Walterné Böngyik Terézia: „ha a környezetbarát gondolkodás nem épül be a személyiségünkbe, emelhetik az egekbe is az áram árát, nem fog változtatni a pazarláson”

Az energiával való tudatos és korszerű gazdálkodás napjaink egyik legfontosabb társadalmi feladata. Míg az emberiség energiaigénye egyre nagyobb, addig a Föld nem megújuló erőforrásai folyamatosan csökkennek, ennek következtében pedig évről évre drágábban jutunk energiához. Magyarország energiafogyasztása a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint 2021 első kilenc hónapjában 3,7 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, ezzel pedig az ötéves csúcsra emelkedett. Mivel ezek a fosszilis energiahordozók végesek, fontos hogy a jövőnk és környezetünk érdekében mi is tegyünk az energiapazarlás ellen. A témában a környezeti nevelésről méltán ismert Szent István Általános Iskola igazgatójával, Walterné Böngyik Teréziával beszélgettünk.

Az iskola igazgatója szerint nem kell sokkal drágábbnak lenni az áramnak ahhoz, hogy takarékosságra ösztönözze a lakosságot. A Szent István Általános Iskola tanulói környezeti és természetvédelmi szemléletformálás keretében sajátítják el a tudatos energiagazdálkodás lépéseit.

A gyerekek tudják, hogy egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetünkért, de a pénztárcánkért is sokat lehet tenni.

Walterné Böngyik Terézia szerint a 80’-as években felnőtt egy nemzedék, akiknek nem igazán kellett az energiával takarékoskodniuk, hiszen ez a szemlélet akkor még nagyon gyerekcipőben járt. Ez a generáció nem biztos, hogy ösztönösen cselekszik az energiaspórolást illetően.

Nekünk, pedagógusoknak márpedig az a célunk, hogy a felnövekvő generációk számára ezek a lépések természetesek, ösztönösek legyenek. Ne azért kapcsolják le a villanyt, vagy vízkőoldózzák a mosógépet, mert energiagazdaságosabban akarnak élni, hanem legyen eleve a zsigereikben ez a takarékosság. A környezeti nevelés elég hosszú utat tett meg ahhoz, hogy a ma felnövekvő nemzedék már tudatosabban bánjon az energiával. Azt gondolom, amíg a pedagógusok elkötelezettek a környezeti nevelés irányába, van remény

– hangsúlyozta az igazgató.

A Szent István Általános Iskolában több tantárgyba is beépül a környezetvédelmi nevelés. Walterné Böngyik Terézia szerint a mondat, miszerint ne használjunk annyi áramot, nagyon hangzatos, ám a valóságban sokkal több van benne, melynek a mikéntjét az iskolák nagyon jól tudják alkalmazni. Például egy matematika- vagy fizikaórán a háztartási gépek energiafogyasztását is megvizsgálják.

A tanítási órákon sorba vesszük azokat a helyiségeket a lakásban, ahol az izzók lecserélésével spórolni lehetne az árammal, így próbáljuk meg közel hozni a gyerekek számára ennek kérdését. Konyha, fürdőszoba, gyerekszoba, padlás – kiszámoljuk, hány helyiség van és mérlegelünk, hogy ugyan tényleg ki kell-e cserélni minden helyiségben az izzókat, hiszen valóban energiát spórolunk, ám a pénztárcánkat is megterheljük ezzel. Egy padlás égőjét, ahová jobb esetben is csak havonta kétszer megyünk fel, nem biztos, hogy ki kell cserélni, ám ott van a nappali, amit viszont már sűrűbben használ a család. Nem elég tehát pusztán önmagában energiatakarékosságról beszélni, kell mellé egy kis pénzügyi gazdálkodás, tervezés is. Át kell gondolni, mit jelent a csere, és mennyi idő alatt térül meg. A gyerekek is nagyon szeretik, ha komplexen kezelünk egy témát

 – árulta el az igazgató.

A felnövekvő generációk környezeti nevelése tehát elengedhetetlen a változáshoz.

Ha a környezetbarát gondolkodás nem épül be a személyiségünkbe, és nem következik be attitűdváltás, emelhetik az egekbe is az áram árát, nem fog változtatni a pazarláson. Nem hiszem, hogy mindent leszabályozva és megdrágítva lehet csak eredmény elérni

– fogalmazott Walterné Böngyik Terézia, aki hozzátette: hisz a pedagógiában és a nevelés erejében, ám ebben a családnak is partnernek kell lenni. Ha a gyermek több irányból látja a jó példát, akkor az a szokásává fog válni és ő is változtatni fog.

Nagyon érdekes, hogy nagyszüleink milyen ösztönösen spóroltak az anyaggal, az energiával. Nem azért üzemeltettek a kert végében komposztálót, mert takarékoskodni akartak, hanem mert tudták, hogy a természet körforgásával visszaépíthetik az elvett anyagokat. Mi pedagógusok, ezt szeretnénk visszahozni, és hiszem, hogy az olyan akciók, mint a Klímanócskák vagy a Zöldkapocs Környezeti Nevelők programja, elgondolkodtatják, és változásra ösztönzik a gyerekeket

– hangsúlyozta az intézmény igazgatója.

Fotó: Gémes Sándor