Reménytelenül elveszett az érvek közt Márki-Zay

A baloldal közös kormányfőjelöltjének üzenete egyértelmű: az államnak nincs teendője a magas árakkal, azokhoz a polgároknak alkalmazkodniuk kell – írja a Magyar Hírlap.

Csúsztatásokkal és abszurd példákkal próbálja bizonyítani igazát a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki fideszes hazugságnak minősíti, hogy eltörölné a rezsicsökkentést, mégis minden mondatával ezt támasztja alá.

Energiapolitikai szakértő elemezte Márki-Zay fejtegetéseit.

Márki-Zay Péter ismét megalapozatlan, illetve ellentmondásos kijelentéseket tett a rezsicsökkentésről – állapította meg közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai elemzője a baloldal miniszterelnök-jelöltjének legutóbbi bejelentkezésén elhangzottak kapcsán. Márki-Zay ugyanis vasárnap este leszögezte: soha nem mondott olyat, hogy eltörölné a rezsicsökkentést. Csakhogy korábbi nyilatkozataiban „ostobaságnak”, „átverésnek” és „fenntarthatatlannak” minősítette a rezsicsökkentést, szinte minden megszólalásában kritizálta a hatóságilag rögzített árakat, és a piaci árak érvényesítése mellett érvelt.

Márpedig a rezsicsökkentési program lényege a hatóságilag rögzített, kiszámítható árszabás, tehát a piaci árak visszavezetése a rezsicsökkentési program eltörlését eredményezné – mutatott rá az elemző. Emlékeztetett arra: Márki-Zay sokszor kritizálta az alacsony rezsidíjakat is, például úgy fogalmazott, hogy „érezni kell a magas energiaárakat”, vagy, hogy „igenis, az árakon keresztül ösztönözzük [az embereket] az energiatakarékosságra”.

A baloldal jelöltjének következő csúsztatása, hogy azt mondta, „azok a cégek, amelyek gazdagodtak a rezsicsökkentés befagyasztott árán akkor, amikor az magasabb volt az európai és világpiaci áraknál, most nem fizetik a veszteségeket akkor, amikor a világpiaci árak elszálltak”. Holott amikor a világpiaci árak alacsonyabbak a hatóságilag rögzített árnál, a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók tartalékot képeznek, amikor pedig a világpiaci árak meghaladják a hatósági árat, az egyetemes szolgáltatók ezekből az elkülönített szabályozási számlákból pótolják a különbözetet.

Ez teszi lehetővé, hogy az elmúlt évben többszörösére emelkedett energiaárak ne jelenjenek meg a háztartások rezsiszámláiban – fejtette ki Hortay. Megjegyezte: a szabályozási számlák egyenlegét az egyetemes szolgáltatók számvitelileg is elkülönítve kezelik, így az nem járul hozzá ezeknek a társaságoknak az eredményéhez.

Márki-Zay leszögezte azt is: soha nem mondott olyat, hogy [az emberek] kevesebbet fürödjenek vagy kisebb autót használjanak. Valóban, mert úgy fogalmazott, hogy „lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni”. Azt, hogy ezt a fürdés, mosás vagy egyéb tevékenység visszafogásával gondolta megvalósítani, valóban nem közölte, az üzenet azonban világos. A benzinár-plafon bevezetésekor pedig úgy vélekedett: „Nem ez a megoldás.

Az Egyesült Államokban azt láttam, hogy amikor felment a kétszeresére a benzin ára, az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába.” Vagyis a politikus üzenete egyértelmű: az államnak nincs teendője a magas árakkal, azokhoz a polgároknak alkalmazkodniuk kell.

Megismételte kedvenc példáját is a hódmezővásárhelyi polgármester a helyi idősotthon energetikai korszerűsítéséről, amely szerinte 77 százalékos „rezsicsökkentést” jelentett, azonban – amint arra a Századvég elemzője felhívta a figyelmet – a beruházáshoz az önkormányzat nyolcvanmilliós önrésze mellé hatszázmilliós (!) támogatást kapott. Az energiahatékonyság növelésére elérhető EU-forrásokat hazánk évek óta maradéktalanul felhasználja, ezt mutatja az is, hogy a hódmezővásárhelyi projekt megvalósulhatott – hangsúlyozta Hortay.

Hozzáfűzte, a Márki-Zay által „valódi/okos/fenntartható rezsicsökkentésnek” nevezett intézkedést a kormány már megvalósította, illetve megvalósítja, az energiahatékonyság-növelő programok és a rezsicsökkentés nem áll szemben egymással.

Egyébként a polgármester által példaképül állított Litvánia 120 ezer háztartást újított fel egy ilyen program keretében, viszont a magyar otthon Melege Program 310 ezer családnak nyújtott támogatást. A példa amúgy is abszurd, hiszen a litván háztartási áram- és gázárak ötven és száz százalékkal magasabbak a magyar áraknál – írta az elemző.

Forrás magyarhirlap.hu, borítókép archív, illusztráció