Grezsa István: a magyar nemzetpolitika tapodtat sem engedhet az „Isten, haza, család” alapértékekből

A Kárpát-medencei magyar továbbélést, jelenlétet a következő 1100 évben csakis a kereszténység, a Krisztusba és Istenbe vetett hit garantálhatja – mondta el a Rádió 7 Közös Nevező című műsorában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Grezsa István kiemelte: külhoni nemzettársaink az anyaországi magyaroknál erősebben és tisztábban ragaszkodnak identitásukhoz, őseik vallásos hitéhez, amire építeni kell a nemzetegyesítés folyamatában.

A miniszteri biztos a Rádió 7 Közös Nevező hétfői adásának vendégeként úgy fogalmazott, a Covid-pandémia minden kihívása és szörnyűsége ellenére 2021-ben sikeres évet zárt a magyar nemzetpolitika: előre tudtunk lépni mind a határon túli nemzetegyesítésben, mind a gazdaságfejlesztési programok, mind pedig az identitást, a magyar önazonosságot megőrző anyanyelvi-kulturális programok terén. „A határon túli magyar közösségek igenis újra fejlődnek, tele vannak elképzelésekkel, melyek megvalósításához megfelelő nemzetpolitikai és gazdasági támogatást tud nyújtani az anyaország a magyar kormány jóvoltából. A romániai kormányválságok, a sokszor drámai szlovákiai járványhelyzet és az ukrán–magyar kapcsolatok mélypontra süllyedése ellenére nemzetpolitikai tekintetben mindenhol sikerült komoly eredményeket elérni, soha nem látott támogatásban részesítettük a határon túli magyar közösségeket a magyarországi gazdasági fejlődésnek is köszönhetően” – húzta alá.

Egymásra vagyunk utalva – példaértékű szomszédságpolitikai összefogás körvonalazódik

Grezsa István szerint a „nemzeti újrakezdés évének” is elkeresztelt 2021-ben a magyar nemzetépítéssel párhuzamosan olyan szomszédságpolitikai összefogás körvonalazódott, mely túlmutat a Kárpát-medencei nemzetépítés pozitív hatásait. A biztató jelek szerint „szomszédaink képesek lesznek túllépni Trianon több mint évszázados árnyékán, s végre nem azzal kell szembesülnünk, hogy a különféle magyar programok hátterében revíziós törekvéseket sejtenek, hanem megértik: egymásra vagyunk utalva az európai politikai térképen”.

A miniszteri biztos szerint ez az egymásra utaltság és összefogás már csak azért is különösen fontos, mert bizonyos, Nyugat-Európában erősödő, onnan kigyűrűző politikai folyamatok az alapértékeinket kérdőjelezik meg – elég, ha csak arra utalunk, hogy a Mikulás helyett Télapót, a karácsony helyett fenyőünnepet ünnepelnének. „Mindannyian a saját bőrünkön érezzük azokat az ordas folyamatokat, melyet az Isten, haza, család hármas egységével mennek szembe. Isten létezését már a nagy francia forradalom óta igyekeznek kétségbe vonni, a haza, a nemzetek ügyét ma a liberális demokráciáknak álcázott internacionalista filozófiák támadják (melyek hátterében paradox módon amúgy kőkemény nemzeti érdekérvényesítő törekvések húzódnak meg). A család fogalmát pedig az erőszakos genderideológia és LMBTQ-propaganda kérdőjelezi meg, mely agresszívan igyekszik megsemmisíteni a keresztény család modelljét, az apa és az anya, azaz egy férfi és egy nő közösségéből álló famíliát. Világosan kell látnunk, hogy a magyar nemzetpolitika tapodtat sem engedhet ezekből az alapértékekből, már csak azért sem, mert a határon túli magyarok még az anyaországban élőknél is erősebben, tisztábban ragaszkodnak történelmi egyházaikhoz, a nemzeti identitásukhoz és a hagyományos családi modellhez. Amikor 21. századi nemzetpolitikáról, nemzetegyesítésről beszélünk, akkor bizony továbbra is ezekre az alapértékekre kell építenünk, hogy az anyanyelv, a kultúra és az oktatás védelme mellett határon túli közösségeinket gazdaságilag is megerősítve sikerüljön biztosítanunk a szülőföldön maradásukat” – fogalmazott a politikus.

A magyar baloldal nem szabadul Gyurcsány Ferenc fogságából

A műsorban szó esett a rossz emlékű, 2004. december 5-i népszavazásról is, amikor a magyarországi baloldal magyar testvéreink ellen kampányolt és hergelt: megtagadta őket, az állampolgárságukat. Grezsa István szerint a magyarországi belpolitikában sajnos továbbra sincs egység e tekintetben: úgy véli, akkor alakulhat ki komolyan vehető baloldali ellenzék, ha nemzeti alapon szerveződik, „és a határon túli magyar közösség szülőföldön tartása, önazonosságának, kultúrájának, anyanyelvének megőrzése ugyanolyan fontos kérdés lesz számára, mint a budapesti Operaház működtetése”. Azt is felfoghatatlan ellentmondásnak nevezte, hogy a baloldal az illegális migráció támogatásában látja a jövőt, miközben nem törődik a magyar nemzet „aranytartalékát” jelentő határon túli közösségekkel…

„Nem szabad elfelednünk, hogy 2004 decemberében ugyanaz a Gyurcsány Ferenc volt a magyarországi baloldal vezetője, aki ma is uralja az ellenzéki térfelet. Trianonnal felérő sorscsapásnak tekintem, hogy az akkori baloldali kormányzat hazug és hamis kampánnyal agitált a saját fajtája ellen. Hosszú távon azonban mégiscsak lett két pozitív következménye ennek a szörnyűséges eseménynek. Egyrészt a közbeszéd tárgyává vált, hogy minden harmadik magyar az anyaországon kívül él, tehát ezzel a kérdéssel nekünk bizony kezdenünk kell valamit. Másrészt a 2010-ben hatalomra kerülő jobboldali-nemzeti kormány első törvényeinek egyikeként biztosította a kettős állampolgárságot a határon túli testvéreinknek. Végül, de nem utolsósorban arról sem feledkezhetünk meg, hogy Hódmezővásárhelyen nemcsak eredményes és érvényes volt a 2004-es népszavazás (a választók kétharmada igent mondott az állampolgárság megadására!), de azzal, hogy elindítottuk a tiszteletbeli polgári mozgalmat, felírtuk a receptet a magyarság számára, s megmutattuk, igenis van önbecsülésünk, s még mindig egyenes a gerincünk” – húzta alá Grezsa István.

Ha átjárhatóvá válnak a határok, túlléphetünk Trianonon

A miniszteri biztos a műsorban azt is megemlítette, lassan két éve tiltották ki Ukrajnából, s a jelek szerint három évig nem léphet be az ország területére, de ennek ellenére töretlenül haladnak előre az általa vezényelt gazdaság- és kultúrafejlesztési programok Kárpátalján, érintsék akár a magyarságot, akár a többségi ukrán-ruszin közösséget. Elárulta például, hogy a magyar állam támogatásával Munkács szívében a padlástól a pincéig teljes körűen felújították az 1913-as építésű, patinás Bankpalotát, ahol komoly magyar kulturális élet zajlik. Ezzel párhuzamosan modernizálták Ungváron az ukrán drámai színház színpadát is. A kárpátaljai kultúrkaraván, a magyar és az ukrán nyelvtanfolyamok, a folyamatosan érkező egészségügyi és szociális támogatások, a gazdasági fejlesztések a kisebbséget és a többséget egyaránt szolgálják – világított rá. Hozzátette: bízik benne, hogy előbb-utóbb az ukrán politikai elit is belátja, nem maradhatnak ilyen mélyponton az államközi kapcsolatok, hiszen Ukrajna nem tud a NATO-hoz és az Európai Unióhoz közeledni szomszédai, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia partnersége nélkül, vagyis annak hiányában, hogy biztosítaná a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Grezsa István szerint reménykednünk kell abban, hogy amint Ukrajnában lecsitulnak a geopolitikai viták, a belső soviniszta-nacionalista folyamatok, végre megértik Magyarország gesztuspolitikáját is, és azt a barátot látják bennünk, aki Ukrajnát 30 éves önállósága során mindvégig segíteni igyekezett.

Grezsa István karácsony kapcsán úgy összegzett: nagyon fontos megérteni, hogy a Kárpát-medencei magyar továbbélést, jelenlétet a következő évszázadokban, a következő 1100 évben csakis a kereszténység, a Krisztusba és Istenbe vetett hit garantálhatja. Ennek kapcsán megismételve: elképesztően éles a különbség a határon túli és az anyaországi magyarok gondolkodásmódja között. Külhoni nemzettársaink szilárdan ragaszkodnak anyanyelvükhöz, kultúrájukhoz, emellett őseik vallásos hitéhez, körükben nyoma sincs az idehaza bizony fel-felfedezhető vallásellenes, istenkáromló álláspontoknak. A miniszteri biztos szerint erről kellene példát venni határainkon innen is a véleményformálóknak – legyenek azok politikusok, a történelmi egyházak vagy a sajtó képviselői, netán pedagógusok, orvosok vagy önkormányzati vezetők. „Mindennek a tudati különbségnek a tükrében kell elmagyarázni idehaza, miért nem kidobott pénz, ha Somorján óvodát építünk, vagy ha traktorvásárláshoz segítünk egy határon túli magyar gazdát, ezek ugyanis mind-mind gazdaságilag is kiszámítható előnnyé változnak a nemzet szempontjából. Arra kell törekednünk, hogy a gazdasági kapcsolatok révén és a közlekedés fejlesztésével beintegráljuk a külhoni magyarságot a magyarországi folyamatokba, s ha újra átjárhatóvá válnak a határok, akkor túlléphessünk végre azon, mi történt annak idején Trianonban” – fogalmazott.