Walterné Böngyik Terézia: „ha a fenntartható életet választjuk, a hétköznapi döntéseinkbe is be kell, hogy építsük a környezetvédelmet”

A klímaváltozás hatásai, az egyre szűkösebben rendelkezésünkre álló erőforrások, valamint a napjainkban is tapasztalt energiaellátási kockázatok egyre égetőbb problémaként vannak jelen társadalmunkban. De mit tehet az egyén? Hogyan lehet tudatosabb egy család, egy szervezet vagy éppen egy iskola? A témában Walterné Böngyik Teréziát, a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola igazgatóját kérdeztük.

Nemrégiben ért véget az ENSZ glasgow-i klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt, hogy megvitassák, mit lehet tenni annak érdekében, hogy az iparosodás előtti mértékhez képest „csak” 1,5 Celsius-fokban állítsuk meg a globális átlaghőmérséklet növekedését. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a CEU professzora – aki maga is részt vett a konferencián – szerint nem szabad csupán a kormányoktól várni mindent, fontos szerep jut a fentről lefelé, de a lentről felfelé haladó folyamatoknak is. Avagy az egyének felelőssége éppen annyira meghatározó a témában, mint a gazdasági szereplőké.

Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Nagyon fontos, hogy a kormány vállalásai mellett az egyének tettre készsége, a környezetükért való tenni akarás is segítse az ügyet. Ez egy példaértékű dolog

– nyilatkozta lapunknak Walterné Böngyik Terézia, aki hozzátette: az ilyen egyedi kezdeményezések mindig lelkesítően hatnak az emberekre, melynek következtében az oktatási intézmények, a gyerekeken keresztül pedig a szülők is el fognak indítani egy olyan hullámot, aminek segítségével aztán könnyebben meg lehet valósítani a kitűzött célt.

Az igazgatónő kiemelte, a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ – a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó – legújabb kezdeményezése olyan területeken kíván cselekedni, melyek a klímavédelem szempontjából a legégetőbbnek bizonyulnak. Ilyen például a hulladékgazdálkodás, a víz- és energiafelhasználás, valamint az erdőtelepítés és fásítás ügyeinek fontossága. De ide sorolhatjuk az élelmiszer-pazarlás kérdését is, amely környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi szempontból is problémát jelent.

Walterné Böngyik Terézia hangsúlyozta, a szemléletváltozást már gyermekkorban érdemes megalapozni.

„Egy menzán elkészített étellel kapcsolatban például nem mindig tudják felmérni a gyerekek, hogy mennyi nyersanyagot és energiát jelenthet az étel előállítása. Mivel nem ismerik a folyamatot, könnyebben döntenek amellett, hogy nem fogyasztják el, adott esetben kidobják az ételt vagy az uzsonnát. Nagyon fontos tehát a pedagógusok és a szülők szerepe, hogy beszélgessenek a témáról, vonják be a gyerekeket a családi ebéd elkészítésének folyamatába, hiszen így lehet belőlük tudatos fogyasztó. Attól senki nem lesz tudatos, hogy hangzatos szavakat mondunk, üzeneteket fogalmazunk meg, vagy éppen kritizálunk. Attól lesz tudatos, ha ő maga is részt vesz a folyamatban, megjegyzi, megtapasztalja a dolgokat” – fogalmazott az igazgató.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének megfékezése kapcsán Walterné Böngyik Terézia elmondta, sajnos az energiaéhségünk igen magas, ám a fiatalokkal való közös együttműködésnek, a szemléletformálásnak nagyon nagy szerepe van.

A gyerekek érzik, hogy a hétköznapi döntéseiknek eredményük van, és az apró eredmények is tettre fogják őket ösztönözni

 – emelte ki.

Az energiaárak növekedése kapcsán az igazgató úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben, a mostani árak mellett is érdemes megkezdeni a spórolást, a takarékos gondolkodást, nem kell ahhoz sokkal drágábbnak lenni az áramnak, hogy takarékosságra ösztönözze az embereket.

„Nem hiszem, hogy a magyar lakosság csak a nagyon drága energiával tud spórolni. Sokkal észszerűbb, ha valaki tudatosan építi fel az életét, és fűzi fel arra, hogy energiatakarékosan éljen” – nyilatkozta. Hozzátette: a szülők és iskola felelőssége, hogy megismertessék a gyermekekkel a környezetvédelem és az energiatakarékosság fontosságát.

„A gyerekek nagyon szívesen foglalkoznak a témával, hiszen olyan lelkes civil szervezetekkel tudunk együttműködni, akik az előadások mellett interaktív foglalkozásokat is tartanak, és elindítják őket ezen az úton” – mondta.

Idén a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ minden iskolája csatlakozott az Országos Klímahálózat és a Szent István Általános Iskola közös kezdeményezéséhez, amelyet a Földünkért Világnap alkalmából hívtak életre: klímafát ültettek, és olyan, a hétköznapjaink során vállalható pontokat fogalmaztak meg, amellyel a jövőben is óvni tudják a bolygót.

Tíz év múlva fogjuk kibontani az üveget, amikor majd visszanézhetjük, mi volt fontos az akkori diákoknak, hogyan gondolkodtak másként, mit sikerült ezekből a vállalásokból megvalósítani

– árulta el Walterné Böngyik Terézia.

A klímavédelem kapcsán az igazgató elmondta, ha takarék-üzemmódon működünk, és gondolkodunk, valamint a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, akkor hosszú távon is fenntartható lesz a klímavédelmi program Magyarországon.

„Nagyon komoly energiahatékonysági programok indultak el hazai és uniós pályázatokból egyaránt, éppen ezért nagyon szomorú, amikor a település vezetése úszni hagyja a szennyvíztelep korszerűsítését vagy éppen az iskolák hőszigetelését” – mondta.

Hozzátette: ha klímavédelemről beszélünk, akkor az ott kellene, hogy kezdődjön, hogy egy település egységes programot fogalmazzon meg a cél érdekében.

Ha a fenntartható életet akarjuk választani, akkor a hétköznapi döntéseinkbe is be kell, hogy építsük a környezetvédelmet. Valakinek ezt tanulni kell, valaki a szüleitől örökölte, ám az mindenképpen fontos, hogy példát mutassunk a gyerekeknek

 – hangsúlyozta Walterné Böngyik Terézia.

Kiemelt kép: Gémes Sándor