Szárnyas oltár díszíti a megújult kistanácskozó termet

A városháza kistanácskozó termében a Szügyi László fafaragó művész által készített oltár Karsai Ildikó grafikusművész alkotását fogja körbe. A teremben két tabló is kihelyezésre került, amelyek többek között Csanád vármegye rövid történetét is bemutatják, Halmágyi Pál összeállításában.

Farkas Éva Erzsébet polgármester felidézte, 2014 októberében, amikor az új városvezetés beköltözött az épületbe, méltatlan, sőt, sok esetben felháborító körülményekkel találkoztak.

Kiemelte, 2015-ben már a költségvetés összeállításakor eldöntötték, hogy fokozatosan, a kormányhivatallal, a járási hivatallal összefogva, Lázár János országgyűlési képviselő támogatását kérve a közigazgatási, önkormányzati feladatellátásban szereplő szervezeteket ebbe az épületbe visszaintegrálják, és kialakítják a megfelelő környezetet.

A polgármester hozzátette, a megyei kormányhivatal több olyan forrást nyert az elmúlt időszakban, amelynek köszönhetően a belső terek megújulhattak, így adhatták át többek között az kormányablaknak a különböző irodahelyiségeket, de megújult az aula is.

Farkas Éva Erzsébet rámutatott: állampapír értékesítő központot is létrehoztak, majd 2017-ben a városháza szívének, a díszteremnek a felújítására vonatkozóan különítettek el a költségvetésben, amelyet 2018-ban adtak át, ünnepélyes keretek között.

2020-ban pályázatot nyújtottak be a Makói Román Nemzetiségi Önkormányzattal, amelyen másfél millió forintot nyertek, a teljes beruházás összesen 4,1 millió forintból valósult meg – tájékoztatta a sajtó képviselőit Farkas Éva Erzsébet. A polgármester reményét fejezte ki, hogy hamarosan méltó nevet kap a 110-es teremként ismert iroda, a kistanácskozó terem, ahol a Román Nemzetiségi Önkormányzat legtöbb ülését tartja, a felújítással pedig méltó tanácskozási teret szerettek volna létrehozni.

Birta Júlia, a nemzetiségi önkormányzat elnöke kiemelte, úgy érzi, hogy a románok részei a városnak; nagyon sokan élnek itt, sok éve, és egyre többen települnek át, nemcsak Romániából.

A sajtótájékoztatón rámutatott arra, hogy jó együttműködést ápolnak a városi önkormányzattal, továbbá köszönetét fejezte ki kollégáinak is.

– Még három év van ebből a ciklusból és remélem, hogy amikor el fogunk számolni, büszkén fogunk hátranézni, hogy tényleg nemcsak városi lakók vagyunk, hanem valami marad utánunk – emelte ki a Makói Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Halmágyi Pál hangsúlyozta, a megyeháza évszázadokon keresztül a megyei élet központja volt. Mintegy ezer éve, 1028-ban győzte le Ajtony vezért, Maros vidék urát Csanád, az azóta eltelt közel egy évezredet foglalja össze ez a tabló Csanád vármegye tekintetében, amely alatt sokat változott méretében, majd meg is szűnt.

– Nagy eredmény, hogy 2020. június negyedikén, a trianoni gyásznap századik évfordulóján Lázár János képviselő úr elérte, hogy újra – ha csak nevében is – de visszakerült a térképre Csanád vármegye neve – emelte ki a nyugalmazott múzeumigazgató.

Hozzátette: a másik tablón olyan főispánok, alispánok, országgyűlési képviselők találhatóak, akiknek kiemelkedő szerepük volt a megye életének irányításában – a tablón szerepel Justh Gyula és Návay Lajos neve is például.

– Ez egy nagy plasztika, ami körbeveszi Karsai Ildikó grafikáját, amely a legszebb, és majdnem a legrégebbi épületünket mutatja be, az egykori vármegyeházát, amit most városházának ismerünk. Klasszicista stílusban épült, és az ország második legszebb megyeházának tartják – mutatta be portálunknak az elkészült alkotást Szikszai Zsuzsanna.

A József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója aláhúzta: az épület megérdemli, hogy a belső terei, és egyszer a külső terei is megújuljanak, hiszen ez is vonzerő lehet majd a turisták számára.

Az alkotás kapcsán megosztotta, a plasztikán makói virágmotívumokat is felfedezhetünk, akárcsak a Maros folyót és annak hulláimat, ha pedig becsukjuk a szárnyas oltárt, Csongrád-Csanád megye címere rajzolódik ki – amely a múltat, a jelent és a jövőt is idézi véleménye szerint.