quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Tudományosan bizonyított a vakcinák hatékonysága

2021. december 13.

A Magyarországon alkalmazott vakcinák 88–98 százalékos arányban csökkentették az elhalálozás kockázatát – hangsúlyozta Kásler Miklós, jelezve: a tavaszi járványhullám során a beoltottak tízszer-hússzor kisebb eséllyel veszítették életüket, mint az oltatlanok.

Az emberi erőforrások minisztere továbbá megerősítette: a vakcináknak köszönhetően a celluláris és a humorális immunitás is jelentősen megemelkedett, ugyanakkor a harmadik oltás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a védettség magas szintje a delta variánssal szemben is garantálható legyen.

– Tudományosan bizonyított adatok szerint a védőoltás – történjen bármilyen vakcinával – életet ment, és jelentősen csökkenti az elhalálozás kockázatát – jelentette ki Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumában megrendezett háttérbeszélgetésen, ahol az első nagy magyarországi vakcinakutatás (Hungarian Vaccine Effectiveness) eredményeiről adott tájékoztatást. Az emberi erőforrások minisztere felidézte: január 22-e és június 10-e között 3,7 millió ember bevonásával mérték fel a Magyarországon alkalmazott öt vakcina – a Pfizer, a Moderna, a Szputnyik V, az AstraZeneca és a Sinopharm – fertőzéssel és az elhalálozással szembeni hatékonyságát. Jelezte azt is, hogy a vizsgálat eredményei döntően az angol vírusvariáns esetében kimutatott eredményességre vonatkoznak, tehát a jelenleg terjedő delta mutánsra nézve nem lehet következtetéseket levonni. A kutatást Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere indította és vezette.

Az eredményeket értékelve a tárcavezető kiemelte: a vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt, ugyanis mind az öt vizsgált oltóanyag 88–98 százalékos arányban csökkentette a betegség halálos kimenetelét, és 69–89 százalékos arányban nyújtott védelmet a fertőzés ellen.

– A vizsgált adatok alapján a Pfizer–Biontech-vakcinával oltott másfél milliós populációban 90,63 százalékos, a Szputnyik V oltás esetében pedig – amellyel a vizsgált időszakban 820 ezer magyar állampolgár védettségét biztosították – különösen magas, 97,52 százalékos hatásosságot mutattak ki. A harmadik járványhullám során tehát a német–amerikai oltóanyaggal tízszer, az orosz vakcinával oltottak pedig pedig hússzor kisebb eséllyel veszítették életüket, mint az oltatlanok – mutatott rá.

A Modernával oltott 223 ezer fő esetében – folytatta – 93,65 százalékos, a 304 ezer AstraZeneca-vakcinával immunizált személy esetében pedig 88,25 százalékos eredményességet igazoltak, de a kínai vakcina is magas, pontosan 87,85 százalékos hatásosságot mutatott – részletezte Kásler Miklós. Hozzátette, a vizsgált időszak mintegy öt hónapja alatt a harmadik járványhullám idején a hazánkban elérhető vakcinákkal 9500 fő életét sikerült megmenteni, az elhalálozás elkerülésének negyven százaléka pedig egyértelműen a keleti vakcináknak köszönhető – húzta alá.

Az emberi erőforrások minisztere továbbá azt is megerősítette, hogy a vizsgálat során mind az öt, Magyarországon jelenleg használt vakcinával történő oltás esetén a celluláris és a humorális immunitás is jelentősen megemelkedett. Tájékoztatása szerint az mRNS-alapú vakcinákra az ellenanyagszint emelkedése, míg a vektorvakcinákra és a Sinopharmra a sejtes immunitás növekedése volt jellemző.

Ezek az immunkomponensek azonban nem párhuzamosan mozognak, tehát önmagában egyik sem jellemzi a szervezet védettségi állapotát, ezért a vakcinák védőhatása a celluláris és a humorális immunitás együttes értékelésével értelmezhető – rögzítette a tárcavezető. Azt is fontos megjegyezni – fűzte hozzá –, hogy a klinikai védőhatás szempontjából, a celluláris, a humorlás és a komplex immunválasznak sincs ismert küszöbértéke, mivel minden egyén immunállapota teljesen más. Kásler Miklós ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapimmunizálást követő három hónap múlva minden korosztályban csökken az immunválasz: akik a tavasz során megkapták a két oltást, jelenleg csak 50-60 százalékos a védettségük a koronavírus-fertőzéssel szemben.

A harmadik, megerősítő oltásra tehát mindenképp szükség van ahhoz, hogy a védettség ismét az eredeti, 90 százalékra emelkedjen – hangsúlyozta az orvos-miniszter.

Forrás: magyarnemzet.hu