Új formában folytatódik az Ezt válaszd!

Hét év után véget ért az Ezt válaszd! ingyenes edzéssorozat Hódmezővásárhelyen. Az élményekről, az emlékekről és a miértekről is kérdeztük Bagi Mátyás funkcionális trénert.

Hét év után az utolsó ingyenes cross training edzést tartották Hódmezővásárhelyen. Bagi Mátyás funkcionális trénerrel, az edzéssorozat vásárhelyi mozgatórúgójával idéztük fel az elmúlt időszakot.

Milyen volt az utolsó edzés?

Tele volt emócióval. Nagyon sok élmény volt, de nehéz is volt. Rengeteg szeretetet kaptam, hihetetlen volt. Nagyon sokan eljöttek. Sok olyan ember is megjelent, aki az utóbbi időben már valamiért nem vett részt az edzéseken, nem tudott eljönni, erre az alkalomra viszont eljött. Olyan emberek, akik közel állnak hozzám. Ami nagyon jó volt, hogy akadtak néhányan, akik a legelsőn is ott voltak és közülük is eljöttek. Ez tényleg rengeteg élményt adott és rengeteg emlék jött fel folyamatosan.

Milyen volt a legelső edzés? Felrémlenek emlékképek?

Nagyon izgultam, arra emlékszem. Vártam, hogy jönnek-e, érdekli-e az emberek. Aztán 93 ember – ezt nagyon megjegyeztem – jött el az első alkalomra. Három hónap múlva volt a csúcspont, ahol 214-en voltunk. Ráadásul az első néhány évben bőven tartottuk a 100 fölötti átlagot folyamatosan. Hihetetlen létszám fordult meg a hét év alatt az edzéseken.

Mit adott az Ezt válaszd!?

Az élményen kívül rengeteg barátot, rengeteg embert. Most is többen rám írtak, hogy ezeknek az edzéseknek köszönhetően megszeretették a rendszerest mozgást. Sok anyuka szülés után itt kezdett újra sportolni, jó volt nekik egy közösségbe eljárni. Ilyen visszajelzések folyamatosan érkeztek, ez nekem mindig visszaigazolás volt, hogy ezt kell csinálni, hogy van értelme csinálni és van létjogosultsága. Illetve kapcsolatban voltam a Szabadidő Sportszövetség vezetésével és folyamatosan kimagaslóan Hódmezővásárhelyen volt a legsikeresebb, a leglátogatottabb ez az egész rendezvénysorozat. Ráadásul a nyári időszakban az országban leállt az Ezt válaszd!, nálunk viszont ilyenkor is szinte ugyanolyan létszámmal mentek az edzések akár a 40 fokban is. Nagyon sok szempontból egyedi és kimagasló volt ez a rendezvénysorozat Vásárhelyen.

Az edzés legyen közösségi élmény, ez egy fajta edzői filozófia is. Jól gondolom?

Ez itt mindig visszaigazolódott. Az a helyzet, hogy sok szempontból most megosztó ez a város, szerintem mindenki tudja mire gondolok, ám ez nálunk nem volt jellemző. Bármilyen gondolkozású vagy felekezettel érkező emberek együtt edzettek, barátként, egymás mellett. Ezért külön szerettem. Nem tett különbséget az sem, hogy ki ilyen outfitben jelenik meg. Nem volt az, mint néhány divatos edzőteremben, ahol szinte kötelező a legjobb márkás ruhákban megjelenni. Ezek nem voltak kritériumok, ilyen miatt nem nézték ki egymást az emberek. Mindenkit befogadtak, ha újként megjelentek. Tetszett, hogy ennek volt egy ilyen ereje is.

Ha három emlékezetes pillanatot, történést kellene felidézni, melyek lennének ezek?

Egyértelműen Kérdő Rita története az egyik. Egy tolószékes hölgy volt, aki megjelent az egyik edzésen. Nekem is úgy szóltak, hogy egy hölgy érkezett, aki szeretne részt venni az edzésen. A hátsó bejáraton tudott bejönni és elmondta, hogy mindenképpen szeretne a csapathoz csatlakozni. Elmondtam neki, hogy a számára speciális edzésekben nem vagyok jártas, de örömmel vesszük, ha velünk mozog és részt vesz az edzéseken. Ezt követően, amíg tudott ott volt velünk. A másik talán az, amikor Lányi Lalával voltam egy színpadon. Ez nekem is hatalmas élmény volt, az ő profi hozzáállása, ahogy odatette magát. Illetve az utolsó edzés is emlékezetes marad, hiszen tényleg hihetetlen érzelmi hullámvasút volt. Legyen ez a három.

Hogyan zajlott a felkészülés egy-egy ilyen vasárnapi alkalomra?

Az elején mindig jött valaki zenélni és hangosítani. Viszont nem várhattam el, hogy ez mindig így legyen, így habár nem vagyok DJ, de látszott, hogy ezt előbb-utóbb nekem kell megoldani. Volt egy hangosítás, amit a szövetség állandó használatra a rendelkezésemre bocsátott. Ezt nekünk meg kellett tanulni összeszerelni és szétszedni, üzemeltetni. Ezt családilag, a feleségemmel, kislányommal megoldottuk. Plusz nekem folyamatosan követnem kellett a mai zenéket, a slágereket, megtanultam mixeket összerakni. Szóval volt egy folyamatosa aládolgozás. Ott készült például az izo ital. Ez a program nálunk a vasárnap délutánt azért vitte.

Voltak nehéz pillanatok?

Igazából az volt, hogy a sportcsarnokokban a prioritást a klubok, a sportrendezvények és a bajnoki meccsek élvezték. Ha valamilyen sportrendezvény volt vagy esetleg egész hétvégés sportprogram, amiért kibérelték a sportcsarnokot, az előrébb volt, mint mi. Nem tudom szebben fogalmazni, de a miénk egy megtűrt rendezvény volt, mindazonáltal, hogy a szövetség azért fizetett bérleti díjat. Ha viszont volt valami, akkor nekünk arrébb kellett menni. Volt, amikor egy harmadik helyszínt kellett keresni. A nehézségek inkább ebből adódtak, mint egy vándorcirkusz időnként olyan volt ez az edzés. Ez nem volt olyan jó, mert azért észrevettem az embereken, hogy szeretnek fix időpontban, fix helyszínre járni. Nem örültek annak, ha máshol volt vagy más időpontban. A nehézséget főleg ez jelentette. Ezen kívül nem voltak negatív dolgok, ment gördülékenyen minden.

Már szóba került, hogy ez azért egy családi projekt volt a Bagi család életében. A kislánya Fanni voltaképpen együtt nőtt fel az Ezt válaszd!-dal!

Nem tudtam volna nélkülük csinálni, ahogy semmit nem tudnék nélkülük csinálni. Óriási részük volt ebben. El kellett viselniük engem, minden nehézségével együtt. Komolyra fordítva ezt egyedül tényleg nem lehetett volna, ha valaki egyedül próbálná ugyanezt csinálni, tényleg nem tudná. Mindenkinek megvolt a feladata. Egyszer, amikor már évek óta mentek az edzések, Tóth Péter, a Rádió 7 zenei szerkesztője eljött egy edzésre és mérte, hogy 7 perc alatt szedtük szét és kocsiba pakoltuk a hangosítást. Azt mondta, hogy a legprofibb roadok nem pakolnak ilyen gyorsan. Ez az évek tapasztalata volt, annyira megvolt mindenkinek a feladata, hogy ezt így lehetett csinálni.

Mi az oka, hogy ebben a formában megszűnik az Ezt válaszd! Hódmezővásárhelyen?

Sok oka van. Talán a személyes okokat részletezném. A kislányom gimnazista lett, ez mindent felülír, komoly tervei vannak, amit tiszteletben tartok. A vállalkozásaim és egyéb dolgaim is kinőtték magukat annyira, hogy nagyon sok elfoglaltságot jelentenek. Ebben a feleségem is segít, akinek ez szintén sok feladatot jelent. Ráadásul mindkettőnknek van főállása. Az elmúlt időszakban emellett is el kellett néhány dolgot engednünk. Úgy éreztem, hogy ez az ingyenes edzés nem arról szól, hogy odamegyek hatra és tartok egy edzést, hanem sokkal több annál. Viszont már nem tudtam beletenni a pluszt energiát. Úgy éreztem, hogy nem csinálom olyan szinten, ahogy azt magamtól elvárom. Őszintén szólva ez szerintem látszott a résztvevők számán is, az utolsó időszakban visszaesés volt. Plusz a pandémia után nagyon nagy energiát kellett volna belerakni, hogy visszaszoktassuk az embereket. Ezt már nem volt erőm pluszban beletenni. Azt pedig nem szerettem volna megvárni, hogy ez az egész összeomoljon, mert az méltatlan lett volna.

Mi lehet a folytatás?

A saját termemben lesz vasárnaponként 16-17 óra között egy ingyenes edzés. Elméletileg elbírja a létszámot, ami a legutóbbi időszakban jellemző volt. Azt ez elmúlt hétvégén azért megígértem, hogy ha heteken keresztül 70 ember toporzékol az ajtóban, akkor kitalálunk valamit, ám egyébként egyelőre marad így. Nem mondom, hogy esetleg jövőre vagy valamikor egy gondolattól vezérelve nem indítok valami hasonlót. Azt nem szeretném, hogy ezt folytassuk, ezt már egyszer lezártam. Kitalálnék valami más koncepciót és elindítanék valamit. Az álmom az lenne, hogy azt már saját magam csináljam, nem tudom leszek-e minden szempontból elég erős, hogy ezt megvalósítsam, de szeretnék még egyszer egy ilyet. Ezt pedig lehet, egyszer folytatná a kislányom. Ez viszont még egyelőre csak egy álom.