Szél István: eseménydús esztendő van mögöttünk

A 2021-es esztendő sem úgy marad meg az emlékezetünkben, hogy ne jutottak volna olyan események, amelyek időről időre megváltoztatták a Csongrád-Csanád megyei gazdálkodók életét.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tehát ilyen értelemben is rendkívül aktív évet zár. Szél István, a szervezet megyei elnöke kifejtette, a koronavírus-járvány jelentős kihatással volt a mindennapokra, a negatívumokat minden tudásukkal igyekeztek visszaszorítani.

A tavaszi korlátozásokkor sikeresen lobbiztak, többek között azért, hogy a nehéz helyzetbe került vendéglátóipari beszállítók, élelmiszer-nagykereskedők, illetve az erdőgazdálkodók is felvehessék a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt.

A megyei vezető kiemelte: kitűzött feladataikat annak ellenére tudták teljesíteni, hogy a személyes találkozásokat a minimálisra voltak kénytelenek csökkenteni. Ugyanakkor a kormány soha nem látott mértékben támogatja az agráriumot, ami pozitív üzenet a jövőre nézve.

A falugazdászok a kamara „alapkövei”, a teendőkben jelentős szerepet vállaltak, különös tekintettel az egységes támogatási kérelmekre. A megyében e tekintetben ráadásul még az országos eredményeket is sikerült felülmúlniuk.

SZ. I.: Valóban így van, elnökként nagy köszönettel tartozom 32 falugazdászunknak és a 4 körzetvezetőnknek, hiszen erőn felül teljesítettek 2021-ben. Rendkívül szervezetten végezték és végzik jelenleg is a munkájukat. Országos szinten az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – 111606 kérelmet – a kamarai falugazdászok adták be. Örömmel mondhatom, hogy Csongrád-Csanád megyében 12488 ügyfél élt ezzel a lehetőséggel, s ez összeségében 274631 hektár nagyságú területet jelentett. Megyei falugazdászaink a 2021. május 17-ig beadott 12488 kérelem közel 78 százalékának, 9736 kérelemnek a benyújtásában segítettek. Büszke vagyok arra, hogy ez országosan a legmagasabb arány, ami azt tükrözi, hogy megyénkben a gazdálkodók kiemelkedően megbíznak munkatársaink szakmai tudásában.

2021-ben számos új feladatot is kapott a kamara. Melyek voltak ezek?

SZ. I.: Tavaly vettük át a családi gazdálkodók nyilvántartásával, a gázolaj jövedéki adó visszaigényléssel, valamint a mezőőri, hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos feladatokat. Emellett a tudás- és információátadás fontos kihívásának is eleget tettünk: a mezőőri, hegyőri szolgálattal kapcsolatosan az I.-III. negyedévben 53 mezőőri tevékenységet támogató határozatot adtunk ki. A megyében a gazdálkodóknak 104 alkalommal tartottunk csoportos tájékoztatásokat egyéb széles körű rendezvényekkel kísérve. Kommunikációnk természetesen nem merült ki ennyiben: kamaránk húsz kiadványt jelentetett meg, egyebek mellett a klímaváltozásról, a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetéről, az ÖKO és az AKG pályázatokról, a fenntarthatóságról, a hústermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos tévhitek eloszlatásáról.

A kamara életében mindig kiemelt hangsúlyt kapnak a földügyek. Végeztek-e már ebben a témában leltárt?

SZ. I.:  Hetedik éve látunk el helyi földbizottsági feladatokat. Elnökségünk 2021-ben 3324 szerződést tárgyalt, összességében 49 ülésen. Megyénkben 39 agrárgazdasági bizottság működik, közel 200 taggal. Nagyon fontos előrelépésnek tartom, hogy januárban életbe lépett az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését segítő törvény, ami kapcsán a megosztás szabályait ismertető kiadványt is készítettünk a gazdálkodók számára.

A gazdálkodók az idei esztendőben is számíthattak a kamara által 2018-ban kiadott, több évre kiterjedő javaslatcsomagjában megfogalmazott támogatási igényekre. Mit fed le ez a terület?

SZ. I.: Kamaránk akkoriban a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozásának emelését kezdeményezte. A kormány akceptálta mindezt, és 80 százalékosra emelte a nemzeti társfinanszírozást. Ennek nyomán 4265 milliárd forintot, soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak. Mindenképpen szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ez a döntés a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Az AKG keretösszege például 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támogatás összegét. A Közös Agrárpolitika másik pillérének részei a közvetlen támogatások. Ezek a vidékfejlesztési forrásokkal és a piaci intézkedésekkel együtt alkotják azokat az agrártámogatásokat, amiket a KAP Stratégiai Terv magában foglal, és amelynek elkészítésében a kamara is aktívan részt vesz. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan ki tudja használni. Éppen ezért jövőre falugazdászaink minden hazai termelő rendelkezésére fognak állni e téren, és egyedileg egyeztetnek velük. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy kamaránk gazdálkodók érdekében kifejtett indítványait a kormány nem csupán meghallgatta, hanem be is építette programjába, amely soha nem látott mértékű támogatási rendszert eredményez.

A fenti kezdeményezések, illetve más, az agrárszektorral kapcsolatos ügyek hátrányt szenvedhetnek-e Brüsszel helyenként elég látványos ellenállása miatt?

SZ. I.:  A kérdés jogos, ezért a Közös Agrárpolitika kapcsán fontos a figyelmünket folyamatosan Brüsszel felé fordítanunk, s nem hagyjuk magunkat: ha szükséges, a magyar agráriumot képviselve hangot adunk nemtetszésünknek. Brüsszelben sokszor alaptalanul súlyos terhet rónának a hazai agráriumra, ennek következménye pedig az lenne, hogy sokan felhagynának a termeléssel. A jövőben még határozottabban képviseljük álláspontunkat: részt veszünk a releváns testületek munkájában, harcolunk az érdekeinkért.

Sikerült-e az a terv, hogy bővítik a kamara szolgáltatásait?

SZ. I.:  Erről a területről jó hírekkel szolgálhatok. A kamaránk által nyújtott szolgáltatások gabona beltartalmi vizsgálattal bővültek, de emellett továbbra is biztosítunk felnőttképzést, tápanyag-gazdálkodási terv készítést, laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatot, továbbá agrárbiztosítások szakszerű közvetítését. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Terméktanáccsal együttműködve őszi búzára, kukoricára és repcére állítottunk össze ajánlati fajtalistát. Szerencsére – és munkatársainknak hála – megyénk ezekben a tevékenységekben is élenjár: idén 225 darab laborrendelés volt, ami 811 talajmintát és 18 levélmintát jelent, valamint 230 tápanyag-gazdálkodási tervet készítettünk.

2021-ben többször is szóba került a szintén a kamara által szorgalmazott „JÉGER”-rendszer, azaz a jégkárelhárítás. Milyen eredményekről számolhatnak be idén?

SZ. I.: Mindenekelőtt kiemelném, hogy országos szinten idén is több tízmilliárd forint értéket sikerült megvédenünk az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével. Az adatok magukért beszélnek: 2017-ben még 77101 zivatarhoz tartozó kárbejelentés érkezett, 2021-ben pedig 48397, s amire igazán figyelni kell: 2017-ben a jégeső-káraránya 36,97% volt, addig ez 2021-ben 8,52%. Ezzel együtt az extrém időjárási jelenségek az eddigi legnagyobb kihívás elé állították a rendszert. Idén a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Csongrád-Csanád megyében 44 talajgenerátor áll rendelkezésünkre, melyből 11 automata, 33 pedig manuális rendszerű. A bekapcsolási napok száma a 2018-as 71-ről 2021-re 44-re csökkent, ugyanakkor a jégkár aránya a zivatarkáron belül a 2021. november 25-ig bejelentett esetek közül 89,78 százalékra rúgott. Ebből is látszik, hogy milyen nagy szükségünk van a jégkármérséklő rendszer működtetésére, s munkatársaink éberségére. Itt emelném ki közülük a mórahalmi járásban tevékenykedő, forráskúti Zámbó Józsefet, aki megyénk legjobb generátorkezelőjének bizonyult.

Emellett büszkeségre adhat okot a Magyarok Kenyere program is, melyből Csongrád-Csanád megye rendkívül sikeresen vette ki a részét.

SZ. I.:A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarok lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók magyar gyermekeket segítő szervezeteknek. Ismét példát mutattunk összefogásból: idén több mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. Büszke vagyok arra, hogy a Csongrád-Csanád megyeiek ismét bebizonyították nemeslelkűségüket: idén 524 adományozó jóvoltából közel 27000 kg búza gyűlt össze a megyében, ami 17500 kg lisztet jelent. Ebből 6200 tonna lisztet adtunk a határon túlra, míg 11300 tonnát hazai szervezeteknek. Nehézségeink ellenére a gazdatársadalom rekorderedményeket ért el, és jelesre vizsgázott szolidaritásból. Az adományból az Állami Gondoskodásan Élő és Veszélyeztett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt Csongrád-Csanád Megyei Szervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csongrád-Csanád Megyei Csoportjai, a Hódmezővásárhelyi Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Szeged Alsóváros Kultúrájáért Alapítvány, Az Élet Napos Oldalán Egyesület, a Szentes Felsőparti Református Egyházközség, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász, a hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület, Székkutas Község Önkormányzata, a Vándorló Szeretet Karitatív Egyesület, az Együtt a Romákért Egyesület, a Derekegyház Közhasznú Egyesület, valamint a Bástya Nyugdíjas Klub részesült.

A NAK-nak szerepe volt több olyan törvénymódosításban is, amely kedvezően érintette az agráriumban tevékenykedőket.

SZ. I.: A családi gazdaságokról szóló, január elsejével hatályba lépett törvényt kamaránk kezdeményezte, ami kedvezőbb feltételeket biztosít a családi működési formáknak, így az őstermelőknek, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaságoknak. Az egyszerűbb működési feltételekhez pedig jelentős adózási kedvezmények is tartoznak. Az átmenet megkönnyítése érdekében számos téren nyújtottunk segítséget az érintetteknek, ahogy azt a jövőben is megtesszük: falugazdászaink és a sajtó egész évben, folyamatosan tájékoztatták tagjainkat. Emellettegy sokakat érintő problémában is léptünk: már évekkel ezelőtt kezdeményeztük a nitrátrendelet módosítását, különösen indokoltnak tartottuk a téli trágyázási tilalom lerövidítését. Kitartó munkánk meghozta a gyümölcsét, az Agrárminisztérium a tilalmi időszak kezdetét október 31-ről november 30-ra módosította, így egy hónappal tovább lehet trágyázni a földeken. Jelentős mérföldkőnek gondolom azt is, hogy novemberben az Országgyűlés elé került az agrárgazdaságok élők közötti, egészben történő átadásának kereteit megteremtő törvényjavaslat, amelynek kidolgozásában kamaránk is aktív szerepet vállalt. A generációváltás irányába a családi gazdaságokról szóló törvény jelentette az első lépést, mely a családi működési formák kereteinek kialakításával, új működési formák bevezetésével megteremtette a lehetőséget arra, hogy a családok közösen, és hosszú távon tudjanak versenyképes gazdaságokat működtetni.

Emellett érdekvédelmi szervezetként is fel kellett lépniük, hiszen az állattartók egyebek mellett a külföldről behozott húsok miatt is nehéz helyzetbe kerültek.

SZ. I.: Már szeptemberben közleményben hívtuk fel a figyelmet arra, hogy egy meghatározó német kiskereskedelmi csoport, a REWE németországi üzleteiben 95 százalékra növeli a német eredetű friss sertéshús arányát. Hasonló lépést szorgalmaztunk a Magyarországon működő áruházláncoknál is. Öröm számomra, hogy a példa hamar hazai követőkre talált: az ALDI október közepén bejelentette, hogy hazai üzleteinek állandó kínálatában kizárólag magyar frisshúst árusít, később pedig az alapvető tejtermékekre és a tojásra is kiterjesztette vállalását. Majd hamarosan a Lidl is lépett: az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik. Örömömre szolgál, hogy kamaránk határozott fellépése ezekben az ügyekben is jelentős eredményeket hozott, de nem állunk meg itt, ezt a munkát folytatni fogjuk 2022-ben is!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének elnökeként milyen tervekben gondolkozik a jövő esztendő vonatkozásában?

SZ. I.:  2022-ben kamarai választások lesznek. A legutóbbi választások után, 2018-ban készítettünk egy stratégiai anyagot, ami kijelölte számunkra az irányt. Az elmúlt években ez alapvetően meghatározta a munkánkat, számos fontos területen sikerült komoly eredményeket elérnünk. Jelenleg is dolgozunk egy hasonlóan komoly léptékű anyagon, amely az előttünk álló évek fő feladatait képezi le. Véleményem szerint az agrárium jó irányba halad, a kormány soha nem látott mértékben támogatja az agrárszektort, ezért az országgyűlési választás is fontos számunkra: ha az állami segítség, illetve anyagi ösztönzés eddigi mértékét szeretnénk fenntartani, akkor vidékpárti kabinetet kell támogatnunk. Kamaránk természetesen továbbra is minden megtesz az agráriumban dolgozókért. Országos szinten közel négyszázezer tagunk van: számítunk rájuk, és természetesen ők is mindenben számíthatnak valamennyi munkatársunk segítségére 2022-ben is!