Az Alkotmánybíróság döntése három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást

A magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Bíróságnak kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely megjegyezte: bizonyos hatásköröket hazánk  az  Európai Unió intézményei útján közösen gyakorol, de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes.

Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni.

Az Alkotmánybíróság migrációs kérdésben született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az AB döntése három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást. Ezek között említette, hogy  Magyarország az EU-tól függetlenül jogosult megvédeni határait a migrációtól, akárcsak azt, hogy az állam köteles megvédeni a magyarokat az illegális bevándorlás káros társadalmi hatásaitól, illetve a Magyarország népességére és állami berendezkedésére vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak, és bármilyen uniós szabállyal, uniós normával szemben elsőbbséget élveznek.

Ez a határozat tehát világos felhatalmazást ad a magyar kormánynak arra, hogy a migrációs politikáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa – rögzítette a tárcavezető.

Gulyás Gergely felidézte, hogy a legutóbbi EU-csúcson a tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az unió változtasson a migrációs politikáján, illetve tegye lehetővé a hatékony határvédelmet, és támogassa ebben a tagállamokat is. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállamok állam- és kormányfőinek; az a feladata, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyekkel a hatékony határvédelem biztosítható – húzta alá.

Véleménye szerint az Európai Uniónak semmi nem okoz több kárt, mint hogyha a tagállamok hangja Brüsszelben süket fülekre talál, ahogy az a migráció ügyében is történik. Ugyanakkor –  fűzte hozzá –  bármennyire nem jutnak el a józan, értelmes hangok a brüsszeli „buborékba”, a tagállamok vezetőinek ki kell kényszeríteniük, hogy saját társadalmaik akarata érvényesüljön.

Mint ismert, a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás hiányosan érvényesül, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására addig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.