Nehezen kezdődött a HVSC szezonja

Kulcsjátékosok távozása, a nehéz sorsolás és a rutin hiánya is rányomja a bélyegét a Hódmezővásárhelyi Vízilabda Sport Club szezonkezdésére az OB I/B-ben. Szabó Tamás vezetőedzővel beszélgettünk.

Az elmúlt hétvégén, a Neptun SC ellen megszerezte szezonbeli első bajnoki pontját a Hódmezővásárhelyi Vízilabda Sport Club. A fejlődés tetten érhető a csapaton, azonban a szezon egyáltalán nem indult könnyen a fiatal társaság számára. Az eddigi tapasztalatokról Szabó Tamás vezetőedzőt kérdeztük, aki az ifjúsági és serdülő csapatok teljesítményét is értékelte.

Hogy értékelné az OB I/B-ben szereplő felnőtt csapat eddigi szezonját?

Nagyon nehéz értékelni. Nagyon sokrétű a helyzetünk, nagyon összetett. Egyrészt két nagyon fontos eleme távozott a csapatnak. Az egyik játékosunk pont a szervezésben tudott sokat segíteni, míg a másik játékosunk meccsenként 3-4 gólt lövöldözött és rengeteg ítéletet harcolt ki. Tehát két nagyon fontos pillérünk ment el. Igaz sikerült két fiatal játékost hoznunk, de azért náluk a rutintalanság még látszik. Nagyon hiányzik a csapatból egy olyan ember, aki főleg támadásban összefogja az együttest, az adott felállásban, támadásba bemond egy figurát. Nem lehet minden támadást nekem kintről bekiabálni. Ennek ellenére alakul a dolog, meccsről-meccsre érzem a fejlődést.

Ráadásul azért a sorsolás sem volt éppen leányálom.

Igen, borzasztó nehéz sorsolásunk volt. Az első öt fordulóban játszottunk a tavalyi elsővel, másodikkal, negyedikkel és ötödikkel, valamint a Fehérvárral, akik nagyon komolyan beerősítettek. Szóval ez sem volt egyszerű. Ettől függetlenül azért én is többre számítottam. Volt két meccs, ami abszolút nekünk állt, nyerhető lett volna, jól is alakultak a dolgok, ám mindkét esetben kijött a tapasztalatlanság. Volt egy-egy 4-5 perces hullámvölgy, ami az ilyen jellegű mérkőzéseken nem fér bele. Nagyon nehéz most, de a csapat lendülete töretlen és a srácok mennek előre. Próbálom én is őket biztatni, mert úgy gondolom, hogy a csapatunk többre hivatott, de most olyan helyzetben vagyunk, hogy idő kell. Ha a két idősebb játékosunkat nem számoljuk, akkor olyan 20-21 éves átlag életkorral vagyunk. Az irány jó, de ez most tényleg piszok nehéz. Úgy érzem, hogy a többi csapat erősödött, szinte mindenki, mi viszont inkább egy kicsit gyengültünk. Ráadásul annyira közel vannak a csapatok egymáshoz, hogy egy-egy játékos kiesése, sérülése, betegsége mérkőzéseket dönthet el.

Ez most akkor egy építkezős fázis?

Annak is nevezhetjük. Sajnos tényleg van két hiányposztunk. Az egyik az irányító szerepkör, amit most egyelőre nem látok senkiben. Próbálunk erre is megoldást találni.

Igazolásra viszont szezon közben nincs lehetőség, ugye?

A félszezonig nincs átigazolási időszak. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy azért igazolni sem könnyű. Nincs olyan helyzetben a klubunk, hogy kinézek valakit és azt mondom neki, hogy ’Gyere ide, ennyit meg annyit tudunk adni’. Ez nálunk nem így működik, így igazolni is piszok nehéz.

Ez esetben az utánpótlás nyújthat alternatívát?

Igen, egyrészt az is. Ráadásul, ahogy említettem a csapatunk fiatal, így minden játékosban benne van a fejlődés lehetősége. Szinte mérkőzésről-mérkőzésre látom rajtuk, hogy az összegyűjtött tapasztalatot próbálják pluszban felhasználni. Ezt próbáljuk most meglovagolni és fontos az is, hogy minél hamarabb összeérjünk. Nyilván most az edzőmeccseket sem könnyű megoldani. Ezek nagyon jó tapasztalati és összeérési lehetőséget biztosítanának. Viszont most ez sem egyszerű. A környékről a hasonló szintű csapatok eltűntek. A Békéscsaba lefelé, a Szeged felfelé. Első osztályú ifi csapatokkal próbálunk játszani, de nehéz ezt is összehozni.

Az ifi csapat hat pontot gyűjtött, 2 győzelem és 4 vereség az eddigi mérleg. Ezzel elégedett?

Az ifi csapat hat pontját nem értékelem rossznak, mert a jelenlegi első négy helyezettől kaptunk ki. Ráadásul volt, akikkel kimondottan jó mérkőzést játszottunk. Azt tudni kell, hogy ez az a korosztály, amely tavaly, az ősz végéig 10-15 gólt kapott mindenkitől. Ez volt az a korosztály, ahonnan 5-6 évvel ezelőtt egy teljes új garnitúrát vittek el Szentesre. Itt teljesen újra kellett kezdeni az építkezést. Ráadásul ketten a nyáron abbahagyták a játékot, két fontos láncszem. Igazából 5 játékos maradt, aki ifi korú, a többiek serdülők. Ehhez képest a két meccset, amit kellett azt megnyertük. Most jön három olyan meccs, ahol reális sanszunk van meccset nyerni. A néhány ifistánk példaértékű munkát végez. Az elmúlt hétvégi meccsen az ellenfél 14 ifjúsági korú játékossal állt ki, nálunk volt 5. Ez így azért borzasztó nehéz.

Valamint ne menjünk el szó nélkül a serdülő korosztály mellett sem. A mérleg ott is hasonló: 6 pont, két győzelem és négy vereség.

Említettem a Szentesre távozókat, köztük vannak, akik most serdülők lennének. Aztán itt is voltak ketten, akik most abbahagyták. Igazából ez egy természetes lemorzsolódás, ez benne van a pakliban. Sajnos azonban az említett okok miatt eleve alacsonyabbról indult a létszám. Ebben a korosztályban sem vagyunk túl sokan. A 2005-ösök tavaly nagy fejlődésen mentek át, de ők most hárman maradtak. A 2006-os születésűeknek pedig úgy érzem, hogy ez inkább egy tanulóév. A brigád 70-80% próbál zárkózni, ezt látom rajtuk és úgy néz ki, hogy javarészt sikerül is nekik, persze azért nekik is időre van szükségük. Ha azt vesszük, hogy amikor ezek a játékosok a gyerekcsapat tagjai voltak, akkor mérkőzést sem nagyon nyertek, akkor rajtuk is látszik a fejlődés. A csapatban azért van 3-4 ember, akiről azt gondolom, hogy pár év múlva a felnőtt csapatban tudunk neki lehetőséget biztosítani. Ez a legfontosabb az utánpótlás-nevelésben, hogy aztán minél több játékost tudjunk játszatni a felnőtt csapatban. Úgy érzem, hogy megfelelő alázat mellett, erre 3-4 embernek tényleg lehet reális esélye.

Fotó: oldalvonal.hu archív