Varga Anikó: nem lepett meg, hogy nem mellettem döntöttek

Tizenöt éves, a vásárhelyi intézményrendszerben eltöltött szakmai, és hét  éves intézményvezetői múlt után pályázta meg az állást, amelyet egyébként már több mint egy éve megbízottként betöltött. Mégsem őt választották, az új vezető idegenből jött. Az immáron a városi könyvtárral kiegészült Tornyai János Múzeum főigazgatói pályázata felkorbácsolta az indulatokat. Varga Anikót, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ vezetőjét kérdeztük.

Promenád24: – Csalódott?

Varga Anikó: – Igen, bár azt is be kell valljam, nem ért váratlanul a döntés. Tizenöt éve dolgozom a vásárhelyi kulturális élet szervezésében, valahol bíztam benne, hogy a tapasztalat és az elvégzett munka számít. De ez már nem az a Vásárhely… Itt már nem  az számít.

Promenád24: Vagy éppen nem kellett volna politizálnia a munkában, és akkor talán Önnek szavaznak bizalmat a polgármestert támogató képviselők…

Varga Anikó: – Soha nem politizáltam, ezt vissza kell utasítanom! Soha nem tekintettem egyetlen fellépőre, előadóra sem aszerint, hogy az akár közismerten, vagy csak a beskatulyázás szintjén az egyik, vagy másik politikai oldalhoz köthető. Puzsér és Vekerdy is járt Vásárhelyen, akik közül  egyiket sem lehet kormánypártisággal vádolni. Rendszeresen felléptek nálunk stand-upos előadók, akik vagy kormány, vagy ellenzék-kritikusak. Mindenkinek helye volt Vásárhelyen, ha szakmailag és a népszerűsége miatt indokolt volt. Többször és több fórumon is hangsúlyoztam, hogy politikamentesen végzem a munkámat.

Promenád24: – 15 év komoly idő egy város kulturális és művészeti életében, különösen, ha az olyan értékekben gazdag, mint a vásárhelyi. Hogyan indult, honnan ered az érdeklődés?

Varga Anikó: – Tősgyökeres vásárhelyi vagyok, a Bethlen Gábor Református  Gimnáziumban érettségiztem 2000-ben. Ezt követően a Kodolányi János Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakára felvételiztem. 2006-ban az első diplomámat itt szereztem meg. Ekkor még úgy gondoltam, nemzetközi kapcsolatokkal szeretnék foglalkozni, de hazahúzott a szívem. A családunkat mindig is átjárta a művészet szeretete, a kulturális kötődés.  A néhai múzeumigazgató, Dömötör János a nagymamám testvére volt, míg Fejér Csaba festőművészt nagynéném férjeként tisztelhettem. 2007 januárjában kezdtem az önkormányzatnál dolgozni, mint kulturális és művészeti referens. Temérdek programot szerveztünk, hogy csak a két legjelentősebbet említsem: ekkor hoztuk Vásárhelyre a Picasso kiállítást, ami országosan komoly visszhangot váltott ki, és ekkor ünnepeltük Vallauris városával 40 éves testvértelepülési kapcsolatunkat. Kulturális menedzseri diplomát szereztem, Pécsen közigazgatási szakemberként is végeztem, illetve 2020-ban mesterképzést tettem kulturális mediátorként, mert tanulni, fejlődni kell, főleg egy ilyen szakterületen. Nagyon sokat köszönhettem mentoromnak, Hegedűsné Dékány Magdolnának. Hálás vagyok azért, hogy ismerhettem egy olyan generációt, amelyik teljesen más minőséget képviselt a kultúrában, és akik sokat tettek azért, hogy ápolják a város hagyományait, megőrizzék és bővítsék azokat az értékeket, amelyek egyedivé tesznek minket. Ez a globalizálódó világban lassan a múltba vész, és sajnos a helyi megosztottság is szétzilálta ezt a közösséget.

Promenád24: – Melyek voltak legnagyobb feladatok, vagy a legszebb vállalások, amelyekre szívesen emlékszik?

Varga Anikó: – Rögtön az elején a mélyvízbe dobtak. Referensként két komoly programnak is részese lehettem. A CeRamIca és az Urbact II pályázatokban 4 éven át volt Hódmezővásárhely a gesztor, amely során 12 ország partnereivel tartottuk a kapcsolatot és dolgoztunk együtt. Értékőrző, hagyományteremtő és közösségi eseményeket szervező programok voltak, a részt vevő települések egymás kulturális életét is megismerhették. Volt olyan eset, hogy Vásárhelyen nyilatkoztam egy televíziós stábnak, miközben szóltak, hogy másnap Portugáliában kell egy konferencián előadást tartanom. Ez a munka számos európai országba elszólított, ahol a vásárhelyi kultúrát képviselhettem. Hatalmas megtiszteltetés és legalább ekkora kihívás volt ez számomra. 2012-ben újult meg a BFMK, és jött létre a kulturális városnegyed, a művelődési központ pedig Agóra intézmény lett, amelyből mindössze 14 van az országban. 2014-ben vettem át az intézmény vezetését, mellyel komoly feladatot kaptam, hiszen ezzel párhuzamosan továbbra is a Kabinet iroda kulturális referense voltam, így városi szinten az összes kulturális programot szerveztem. Nem szeretem magamat dicsérni, de nagyon sok jó programot kitaláltunk és megvalósítottunk kollégáimmal, amivel rengeteg vásárhelyi családnak szereztünk kellemes, vagy éppen emlékezetes perceket.

Promenád24: – Akkor sorolom én: nyári fesztiválok, Hódfényfeszt, augusztus 20-i rendezvénysorozatok, őszi fesztiválok, népszerű és rangos színházi előadások, bérletek, koncertek, de még sorolhatnám. Melyek a legkedvesebbek?

Varga Anikó: – Mindegyik nagyon közel áll a szívemhez. A Hódfényfeszt nóvum volt, manapság már népszerű, de akkor még feltörekvő előadókat hoztunk a városba, így járt Vásárhelyen még alig ismertként például a Halott Pénz. De nagy hangsúlyt fektettünk a „magasabb” kultúrát képviselő programokra is. A BFMK prémium kínálata, a Bessenyei bérlet elképesztő népszerűségre tett szert rövid időn belül. Készítettünk egy részletes felmérést arról, milyen darabokat és mit szeretnek a vásárhelyiek. Elsősorban a neves színészekkel futó, vidám előadások voltak népszerűek, így gyakorlatilag a közösség elvárásainak megfelelően kezdtük el az évadot szervezni. Nem elhanyagolható siker, hogy a BFMK büszkélkedhet az ország egyik legjobb koncertzongorájával. A Steinway egyedülálló módon közadakozásból, a vásárhelyieknek köszönhetően lett az intézményé, és fantasztikus komolyzenei koncerteket hozhattunk a Bessenyei falai közé. Olyan koncertélményekben lehetett része a vásárhelyieknek, amelyhez hasonlóakat csak a jóval nagyobb, európai városokban érhet el az ember. Mindehhez elengedhetetlen volt az a közösség, ami a múzeumban és a művelődési központban dolgozott. Hálás vagyok nekik, az ötleteik, javaslataik és a kitartásuk nélkül nem sikerülhetett volna mindez.

Promenád24: – Vásárhely szellemi-kulturális-művészeti élete, és nemcsak azért, hogy „hazabeszéljünk”, mindig is különlegesen kiemelt szerepet töltött be Magyarországon. Mi a titka?

Varga Anikó: – Vásárhely egy nagyon különleges város. Olyan gazdag kulturális hagyománnyal és örökséggel rendelkezik, amellyel kevés hasonló méretű hazai település, és nyitottak is a vásárhelyiek a kultúrára, a minőségi szórakozásra. Elég csak arra gondolni, hogy itt van az Európában egyedülálló, lassan 68 éves múltra visszatekintő Őszi Tárlat. Az országban alkotó és élő kortárs művészek mind-mind megjelentek itt az évek során. Ezt tovább vinni nemcsak megtisztelő, de hatalmas felelősség is, hiszen a több mint fél évszázados hagyomány kötelez.

Promenád24: – Meglepődött azon, hogy nem Önt választották és feltételezhetően a politikai hovatartozása miatt?

Varga Anikó: – Nem tartom normális dolognak, hogy egy intézményvezetői pályázaton az dönt, ki a polgármester támogatója, vagy adott esetben ki nem ért vele egyet. Igen, együtt dolgoztam a korábbi városvezetéssel, ma már kevés ilyen ember van, főleg vezető beosztásban Vásárhelyen. A 2018-as polgármester választást követően már kezdtem érezni, hogy a szakmai javaslataimat, érveimet sokszor kritikaként vették és gáncsoskodást véltek mögötte, pedig erről szó sem volt. Később az Ifjúsági Klub megnyitása kapcsán ki is lett mondva nyilvánosan: én fideszes vagyok. A családom polgári elveket vall, jobboldali beállítottságú, édesapám képviselő is volt több éven át fideszes színekben. Számomra ez természetes, ahogyan az, hogy más meg mást gondol. Azzal viszont nem értek egyet, hogy ezzel akarják meghatározni a munkámat. Magánemberként sem teszek különbséget emiatt, vannak barátaim a fideszes és az ellenzéki oldalról egyaránt. Az, hogy egy intézményvezetői pályázat kapcsán ez felmerül, jól mutatja, hogy ebben a városban valami nagyon nincsen rendben.

Promenád24: – Tizenöt éves, a vásárhelyi intézményrendszerben eltöltött szakmai, és hét  éves intézményvezetői múlt után pályázta meg az állást, amelyet egyébként is már egy éve megbízottként betöltött. Azt gondolta, ezzel überelni tudja a politikai ellenérzéseket?

Varga Anikó: – Becsülettel és tisztességgel dolgoztam és vezettem az intézményt 2020 október eleje óta, mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Azt hittem, ez számít.

Promenád24: – Azt mondta, nem érte meglepetésként. Mikortól kezdte sejteni, hogy mégsem ön nyer?

Varga Anikó: – Fogalmazzunk úgy, éreztették, hogy hiába adom be a pályázatomat.

Promenád24: – Mégis beadta?

Varga Anikó: – Így van! Aki ismer, jól tudja, milyen vagyok. Az intézmény jövőjét tartottam szem előtt, a munkatársaimat és a megkezdett munkát, amelyre soha, semmilyen panasz nem érkezett. Mi okom lett volna nem beadni?

Promenád24: – Mi lesz január 1-e után?

Varga Anikó: – Először is nagyon sok sikert kívánok az új vezetőnek! Abban, hogy ez így alakult, neki semmilyen szerepe nem volt. Bízom benne, hogy számít a tudásomra és a tapasztalatomra, és önmagában a BFMK vezetőjeként igényt fog tartani rá. Én pedig ugyanolyan elkötelezettséggel fogok tovább dolgozni.  Rengeteg ötletem van és szeretném, ha azt a minőséget, amelyet megszokhattak az évek alatt a vásárhelyiek, továbbra is biztosítani tudnánk.

Fotók: Gémes Sándor / Promenád24