Grezsa Ferenc pszichiáter: az átoltottság mértéke a társadalmi összefogást és felelősségvállalást is mutatja

Magyarországon körülbelül 65 százalék az oltottság mértéke, Portugáliában ezzel szemben 90, Olaszországban 80 százalék. A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Továbbképző Intézetének vezetője szerint az oltakozási hajlandóság a társadalmi összefogás mértékét is mutatja, de bizalom kérdése is, amit nagyon könnyű lerombolni azzal, hogy az orvostudományban nem jártas, de befolyással bíró emberek nyilatkoznak meg egészségügyi és virológiai kérdésekben. Grezsa Ferenc a Rádió 7 Közös Nevezőjében nyilatkozott.

Itt az ötödik hullám, és bár maga a fertőzöttség, úgy tűnik sokkal több embert érint, mint az előző hullámokban, a végkimenetel talán nem olyan drámai mértékű most, sokkal kevesebb a súlyos eset – hangzott el a Rádió7 keddi Közös Nevezőjében, amelynek vendége volt Grezsa Ferenc pszichiáter, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Továbbképző Intézetének vezetője.

„A lakosság nagy része átoltott, sokan 2-szer, 3-szor vették már fel a vakcinát, de van, aki 4-szer is. Nagy versenyfutás van a biológia, a vírus élettana, a tudományosság és maga a lakosság körében is. A nemzet is folyton alakul és változik, tanul. Ennek a tanulási folyamatnak jelentős része az alkalmazkodást jelenti. Ez a 3-as erőtér: a vírus természetrajza, az orvostudomány, és a társadalom – ki mit gondol erről, kinek hogyan befolyásolja a hozzáállását életvezetését a jelenlegi helyzet – határozza meg tehát a mostani folyamatokat” – nyilatkozta a műsorban dr. Grezsa Ferenc.

Kiemelte, ez a járványhelyzet önismereti kérdés is, és egyben egy fontos lehetőség: minél többet megtanulhatunk most önmagunkról, hogyan tudunk reagálni, helytállni nem várt válsághelyzetekben.

Sok jele van az önzésnek is sajnos, a másik ember, egy közösség érdekének semmibe vétele, az orvosok, az egészségügyi intézményrendszerek megkérdőjelezése. Magyarországon 65 százalék az átoltottság, a 3. oltás 35-40 százaléka vette fel a  lakosságnak, ez lehetne sokkal több is. Portugáliában 90 százalék, Olaszországban 70-80 százalék a mi 65 százalékunkkal szemben. Ezek az adatok a társadalmi kohéziót, az összetartást is jelzik.

A szakember hangsúlyozta ezzel kapcsolatban még, Európa nyugatibb fele a boldogabb rész. Ennek okát a pszichiáter abban látja,  hogy nekünk nagyon nehéz történelmi korszakokban volt részünk, amikor nagyon nehéz volt szervezkedni, egyesületeket, pártokat sem lehetett alapítani, még pár ember sem tömörülhetett az utcákon a szocializmus idejében. Ennek nyoma van, a közösség szövete nálunk más. Még elmondta, Kopp Mária, híres pszichológus már a 70-es 80-as években kutatásában leírta, a magyarság rossz egészségi állapotának első összefüggése, hogy nem bízunk egymásban, kevés a baráti közösség akár formális, akár spontán alapon.

Visszatérve a tőlünk nyugatibb országokra, a pszichológus elmondta, ott, ahol évszázadok óta szabadon élhettek az emberek, szemmel láthatóan jobban elfogadják az oltást is, jobban összefogtak a közösség érdekében.

Csongrád-Csanád megye az egyik legfertőzöttebb megye

Ez Grezsa Ferenc szerint fakadhat abból is, hogy mi vagyunk a migrációval leginkább sújtott terület, a bevándorlók behozzák a vírust. De még inkább talán annak köszönhető a magasabb fertőzöttség – ami a kisebb oltakozási hajlandósággal hozható összefüggésbe, ami meg a közösségi összetartás kevésbé erős mivoltát jelzi -, hogy olyan megnyilatkozások láttak napvilágot szűk egy éve olyan hozzá nem értő, de befolyással bíró emberektől, hogy a kínai vakcina például nem megbízható, nincs kipróbálva. A vásárhelyi polgármester szájából hangzott ez el, ezzel a bizonytalanságot terjesztette. A bizalmatlanságot generálta, amit nagyon könnyű elérni, a bizalmat felépíteni viszont annál nehezebb – figyelmeztetett a szakember.

Hozzátette, nagymintás kutatásokat végeztek az orvosi egyetemek összefogva, hogy igenis minden oltóanyag biztonságos és hatékony, a kínai is.

A 65 százalékos átoltottság országosan viszont azt jelzi, hogy a lakosság nagy része elfogadja az oltóanyagokat és tudja, hogy ez az egyetlen hatékony és felelősségteljes védekezés.

A keddi Közös nevezőben szó esett a post covid szindrómáról (covid fertőzöttség utáni tünetegyüttes). Ez egy viszonylag friss jelenség, nincs még igazán kutatva, de sokakat érint(het). Fáradékonyság, szív komplikáció, szorongás is előfordul.

A szakember szerint nagyon fontos, hogy mind a család, mind a munkahely odafigyeljen a fertőzésen átesett és postcovid tüneteket mutatóra, ne terhelje túlságosan, de ne is vegyen át tőle mindent. A támogatás, a segítőkészség kiemelten fontos. Ha mindent helyette akarunk megcsinálni, azzal könnyen belesüpped az illető a szorongásos állapotába, amely depresszióhoz vezethet.

A műsorban még elhangzott, az egészségügyi dolgozók, főként, akik a covid és intenzív osztályokon dolgoznak, olyat élnek át, mint háborús helyzetben az emberek.: óriási traumákat! Csak amíg a háborúnak egyszer vége lett, és követte egy nagy katarzis, addig itt ez a nagy feloldódás valószínűleg elmarad majd. A pszichiáter ugyanakkor kiemelte, úgy látja, a járványhelyzetben az egészségügyi dolgozók önértékelése nőtt, büszkébbek lettek magukra.

fotók: Rádió7