quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
Szórakozás

Vízkereszt – a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe a mai

2022. január 06.

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy hagyományosan Vízkereszt napján bontjuk le a karácsonyfát és ekkor búcsúzunk a karácsonyi ünnepkör időszakától is. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy mit is ünnepelünk Vízkeresztkor. Miklós Pétert, a Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadóját kérdeztük.

Január 6-án, Vízkereszt ünnepén Jézus Krisztus megjelenését ünnepeljük. Erre utal a latin kifejezés is, Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése. Ekkor emlékezünk Jézusra, mint megváltóra, aki a vizet borrá változtatva az áldozat és istenség szerepét mutatja meg a Kánai menyegzőn.

Az emberek egy időben majdhogynem a karácsonynál is fontosabbnak tartották Vízkereszt ünnepét, ekkor ugyanis már nem megszületik a test szerinti megváltó, hanem Istenként kezd el létezni a Földön. Az epifánia, mint Isten megjelenése ekkor vált fontossá

– fogalmazott a történész.

Miklós Péter elmondta, katolikus vidékeken Vízkeresztkor kezdődnek és azt követő hetekben zajlanak a víz- és házszentelések.

Ám régen nem csak a házat hintették szentelt vízzel, mint napjainkban, hanem az istállót és a terménytárolót is, hogy az állat megfelelő módon szaporodjon, és mindig legyen élelem

 – tette hozzá.

Mivel a háromkirályok betlehemi látogatására is emlékezik Vízkeresztkor a keresztény egyház, az a szokás alakult ki, hogy a házszentelés során a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét véssék fel a házakra (G+M+B).

A három királyok, a legenda szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár a három akkor ismert kontinens, Európa, Ázsia és Afrika képviseleteként érkeztek Betlehembe. A házba, kapuba vésett G+M+B felirat azonban egy népies tévedésen alapul, eredetileg „Christus mansionem benedicat!” „Krisztus áldja meg a hajlékot!”, azaz C+M+B lenne.

A betlehemezés vagy az úgynevezett Heródes-játékok Vízkeresztkor még továbbra is zajlanak, bár manapság leginkább csak hagyományőrzésként vannak jelen. A házszentelések viszont ilyenkor kezdődnek, a miséken általában már hirdetik az időpontokat.

Kiemelt kép: illusztráció/magyarkurir.hu