Nagy Márton: hosszútávon fenntarthatatlan a monetáris és a fiskális politika széttartása

Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.

Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a válságból gyorsan kilábaló gazdaságok magas inflációval szembesülnek, kérdés, ez mennyire lesz tartós – mondta a Portfolio keddi konferenciáján Nagy Márton. A tanácsadó szerint fenyeget ugyan a stagfláció veszélye, de az jelenleg a kevésbé valószínű forgatókönyv.

Magyarországon jelenleg átmeneti fiskális dominancia van a monetáris politika felett: miközben a költségvetés aktív és ösztönző, a monetáris politika passzív, segíti a fiskális politikát az alacsony kamatokkal. Ugyan már elindult a jegybank szigorítása, de az nem kellően aktív, csak félig.

Van egy széttartás a monetáris és a fiskális politika között, aminek költsége egyelőre alacsony, hosszútávon viszont ennek jelentős költsége lesz. Ez nem fenntartható, visszafogja a beruházási rátát és explozív rezsimet alkot – mondta Nagy Márton.

A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója az idén 7% körüli gazdasági növekedésre számít, ami kicsit talán elmarad az optimista elemzői várakozásoktól, jövőre viszont 6%-kal bővülhet a gazdaság, ami magasabb a várakozásoknál. Szerinte a piac egyelőre nem árazza be a következő hónapok komoly fiskális ösztönzését, a költségvetés még csak most fog elkezdeni költeni.

AZ IDEI NEGYEDIK ÉS A JÖVŐ ÉVI ELSŐ NEGYEDÉVBEN SZERINTE A FÉLÉVES GDP ARÁNYÁBAN 15% IS LEHET A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA.

Ez a már bejelentett intézkedéseknek köszönhető, melyeket egy táblázatban össze is foglalt:

A komoly költekezésre van is lehetőség, hiszen a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege jelenleg 4500 milliárd forint, amihez hasonló kormányzati tartalékra nem volt példa az elmúlt tíz évben.

A gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú lehet a kormányzati beruházások teljesülési aránya, ami korábban 70% körül volt, mostanra 85%-ra emelkedett. Vagyis még mindig van 15 százaléknyi lemorzsolódás a tervezett beruházásokból, van még tér a javulásra ezen a téren.

Fontos kiemelni, hogy vége az alacsony kamatok, a pénzbőség korának. Vége annak, hogy a kamatkiadásaink 1000 milliárd forint körül vannak, a csökkenő trend szép lassan megfordul, már 2021-ben 1200 milliárd forint felett lehetnek a kamatkiadások – emelte ki Nagy Márton.

A gazdaságpolitikai főtanácsadó szerint az infláció a következő másfél évben még 4-5% között ragadhat, utána viszont csökkenhet, vagyis hosszútávon valószínűleg nem marad fenn. Az infláció emelkedése a jegybankot visszatereli eredeti céljához. Ugyanakkor a szigorítás ellenére a reálkamat továbbra is negatív, nincs igazán szigorítás, csak a lazítást sikerült megállítani. Az MNB oldaláról a kamatpolitika mellett hiányzik a mérlegfordulat, el kellene kezdeni újra leépíteni a likviditást, ekkora forintlikviditás mellett ugyanis nagyon nehéz szigorítani – mondta Nagy Márton.

Forrás, borítókép: Portfolio