Sokaknak Kevin nélkül nincs karácsony, nekünk Holiday nélkül nincs!

Egy romantikus filmet ajánlunk, ami tele van poénokkal, de még inkább életszerűséggel, motivációval, kapaszkodókkal, és nem utolsó sorban szeretettel és karácsonnyal.

A 2006-ban debütált Holiday című filmet én személy szerint minden karácsonykor megnézem – persze a Reszkessetek betörők is kap helyet.

Azért szeretem, sőt imádom ezt a filmet, mert teljesen mellőzi a giccset, a mi életünkbe is beilleszthető kríziseken mennek át a szereplők, miközben közeleg nekik is a szeretet ünnepe – én nemcsak karácsonyi hangulatba kerülök tőle. Erőt is nyerek, motivációt és a lelkemet bizsergés hatja át – na jó, ez utóbbi kicsit giccses volt 🙂

Tartalom: Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját.

A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció azonban nem a tervek szerint alakul.

Számomra a legérdekesebb az, hogy miután a két főszereplő házat cserél, kicsit életet is, amely előhív a személyiségükből olyan dolgokat, amelynek már ideje volt a felszínre törnie. Iris (Kate Winslet), az örök érzelgős, a magányba és fájdalmakba süppedős végül a sarkára áll, keményen kiosztja váratlanul megjelenő szeretőjét, Amanda (Cameron Diaz) pedig megtanul újra érezni.

Szívet melengető történet, klisék mellőzésével, karácsonnyal fűszerezve. Ez a Holiday! Érdemes megnézni….

Egyébként az akkoriban nagyágyúnak számító Hollywood-i színészeket terelték egy filmbe, és mindegyikük remekül alakít és nagyon szerethető – véleményem szerint: Kate Winslet, Cameron Diaz, Jude Law és Jack Black.

A film egyébként idén ünnepli a 15. évfordulóját.

Kedvenc idézeteink közül néhány:

„Az ember legyen a saját életének hősnője, a fenébe is!”

„Aztán van egy egészen másfajta szerelem, a legkegyetlenebb fajta, amelyik szinte megöli áldozatait. Úgy hívják: viszonzatlan szerelem! Na, én ennek a szakértője vagyok.”

„A legtöbb szerelmi történet olyanokról szól, akik egymásba szeretnek. De mi van velünk, a többiekkel? Hol a mi történetünk? Azokról, akik magányosan szerelmesek. Mi vagyunk az egyoldalú vonzalmak áldozatai, mi vagyunk az elátkozott szerelmesek, a viszont nem szeretettek, a járóképes sebesültek, a fogyatékosok, akiknek nem jár remek parkolóhely.”

„Tudom, hogy milyen, ha olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és ez hogy tud fájni belül olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel. Az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogy hihetted akár egy rövid percre is, hogy boldog voltál. És néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér, és becsönget hozzád. És ezek után, bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol, visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai egyszer visszaállnak, és a zavaros idők, azok az esztendők, amik így elmentek, lassan kezdenek elmosódni!”

„Gyújtunk egy kis tüzecskét. Iszunk buborékosat. És megünnepeljük, hogy fiatalok vagyunk és élünk!”