Meteorológiai Világszervezet: 2021 az eddigi hét legmelegebb év egyike
Az iparosodás előtti (1850–1900 közötti) szinthez képest 1,11 Celsius fokkal magasabb volt a globális átlaghőmérséklet 2021-ben, ami már megközelíti a hőmérséklet-emelkedésnek azt az alsó határát, amelyet a Párizsi Megállapodás el kíván kerülni.
Bár a globális átlaghőmérsékletre átmeneti hűtő hatással voltak a 2020–2022-es La Niña események, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megerősítette, hogy hat globális adatbázis szerint 2021 még így is a hét legmelegebb év egyike. A WMO kiemeli, hogy a globális felmelegedés és a hosszú távú éghajlati változások várhatóan folytatódnak az üvegházhatású gázok rekordmagas légköri koncentrációja miatt. – tájékoztat az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A WMO hat nemzetközi adatbázist használ a hőmérsékleti viszonyok átfogó és hiteles értékeléséhez. Ugyanezeket az adatokat használja az éghajlat állapotáról szóló éves jelentéseiben is, melyek tájékoztatják a nemzetközi közösséget a globális éghajlati mutatókról.
Az évek rangsorát hosszú távú összefüggéseiben kell vizsgálni, különösen azért, mert az egyes évek közötti különbségek néha elenyészőek. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb volt, mint az előző, s ez várhatóan folytatódni fog.
„A 2021-es év a rekordot döntő, közel 50 Celsius fokos, az algériai forró, szaharai sivatagban mért értékekhez hasonlítható kanadai hőmérsékletekről, a rendkívüli, halálos áldozatokat is követelő Ázsiában és Európában bekövetkezett esőzésekről és áradásokról, illetve az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalt szárazságról marad emlékezetes. Az éghajlatváltozás hatásai és az időjárással kapcsolatos veszélyek minden egyes kontinensen pusztító, életeket komolyan befolyásoló hatással voltak a közösségekre” – mondta Taalas professzor.
A hőmérséklet az éghajlatváltozás egyik mutatója csak. A változásokat jelzi még az üvegházhatású gázok koncentrációja, az óceánok hőtartalma, az óceánok pH-értéke, a globális átlagos tengerszint, a gleccserek tömege és a tengeri jég kiterjedése is.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatásokat előállító program becslése szerint 2021. volt az 5. legmelegebb, de csak kevéssel volt melegebb, mint 2015. és 2018. A NOAA és a Berkeley Earth megállapította, hogy 2021. a 6. legmelegebb év volt. A NASA GISTEMP és HadCRUT szerint 2021. holtversenyben a 6. legmelegebb. A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) reanalízisének adatai 2021-et a hetedik legmelegebb évnek sorolják. Az adatbázisok közötti kis különbségek a globális átlaghőmérséklet kiszámításának hibahatárán belül vannak.
A La Niña állapot a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén hidegebb óceánfelszín hőmérsékletekkel jár és a trópusi légköri cirkulációban változásokat okoz. Általában ellentétes hatást gyakorol az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño. A La Niña átmeneti hűtő hatással jár globálisan, ami jellemzően az esemény második évében a legerősebb.
Borítókép illusztráció: MTI/Varga György
