Egy helyben topog Nagyér névvisszavétele

Hogy mikor kapja vissza az 1952-ben egy rendelettel elvett Nagymajláth nevet a falu, azt biztosra még senki sem tudja.

Egyelőre hivatalos levelezésben áll a nagyéri önkormányzat a falu nevének visszaszerzése kapcsán a Miniszterelnökséggel – tudtuk meg Lőrincz Tibor polgármestertől. A Miniszterelnökség Földrajzinév-bizottságától tavaly nyáron kapta meg a nagyéri önkormányzat az értesítést, miszerint a Koós Tamás elnökletével működő bizottság 114. ülésén támogatta, hogy Nagyér kapja vissza történelmi, Nagymajláth nevét. A bizottság azt is javasolta azt javasolták, kezdeményezzék a MÁV-nál, hogy a vasúti megálló nevét is változtassák át Nagymajláthra.

A községben arra számítottak, hogy akár már a tavalyi falunapra, azaz a nagyéri sokadalomra véget ér a visszakeresztelés folyamata. A faluvezető abból a tintásüvegből származó tintával akarta aláírni a hivatalos dokumentumot, melyet néhány éve, az irattár rendezése közben találták meg s címkén látható pecsét szerint 1952-ből származik. Akkor úgy gondolták, megőrizik, a reménybeli névváltoztatás kapcsán viszont főszerepet kaphat. A polgármester ugyanis az ebbe mártott tollal szeretné aláírni a névváltoztatás dokumentumát, utána a tintát, a tintás üveget és a tollat is elteszik elmékbe.

Amint arról korábban többször is beszámoltunk, a község történelmi nevének visszaállítását a község polgármestere vetette fel még 2020-ban, s ezt az ötletet határozattal támogatta az általa vezetett képviselő-testület is.

Eredetileg a faluvezetés úgy gondolta, hogy az ügyben véleménynyilvánító népszavazást is tartanak, majd ettől annak egymilliós költsége miatt visszaléptek, ráadásul a megyei kormányhivatal állásfoglalásából kiderült, hogy arra a törvény nem is kötelezi az önkormányzatot. Az ügyben a következő lépés, hogy a megyei kormányhivatalnak küldik el a megkapott állásfoglalást.

Nagymajláthot egyébként 1843-ban úgy alapította meg Nagymajláth György, a Temesvári Császári Kincstartóság adminisztrátora, a későbbi országbíró, hogy egy falunyi családot telepített a székegyházi pusztára.

A község nevét, „a múltat végképp eltörölni” szemlélet alapján gróftalanították egy rendelettel, s a közelben található Nagy-ér nevét kapta meg 1952. július 1-től.

Ha ismét Nagymajláth lesz majd Nagyér neve, akkor a bélyegzőket csak a polgármesteri hivatalban és néhány vállalkozásnál kell kicserélni. Az új lakcímkártyákat ugyanis a kormányhivatal automatikusan kipostázza a helybélieknek, így semmilyen költségük nem lesz a település névváltozása miatt. A helyi vállalkozások bélyegzőcseréjének költségét pedig magára vállalja a község önkormányzata. A sikeres helységnévcserét követően egyébként öt esztendeig párhuzamosan fut majd Nagyér és Nagymajláth neve is. Még a helységnév jelzőtáblákon is egymás alatt lesz olvasható a két helységnév.

Nagymajláth neve a helybéliek hivatalos otthoni dokumentumai közül egyen: a születési anyakönyvi kivonaton szerepel: mégpedig azokén, akik még helyben és otthon, nem pedig valamelyik kórházban születtek. Ők tavaly nyáron már csak huszonegyen voltak.