Tizenöt éve vezették be a vizitdíjat

Tizenöt éve, 2007. február 15-én vezette be a Gyurcsány-kormány a vizitdíjat és kórházi napidíjat, ez is része volt a baloldali egészségügyi reformnak.
Annak ellenére, hogy a 2006-os kampányban ezt tagadta Gyurcsány Ferenc. Emlékezhetünk, hogy még vizitdíj-automatákat is felszereltek a kórházakban és a rendelőkben. Bő egy év után az akkori ellenzék, a Fidesz által kezdményezett népszavazás hatására szűnt meg a fizetési kötelezettség. A baloldal most is szeretné átalakítani az egészségügyet, így nem csoda, hogy a vizitdíj kérdése is előkerült az utóbbi hertekben – számolt be róla az M1 Híradó.
Vehemensen tagadta Gyurcsány Ferenc 2006-ban, hogy a tervei között szerepelne az egészségügy fizetőssé tétele. Az akkori miniszterelnök a választás előtt még azt mondta: pusztán politikai ellenfeleinek kitalációja az, hogy győzelme esetén kormányával a vizitdíj bevezetésére készül.
A választás után Gyurcsány Ferenc 180 fokos fordulatot vett és a szocialisták győzelmüket követően szinte azonnal, a 2006-os balatonőszödi kormányülésen döntöttek a vizitdíj bevezetéséről. A pálfordulást és a kampányban még letagadott intézkedést Gyurcsány Ferenc azzal indokolta, hogy az embereknek érezniük kell: a gyógyításuk sokba kerül.
A vizitdíj és a kórházi napidíj 2007. február 15-én lépett életbe. Ettől a naptól 300 forintos alapösszeget kellett fizetni a háziorvosi, a fogászati, az orvosi rehabilitációs és a járóbeteg-szakellátásért. Gyurcsány Ferenc és kormánya rekordidőn belül, alig öt hónappal később emelt is a díjakon, és júliustól a beutaló nélkül érkező betegek az eredeti 600 forint helyett 1000 forintért vehettek részt a vizsgálatokon. Ez alól a gyermekek sem voltak kivételek, beutaló nélkül őket is ezer forint fejében vizsgálták meg.
A baloldal által reformnak nevezett díjak ellen a Fidesz népszavazást kezdeményezett. Az akkor ellenzékben lévő párt azzal érvelt, hogy az intézkedést széles körű társadalmi elutasítottság övezi, a vizitdíjról ezért az embereknek kell véleményt mondaniuk.
A kormánypárti politikus azt mondta, a baloldal miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, hogy hiba volt eltörölni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, az egészségügy üzlet, és az ágazatot drasztikusan magánosítani kellene.
Márki-Zay Péter egészségügyi programírója korábban a vizitdíj mellett kampányolt
A baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje szerinte ki sem lehetett volna írni a Fidesz által kezdeményezett 2008-as népszavazást, mert – ahogy fogalmazott – „ilyet kultúrországokban nem lehet”. A referendumon egyébként elsöprő többség mondott nemet a fizetős egészségügyre.
Márki-Zay Péter sajnálja, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabutéma. Gyurcsány Ferenc ezt is hazugságnak nevezte, letagadta a vizitdíj további emelésének tervét is és a kampányban végig a fizetős egészségügy mellett kardoskodott.
„Háromszáz forintból levezetni a nemzet igazságát, több mint dőreség. Sületlenség. Azt hazudni, hogy a háromszázból meg ezer lesz, az nem egyszerűen sületlenség, az arcátlanság” – fogalmazott akkor kormányfőként.
A népszavazáson végül az emberek 84 százaléka mondott nemet a kórházi napidíjra, és a szavazók 82 százaléka a vizitdíjat is elutasította. Ennek következtében a baloldal 2008 márciusában kénytelen volt eltörölni a csomagot.
A vizitdíj és a kórházi napidíj gondolata most Márki-Zay Péterrel mégis visszatért. A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint hiába mondtak erre egyértelmű nemet a magyar emberek, hiba, hogy az egészségügyi szolgáltatások nincsenek magánkézben.
„Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy biztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Bármiféle piacosítás. Nagy hiba!” – hangoztatta a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje.
Márki-Zay Péter egy másik megszólalásában arról beszélt: nyugodtabb, ha az egészségügy üzlet. Sőt, volt, hogy hibának nevezte a vizitdíjról tartott népszavazást is, mondván, hogy erre a referendumra az Alkotmánybíróságnak eleve nem lett volna szabad engedélyt adnia.
Márki-Zay Péter a 2010 előtti baloldali kormány intézkedéseit tekinti irányadónak – erről már Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az M1-en.
„Amikor arról beszél, hogy az egészségügynek fizetősnek kellene lennie, akkor ezt őszintén képviseli. És hogyha lehetőséget kapna rá, és kormányra kerülne, akkor a baloldallal hamar azon az úton találná magát, hogy elindulna egy privatizáció” – fogalmazott a szakértő.
Rotyis Bálint hangsúlyozta: mindez azt eredményezné, hogy a magyar emberek egy része nem jutna hozzá megfelelő egészségügyi vizsgálatokhoz és a társadalom kevésbé tehetős része teljesen kiszorulna az ellátásból.
Forrás: hirado.hu