Századvég: A V4-ek elkötelezett európaiak és ragaszkodnak a keresztény kulturális gyökerekhez

A visegrádi csoport országainak újkori együttműködése az idei évben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. A kezdeti időszakban a totalitarizmusból a demokráciába való átmenet, valamint az euroatlanti közeledés kölcsönös elősegítését zászlajára tűző regionális kooperáció az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább az egyedi közép-európai identitás és életmód megőrzését tekinti elsődleges feladatának – olvasható a Századvég közleményében.

Az uniót megrázó válságok sorozata (pénzügyi, euróövezeti, migrációs, koronavírus-járvány, energia), de főleg az azokra adott brüsszeli válaszok felszínre hoztak több olyan megközelítési, értelmezési szempontot, amelyek alapvető eltérésekre mutatnak rá a Közép-Európa és az Európai Unió más térségeire általánosan jellemző gondolkodásmód között. A különbségek hátterében elsősorban a térség népei által megélt hasonló, évszázados történelmi tapasztalatok keresendők, amelyek jelenkori leképeződése az ezeket az országokat jellemző nagyon hasonló értékrendben és kulturális szokásokban figyelhető meg.

Mindez megfelelő hátteret biztosít a jó és magas szintű politikai kapcsolatok stabilizálásához, ami képessé teszi a visegrádi csoportot az EU-n belüli hatékony érdekérvényesítésre, aminek az elmúlt években több konkrét eredményét is láthattuk. A Századvég által rendszeresen elkészített, jelenleg 30 országra kiterjedő Európa Projekt nevű kutatás kitűnő lehetőség arra, hogy ezen keresztül rámutassunk azokra a területekre, ahol hangsúlyosak az értékrenddel és jövőképpel kapcsolatos különbségek a V4-országok és a többi ország között – közölte a Századvég.

A V4-országok polgárai elkötelezett európaiak, azonban a homogenizáló törekvéseket jelentő föderatív Európa helyett a nemzetállamok együttműködésében érdekeltek

Az unió szintjén napjaink egyik legfajsúlyosabb stratégiai vitája annak jövőjével kapcsolatos. Az egyik tábor az EU-t a föderatív berendezkedésű Európai Egyesült Államok irányába kívánja elmozdítani, míg a másik a nemzetállamok szuverén, a kölcsönös előnyök és érdekek mentén való együttműködéseként kívánja megtartani, ahogyan azt egyébként az alapító atyák megálmodták. A föderatív versus szuverenista szembenállás kimenetele szempontjából fontos kérdés, hogy létezik-e a nemzeti identitás fölött álló európai identitás. Brüsszel és a régi tagok irányából a visegrádi országokat gyakran éri az a vád, hogy nem eléggé elkötelezett európaiak.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy Európában továbbra is kisebbségben vannak (20 százalék) azok, akik európai identitásukat nemzeti identitásuk fölé helyezik. Az is megállapítható ugyanakkor, hogy az összes vizsgált országcsoport közül arányaiban a V4-ek tekintenek magukra leginkább elsősorban európaiként (24 százalék), miközben alacsonyabbnak mondható azok aránya, akik nemzeti identitásukat helyezik előtérbe (71 százalék). Ez utóbbi mutató a vizsgált országok szintjén 75 százalék.

Mindez jól mutatja, hogy megalapozatlanok és sértők a visegrádiak európai elkötelezettségét kétségbe vonó kijelentések, amelyek megpróbálják őket másodrangú európainak beállítani. A V4-ek közül a magyarok gondolják magukról legnagyobb arányban, hogy ők elsősorban magyarok (86 százalék), miközben csupán 11 százalékuk vallja magát elsősorban európainak. A rangsor másik végén a lengyelek helyezkednek el (31 százalékkal), akiknél csak a luxemburgiak esetében magasabb, 41 százalék azok aránya, akik magukat elsősorban európainak tekintik.

A kutatásból az is kiderül, hogy a V4-ek a többi országhoz képest jobban ragaszkodnak a nemzetállami hatáskörök megtartásához, és csak kisebb arányban vannak köztük jelen olyanok, akik ezek közül egyre többet ruháznának át az EU-ra. A visegrádiak 54 százaléka kiáll a nemzetállami hatáskörök megtartása mellett, miközben ezzel szemben csak 30 százalékuk foglal állást. A kutatásba bevont összes ország átlagában ugyanez az arány 48 és 36 százalék.

Mindez annak a bizonyítéka, hogy a V4-országok számára a régi tagokhoz képest is kevésbé vonzó a föderatív alapon szerveződő EU víziója. További érdekesség, hogy a kutatás által érintett összes országcsoport közül a V4-ek állampolgárai gondolják azt legkevésbé, hogy az EU szintjén országukkal szemben kettős mérce érvényesül. Esetükben a megkérdezettek kevesebb mint fele, 44 százalék érzékeli a kettős mércét, miközben ez a mutató az összes kutatásba bevont ország átlagában jelentősen magasabb, 56 százalék.

A közép- és kelet-európai országok, beleértve a visegrádi csoport tagjait is, az Európa egészét érintő demográfiai kihívásokra a megoldást a hazai családok és a gyermekvállalás támogatásában és nem a népességcserében látják

A kutatás arra is rámutat, hogy jelentős, több mint 10 százalékpontos különbség tapasztalható a családok és a családalapítás támogatásának kérdésében a jellemzően nyugat-európai alapítók és XX. században csatlakozott észak- és dél-európai országok, valamint a XXI. században csatlakozott közép- és kelet-európai volt szocialista országok között. Ez utóbbi csoport a V4-eket is magában foglalja. Míg a volt szocialista országokban a lakosság 90 százaléka tartja fontosnak a családok támogatását, addig ez a mutató a régebbi tagok esetében csupán 78 százalék.

A teljes cikk ITT.

forrás hirado.hu, borítókép portfolio.hu