A fűtési szezon végéig biztosított a magyar gázellátás, tele vannak a tárolók, miközben Nyugaton egyre nagyobb a baj

Az európai energiaválság ellenére Magyarországon van elég földgáz.
A tárolók töltöttsége bőven 80 százalék felett van. Vagyis lesz elég gáz a fűtési szezon végéig. Több nyugat-európai országban azonban nem ez a helyzet. Brüsszel továbbra is hárítja a felelősséget és kizárólag a zöld megoldásokat erőlteti. Még csak nem is egyeztetett a földgázszállító partnerekkel. Moszkva egyébként kész lenne több gázt adni Európának. Az orosz elnök ugyanakkor azt mondta: Európának ezt előbb kérnie kell – hangzott el az M1 Híradójában.
„Ez maga a politikailag motivált mellébeszélés és ostobaság, aminek semmi alapja” – reagált Vlagyimir Putyin a héten arra a vádra, hogy Oroszország fegyverként használja a földgázszállítást Európa ellen. Az orosz elnök azt mondta: Moszkva idén 15 százalékkal több gázt szállított Európába, mint amennyit a hosszú távú szerződések előírnak.
Vlagyimir Putyin hozzátette: a gázárrobanást a villamosenergia-hiány okozta Európában, nem pedig fordítva. Az időjárás ugyanis nem kedvezett idén a szélerőműfarmoknak. Európa mégsem gondoskodott arról, hogy feltöltse gáztározóit.
„Közben kevesebb földgáz érkezett Európába a vártnál, például az Egyesült Államokból. Mindez pánikot keltett. Oroszország azonban kész többet teljesíteni, de ehhez szükség van arra, hogy kérjék” – szögezte le Vlagyimir Putyin.
Brüsszel továbbra is tagadja, hogy felelőssége lenne az elszállt energiaárak miatt.
A területért felelős uniós biztos a héten úgy nyilatkozott: vizsgálják, hogy történt-e spekuláció. De szerinte az egyetlen hosszú távú megoldást a zöld, vagyis a nap- és a szélenergia jelenti, amire mielőbb át kellene állnia egész Európának.
„Még nincs mindenki számára elegendő a megfizethető zöld energiából, ezért fel kell gyorsítani az átmenetet” – fogalmazott Kadri Simson. De addig is fűteni kell valamivel. Magyarország energiaellátása hosszú távon biztosított. Ez részben az orosz Gazprommal kötött 15 éves megállapodásnak köszönhető. Ráadásul a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel, az egyik legalacsonyabb áron kapjuk a gázt Európában.
A magyar energiabiztonság másik fontos eleme, hogy a gáztárolók évek óta állami kézben vannak. Ezek töltöttségi szintje most csaknem 83 százalékon van. Ami elég a teljes fűtési szezonra. Mindezek teremtik meg a feltételeit a rezsicsökkentési programnak. Vagyis annak, hogy az energiaválságból egyelőre semmit nem vesznek észre a magyar emberek.
„Bécsben ma az áram ára duplája a Budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi. Ugyanez a helyzet a gázzal. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek és Bécsben pedig a háromszorosa” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Elemzők most úgy számolnak, ha a világpiaci árakhoz igazodna a magyar rezsi – ahogy a baloldali kormányok idején –, akkor egy átlagos családnak csaknem 400 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente.
A baloldal mégis támadja a rezsicsökkentést.
Közben Brüsszel új, úgynevezett klímavédelmi adót akar bevezetni. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans az autósokra valamint a lakásokra és családi házakra vetné ki.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem álszent is. A klímavédelmi cél ugyanis álca. Hollik István azt mondta: a baloldal hiába támogatja Brüsszel tervét, a kormány nem fogja hagyni.
„Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést és a V4-es országokkal együtt meg fogjuk vétózni az uniós klímaadó tervét, mert úgy gondoljuk, hogy a klímavédelem árát nem az európai és a magyar embereknek, hanem a nagy klímaromboló multicégeknek kell megfizetnie” – húzta alá a kommunikációs igazgató.
Szakértők szerint
Brüsszel azért is akar új adót bevezetni, hogy közvetlen bevételhez jusson.
„Ennek a javaslatnak, amit júliusban tett az asztalra az Európai Bizottság és az azt vezető Frans Timmermans az elsődleges célja az, hogy Brüsszel központi bevételekhez juthasson. Így finanszírozási szempontból is függetlenedjen a tagállamoktól” – ismertette Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató energia-és klímapolitikai üzletág-vezetője.
A rezsiharc legközelebb a jövő héten kerül napirendre az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció