van a lakosság támogatására is. Az ukrán államfő felszólította az ukránokat, hogy mindenki, aki kész megvédeni az országot, jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.     „Már adunk ki fegyvereket és fogunk is kiadni földünk védelme érdekében, mindenkinek, aki kész megvédeni szuverenitásunkat. Ukrán népünk jövője Ukrajna minden polgárától függ. Mindenki, akinek van harci tapasztalata és aki csatlakozni tud Ukrajna védelméhez, haladéktalanul jelenjék meg a toborzóközpontokban. A belügyminisztérium veteránokat von be az állam védelmébe” – fejtette ki az elnök. Felhívta továbbá az ukránokat, hogy adjanak vért a sebesült katonák számára.     Zelenszkij kiemelte az ukrán vállalkozások munkájának, az áruk és a szolgáltatások elérhetőségének fontosságát háború idején. „Az ukrán nemzeti bank és Ukrajna bankrendszere minden szükséges forrással rendelkezik az állam pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez, mindennel, ami az állam és az ukrán állampolgárok érdekeinek védelméhez szükséges” – hangoztatta.

    Az ukrán elnök az oroszokhoz is felhívást intézett, arra kérte őket, hogy vonuljanak utcára, és tiltakozzanak a háború ellen.

        Közben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és több tucatnyiak megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.

    A legfrissebb ukrán jelentések szerint az ukrán erők már hét orosz katonai repülőgépet lőttek le az ukrán légtérben, valamint egy újabb helikoptert a Kijev melletti Mezsihirja település fölött. Helikopterből eddig ezzel együtt kettőt semmisítettek meg. MTI

A NATO keleti országai közül néhányan kérik a 4. cikkely figyelembevételét. Íme, ez mit jelent

A CNN-től, Brad Lendontól

A NATO-tagállamok, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia kezdeményezték a NATO 4. cikkelyét, hogy a szövetségen belül konzultációkat kezdeményezzenek Oroszország Ukrajna elleni támadásáról.

„A Felek minden alkalommal egyeztetnek egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti” – mondja az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke. A NATO honlapja szerint a 4. cikk szerinti konzultáció kollektív fellépéshez vezethet a 30 tagállam között.

A honlap szerint az 1949-es szövetség óta hatszor hivatkoztak a 4. cikkre, legutóbb Törökország 2020 februárjában, miután több tucat török ​​katonát öltek meg a szíriai kormányerők támadása Észak-Szíria ellenzéki területein.

Törökország további négy alkalommal hivatkozott a 4. cikkre: 2015-ben egyszer, hogy tájékoztassa a szövetséget az országban elkövetett terrortámadásokra adott válaszáról; kétszer 2012-ben, miután lelőttek egy török ​​harci repülőgépet Észak-Szíriában, és miután török ​​civileket öltek meg szíriai lövedékek; és 2003-ban, amikor szövetségi segítséget kért, hogy megvédje lakosságát a szomszédos iraki háború esetleges továbbgyűrűző hatásaitól.

Ezek közül kettőben a NATO katonai segítséggel válaszolt: 2012-ben Patriot rakétaütegeket küldött a szíriai támadások elleni védekezésre, 2003-ban pedig repülőgépeket és rakétaütegeket küldött Törökország délkeleti részébe az iraki határ mentén.

Lengyelország 2014-ben hivatkozott a 4. cikkelyre, miután az orosz korábbi ukrajnai agressziót követett el, ez a találkozó a szövetség további erőfeszítéseit eredményezte, hogy együtt álljanak a fenyegetésekkel szemben.

A 4. cikkely elkülönül az 5- től, amely a szövetség nyilatkozata, miszerint egy tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak kell tekinteni.

Szijjártó: a háború nem megoldás

A háború nem megoldás, a háború szenvedést hoz, a háború a lehető legrosszabb forgatókönyv – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bahreinben.

Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el mindaz, ami Ukrajnában történik, aggódunk a fejlemények miatt, kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki a tárcavezető  a Bahreinben folytatott tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta: szomszédos országként számunkra különösen fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból. Meg kell védenünk Magyarországot, meg kell védenünk a magyar emberek biztonságát – jelentette ki.

Szijjártó Péter hozzátette: vannak olyan kezdeményezések, amelyek általában a politika bal oldaláról érkeznek, amelyek azt próbálják elérni, hogy Magyarország akár fegyverzettel, felszereléssel vagy katonákkal szálljon bele ebbe a konfliktusba.

A miniszter ezt rendkívül felelőtlennek nevezte és kijelentette: a kormány ezeket nem támogatja és nem tesz ilyet, mert meg kell védenünk magunkat attól, hogy belesodródjunk ebbe és nem is engedjük, hogy bárki belesodorja Magyarországot, a magyar embereket bármilyen háborús konfliktusba.

Orosz hadművelet – Ukrán hadsereg: visszaverték Luhanszk megyében a támadást, orosz veszteségek
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
    Kijev, 2022. február 24., csütörtök (MTI) – Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak – közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva.

    „Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből. A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harc során „legalább ötven ellenséget likvidált” és haditechnikai eszközöket semmisített meg.
    Az ukrán szárazföldi erők arról adtak hírt, hogy megsemmisítették a hatodik orosz katonai repülőgépet az ukrán légtérben. Az ukrán vezérkari főnökség legfrissebb közleményében arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv közelében az ukrán katonák négy orosz harckocsit semmisítettek meg.
    A fegyveres erők korábban hírt adtak arról, hogy öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, továbbá Scsasztya térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót is megsemmisítettek.
    Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei vannak.
    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így Kijevben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI

Soltész: a kormány elkötelezett a béke iránt

A magyar kormány elkötelezett a béke iránt, s a béke érdekében a következő négy évben is mindent meg fog tenni – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Baranya megyei Nagykozáron.

    Soltész Miklós a horvát és német nemzetiséget érintő helyi fejlesztésekkel kapcsolatos ünnepségen az ukrán-orosz konfliktusra utalva azt mondta: „tudjuk mi, magyarok is, mennyi bűn szárad azoknak a nagyhatalmaknak a lelkén”, amelyek „évszázadokon keresztül különböző nemzeteket magukra hagytak – például szenvedni a kommunizmus alatt -, vagy háborúk során különböző támadásokkal pusztítottak”.

    Úgy vélte, most ezt az időszakot „éljük újra”, éppen ezért óriási a magyarok és az országban élő nemzetiségek felelőssége abban, hogy „mi, egymás között a békét megtartsuk”.

    Hoppál Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője és kormánypárti képviselőjelöltje arról beszélt: a kormány 2010 óta kiemelten kezeli a nemzetiségeket, jelentős összegekkel támogatja önkormányzatai működését, fejlesztéseit, programjait. Jelezte: Nagykozárban hatszorosára emelkedett tíz év alatt a helyi horvát és német helyhatóság támogatása. MTI

Facebookon üzent a Magyar Honvédség:

„A honvédelmi tárcához az elmúlt időszakban számtalan levél, telefon, állampolgári megkeresés érkezett a keleti országrészben tapasztalható katonai járműmozgások, a légtérben megjelenő helikopterek és Gripenek kapcsán.Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni. Ahogyan azt az elmúlt napokban több fórumon is elmondta a tárca vezetője, az Ukrajnában kialakult helyzet miatt katonákat és eszközöket csoportosít át a Magyar Honvédség az ország keleti régióiba.

Hazánk lakossága jelenleg nincs közvetlen veszélyben. Az ország lakosainak nincs miért aggódniuk, nem kell félniük, mindennapi életüket ez nem befolyásolja. Bízzanak a Magyar Honvédségben, a katonáink szakszerű, hozzáértő munkájában!Azonban a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie minden eshetőségre az ország és az állampolgárok biztonságának garantálására érdekében, ezért folytatja a technikai eszközök néhány nappal ezelőtt megkezdett átcsoportosítását, a légtér biztosítását.A határ közelében élő civil lakosság türelmét és megértését kérjük, hiszen a felvonultatott szárazföldi és légi eszközök mozgása nappal és éjjel is zajjal járhat. Mindezt úgy tekintsék, hogy a béke és a biztonság megőrzése érdekében, a magyar emberek védelmében tesszük.”

M1: sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé

Sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé – jelentette a közmédia helyszíni tudósítója a csapi vasútállomásról az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.

    A nagy forgalom nemcsak a vasútállomásokra, hanem az autós határforgalomra is jellemző, főleg azok a fiatal fiúk szeretnének kijutni az országból, akik „katonakötelesek”, mert félnek a mozgósítástól – mondta.

    Hozzátette: a benzinkutakat is ellepték az autósok, mert félnek attól, hogy nem lesz benzin. A boltokban és a patikákban is megnövekedett a forgalom, de az üzletekben mindenhol mindent meg lehet kapni – jelezte.

    A tudósító információi szerint a reggeli órákban a nyitva tartó bankoknál is sorban álltak az emberek, hogy pénzt vegyenek fel.

Torlódás alakult ki a magyar-ukrán határállomásokon

Kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani mind az öt magyar-ukrán viszonylatú határátkelőhelyen – közölte a rendőrség határinformációs oldala csütörtök délelőtt.

    A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába.

    A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon – írták.

MTI

Katonai hadművelet indult Ukrajnában. A hajnali események összefoglalója:

Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset

Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

    Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt – mondta a sajtófőnök.

Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:

    Kijev, 2022. február 24., csütörtök (MTI) – Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.

    Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.

    A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek.

    Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.

    A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.

    Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek – közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő.

Putyin baljóslatú fenyegetéssel sújtja az ukránokat és más országokat

Jill Dougherty elemzése. Forrás: CNN

Hajnalhasadás előtt, közvetlenül azelőtt, hogy Ukrajna városaiban robbanások kezdődtek volna, az orosz állami televízió váratlanul közvetítette Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét. 

A két magát „népköztársaságnak” kikiáltó Donyeck és Luhanszk, a szakadár ukrán régióban, Donbászban, amelyet alig két nappal korábban hivatalosan is elismert függetlennek, „Oroszországhoz fordult segítségkéréssel” – mondta. Hogy válaszoljon erre a hívásra, „különleges katonai műveletet” indított. Célja: Ukrajna „demilitarizálása” és „denacifikálása”.

Perceken belül orosz rakéták kezdték el támadni az ukrajnai célpontokat. „Cselekedeteink önvédelem a fenyegetésekkel szemben” – mondta orosz társainak, azt állítva, hogy Moszkva nem tervezi Ukrajna megszállását. „Nem tervezzük, hogy ráerőltetjük magunkat senkire” – hangoztatta.

Putyin homályosan írta le a „különleges katonai műveletet”, hogy megvédje azokat a Donbászban élő embereket, akik állítása szerint „népirtás” áldozatai, amit Ukrajna határozottan tagad. De a következő levegővételnél már kiabált: „A NATO támogatja az ukrán neonácikat… a mi fellépésünk önvédelem a fenyegetésekkel szemben.”

Aztán egy rendkívüli részben közvetlenül az ukrán hadsereg tagjaihoz beszélt: „Kedves elvtársaknak” szólítva őket, azt mondta nekik, hogy „hűségesküt tettek az ukrán népre, nem pedig a népellenes juntára, amely kirabolja Ukrajnát és bántalmazza ugyanazokat az embereket”.

– Ne kövessétek a parancsokat! – követelte. – Arra kérlek, hogy tedd le a fegyvert, és menj haza.

Ahogy már annyiszor tette, Putyin azt állította, Oroszországnak nincs más választása, mint megvédeni magát. Kemény tónussal a hangjában úgy tűnt, hogy megfenyegeti az Egyesült Államokat, Európát és a NATO-t, amelyek néhány percen belül tanúi lettek, hogy fegyveres erői tüzet nyitnak Ukrajnára, amit a Kreml következetesen nyugati „hisztériáknak” minősített.

„Aki megpróbál beavatkozni, és még inkább fenyegetést okozni országunknak, népünknek, tudnia kell, hogy Oroszország válasza azonnali lesz, és olyan következményekhez vezet, amilyeneket történelme során soha nem tapasztalt.

„Készen állunk mindenre. Ezzel kapcsolatban minden szükséges döntés megszületett.”

Putyin, aki évekig kritizálta a Nyugatot, amiért figyelmen kívül hagyta a NATO orosz határok felé történő terjeszkedésével kapcsolatos panaszait, végül dühvel vágott vissza. – Remélem – zárta rövid beszédét –, hogy meghallgattak.

Nógrádi: NATO-országot nem támadnak meg az oroszok

Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában.

    Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon.

    Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.

    A biztonságpolitikai szakértő szerint nyilvánvalóan csak idő kérdése az orosz győzelem. Az a kérdés, hogy Putyin mit ért győzelmen: a mostani ukrán vezetéstől való megszabadulást, kulcsfontosságú pontok elfoglalását vagy Kijev elfoglalását, amire egyébként katonailag képes – tette hozzá.

    Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.

    Az orosz elnök tökéletesen tudja, hogy szankciók lesznek, erre felkészült, ezek ellen Kínából, Iránból és számos más országból fog megfelelő támogatást kapni – jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.

Beregszászban holnaptól minden iskolában távoktatást vezetnek be

A hírt Babják Zoltán polgármester tette közzé közösségi oldalán.

“A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció (ODA) oktatási és tudományos, valamint ifjúsági és sportosztályának levele értelmében holnaptól minden iskolában távoktatást vezetnek be, az óvodák pedig zárva tartanak a helyzet stabilizálódásáig.” – írta a polgármester. Forrás: hirado.hu

CNN: Az ukrán fővárosban, Kijevben a metróállomások rögtönzött bunkerekké váltak. Szemtanúk a városban a CNN-nek elmondták, hogy az állomások tele vannak emberekkel, akik csoportokba rendeződve szállítanak ellátást.

Az állomások tele vannak – de maguk a vonatok nem, amelyek továbbra is zavartalanul közlekednek.

Az ukránok menekülnek Kijevből: Csütörtök reggel megjelentek a fotók a nagy forgalomról a városban, és hosszú autósorok tartanak kifelé Kijevből.

„Amíg halljuk ezeket a (légitámadás) szirénákat, elképzelheti, mennyire pánikba esnek a város lakossága, akik felrázzák az ágyukból a körülöttünk zajló mennydörgő robbanásokat” – mondta a CNN Matthew Chance című műsora korábban Kijevben. .”Az egész forgalom egy irányba halad… amilyen gyorsan csak tudnak, nyugat felé hajtanak, ha úgy tetszik, az ország biztonságosabb területei felé, esetleg Lengyelország felé, amely három-négy-öt óra autóútra van a várostól. Látható, hogy szinte állandó forgalom az ország lakói, akik nyugat felé, Oroszországgal ellentétes irányba indulnak el.”

A polgári jogi szervezet vezetője: „menekültválságot” okozhat az orosz támadás

Olekszandra Matvicsuk, a kijevi Állampolgári Jogi Központ elnöke a CNN-nek csütörtökön azt mondta, attól tart, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás „menekültválságot” fog okozni.

„Kijevben vagyok. És sokan maradnak Kijevben, és harcolni fognak a hazánkért, a városunkért és a méltóságunkért” – mondta. „De a gyerekesek, a szülők nélküliek, akik félnek (meg fognak) megpróbálni elhagyni a várost.”

Hozzátette, attól tart, hogy az orosz támadás olyan újságírókat, civil aktivistákat, emberi jogi aktivistákat és önkénteseket is célba ér, akik „… ellenállnak a megszállásnak”.

Arra a kérdésre, hogy mi késztetheti Vlagyimir Putyin orosz elnököt a visszavonulásra, Matvicsuk azt válaszolta: „Most minden a Nyugat azonnali reakcióján múlik.”„Mi, ukránok, nyerni fogunk” – mondta. „Nem tudom, hogyan fog végződni a személyes történetem, de nincs kétségem abban, hogy Ukrajna megállja a helyét. De időre van szükségünk, és (a) Nyugat ezt az időt azonnali reakciójával tudja biztosítani.”írja a CNN.

Videón a pillanat, amikor az ukrán tisztviselők elmenekülnek az ország keleti részének látszólagos ágyúzása elől. Forrás: BBC

Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek
Az ukrán belügyminisztérium egy tisztségviselője szerint csütörtök reggel nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek az Ukrajnát ért orosz csapásokban.

    Az illetékest a Reuters hírügynökség idézte.
    Az ukrán média szerint több polgári sebesültről is érkezett jelentés.
    A Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.
    A Donyeck megyei Mariupolban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg.

Deák Dániel: Magyarország nem teheti meg, hogy bármilyen fegyveres konfliktusba beavatkozzon

Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan nem teheti meg, hogy bármilyen fegyveres konfliktusba beavatkozzon – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

    Deák Dániel felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egyértelműen kijelentette: Magyarország célja, hogy ebből a háborús konfliktusból kimaradjon; továbbá elutasította azt álláspontot, amelyet több ellenzéki politikus, köztük Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is képviselt, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnába. Megjegyezte: a jelenlegi információk szerint egyetlen NATO-tagállam sem küld katonákat Ukrajnába.

    Az elemző szerint Magyarország annyit tehet, hogy az Európai Unió és a NATO tagállamaival egyetértve támogatja a közös álláspontot, lépéseket. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy Európa – köztük Magyarország is – kiszolgáltatott az orosz gáznak és kőolajnak. A földgáz és a kőolaj világpiaci ára már meg is emelkedett – tette hozzá.

    Magyarország feladata továbbá a menekültek fogadása, ellátása – emelte ki az elemző, hozzátéve: több százezres menekülthullám fogadására is van terv.

    Deák Dániel emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség erőket csoportosított át Magyarország keleti térségébe. Feladatuk az – ahogy azt Benkő Tibor honvédelmi miniszter is mondta -, hogy ha a háborús konfliktus Ukrajna nyugati részére is átterjed, fogadják az érkező menekülteket, továbbá megakadályozzák, hogy a fegyveres konfliktus Magyarország területére is átterjedjen.

Kína szerint még nem zárult be teljesen az ajtó a békés megoldás előtt

Nagy Mariann, az MTI tudósítója jelenti:

    Peking, 2022. február 24., csütörtök (MTI) – Kína szerint még lehetőség van az ukrajnai helyzet békés rendezésére, a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség mindazonáltal azt tanácsolta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon.

    Röviddel az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: „hiszünk benne, hogy az ukrán válság békés megoldásához vezető ajtó még nem zárult be teljesen, és nem is lenne szabad bezárni”.

    Kína kijevi nagykövetsége csütörtökön a Wechat közösségi oldalán tett közzé figyelmeztetést az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok számára. A felhívás szerint az ukrajnai helyzet egyre romlik, több városból jelentettek robbanásokat, és katonai akciók kezdődtek, ezért a biztonsági kockázat fokozódott. A különböző veszélyforrásokra – egyebek között a társadalmi rend várható felborulására – tekintettel a nagykövetség azt tanácsolta, hogy mindenki maradjon otthon, és tartsa magát távol az ablakoktól. Ugyanakkor óva intettek a pániktól, és összefogásra, egymás támogatására kérték a kínai közösség tagjait. Azoknak, akiket a hírek útközben értek, azt tanácsolták, hogy járművükre jól látható helyre helyezzenek ki kínai zászlót. Az ország elhagyására egyelőre nem tettek javaslatot.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

    Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

    A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot bevezetését

Az ukrán parlament csütörtök reggel jóváhagyta a hadiállapot bevezetését az országban – számolt be az UNIAN hírügynökség.

    A törvényhozás ülését nem közvetítették, a döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. A parlament elé Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára terjesztette be a javaslatot. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben tájékoztatta az ország lakosságát a hadiállapot bevezetéséről.

Katonákat és haditechnikai eszközöket küldött a honvédség a keleti határhoz szerdán

A hirado.hu tegnap azt írta: Katonákat és haditechnikai eszközöket küld a honvédség a keleti határhoz. A kormány szerint fel kell készülni minden helyzetre az ukrán–orosz konfliktus miatt. Az elsődleges cél, hogy ha esetleg tovább romlik a biztonsági helyzet a szomszédban, akkor se jöhessenek át fegyveres csoportok magyar területre. Emellett fel kell készülni egy Ukrajna felől érkező menekülthullámra is. A kormány szerint Magyarország része és részese a közös európai álláspontnak, és ahogy eddig sem, ezúttal sem fogja megvétózni a keleti szankciókat.

Magyarország, ahogy máskor, úgy most sem bontja meg az európai egységet – erről beszélt Szijjártó Péter a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről bejelentkezve, mielőtt egy magyar üzletemberekből álló delegációval Egyiptomba és Bahreinbe utazott.

A külügyminiszter azt mondta, hogy az elmúlt napokban olyan irányt vettek a fejlemények, amelyek ellentétesek Magyarország, Közép-Európa, sőt egész Európa biztonsági érdekeivel. Szólt arról is, hogya biztonsági helyzet romlásával párhuzamosan komoly dezinformációs és álhírkampány is zajlik.

Magyarország együtt az Európai Unióval, együtt a NATO-val elkötelezett, hogy Európában béke és biztonság legyen, ugyanakkor a Magyar Honvédségnek hivatott garantálni az ország védelmét és biztonságát – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter az M1-en.

„Ha eszkalálódik, tovább bonyolódik a helyzet, és háborús körülmények alakulnak ki Ukrajna más terültén is, a nyugati térségre gondolok, akkor nem engedhetjük meg azt, hogy Magyarország terültére ezek a fegyveres küzdelmek átsódródjanak, és ha Ukrajnából pedig menekültek érkeznének Magyarországra, a befogadásukat, az érkezésüket egyrészt biztosítani kell, másrészt pedig segíteni kell” – mondta Benkő Tibor.

A miniszter a keleti országrészbe vezényelt honvédségi erőkről szólva hangsúlyozta: az egységeknek a feladata lesz, hogy szárazföldön és a levegőben is biztosítsák Magyarország határát.

Forrás: hirado.hu

Ifj. Lomnici: jogilag nehéz megítélni a háborút

Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették” – értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

    A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.

    Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.

    Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült – fűzte hozzá.

Kijev belső részeiben egyelőre harci cselekmények nem zajlanak a kijevi nagykövet elmondása szerint.

Az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárokat a külügyminiszter arra kérte, hogy lépjenek kapcsolatba a nagykövetséggel. A kárpátaljai magyarok jelenleg biztonságban vannak, folyamatos a kapcsolat velük.

Ha további lépésekre van szükség, akkor azt azonnal megteszik és erről a közvéleményt is tájékoztatják – zárta bejelentkezését Szijjártó Péter-írja a hirado.hu.

EU: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított „igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell – jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

    Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.

    Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

    Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal – tették hozzá.

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában csütörtökön reggel, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben.

    A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

    „Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az államfő.

    Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.

    Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Orosz védelmi minisztérium: működésképtelenné vált ukrán katonai repterek infrastruktúrája

Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

    A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.

    A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.

A NATO összehangolt válaszáról egyeztetett Blinken és Austin Stoltenberggel

A NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

     A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

Határőrség: a támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Krímből indult

Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

    A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

Tanítási szünetet rendeltek el Ukrajnával határos orosz területeken

Felfüggesztették az oktatást csütörtökön az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein, a Vlagyimir Putyin által elrendelt katonai támadás miatt.

    Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.

    A moszkvai tőzsde csütörtök reggel minden piacon felfüggesztette a kereskedést.

Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanások Kijevben és több ukrán városban

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

    Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.

    A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben.

Putyin katonai műveletet rendelt el a Donyec-medencében

Különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencében.

    A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

    Putyin szerint a katonai művelet célja a helyi lakosság védelme, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.

Cikkünk frissül. Forrás: MTI. Címlapkép: BBC