Kevés remény van a Vásárhely határában épülő tó turisztikai vagy horgászcélú felhasználására

A záportározó további hasznosítása a szabályozás megalkotása után a helyi önkormányzattal közösen történhet meg.

Sokak fantáziáját beindította a hír, záportározó építése kezdődött a város déli határában.

Mint többször beszámoltunk róla, záportározó építése kezdődött mintegy 10 hektáron Vásárhely határában, a déli elkerülő mentén. Bár a munka még az elején tart, hasonló projektet készítenek elő Balástyán is. Ott már turisztikai használatáról is készülnek tervek, de több hasonló műtárgyat szerte az országban a vízkezelésen és vízgazdálkodáson túl más célokra is használnak. Nem csoda hát, hogy nem csak a mi, de többek fantáziáját is beindította: lehet-e vajon másra is használni a vásárhelyi záportározót. A témában megkerestük a kivitelező és illetékes ATIVIZIGET. Teljes válaszukat a cikk végén közöljük is, ám elöljáróban meg kell állapítanunk, fentiekre elég kevés esélyt látunk.

Vannak az országban hasonló tavak, melyeken élénk horgászélet, halgazdálkodás, turisztikai kiegészítő projektek, vízisportok, vagy rekreációs célú hasznosítás valósult meg.

A „vásárhelyi” tó elsődleges szerepe a belvízvédelem, a csatornákon le nem vonuló csapadékvíz elhelyezése és tárolása lesz, de vízhiányos időszakokban a vízvisszatartás lehetőségét is megteremti. Kiemelik azt is, hogy  a belvízi biztonságot adó nagy mennyiségű betározható vízmennyiség csak a tározó üresen tartásával valósulhat meg. Ergo, állandó, egyenletes vízmennyiségre nem nagyon számíthatunk – a mi olvasatunkban. Hozzáteszik azt is, vízmentes időszakban a terület mezőgazdasági hasznosításáról is szó lehet. A végleges és másodlagos hasznosításról a szabályok megalkotásával a vásárhelyi önkormányzat részvételével döntenek majd.

Íme az Ativizig hivatalos válasza:

A hódmezővásárhelyi záportárózót is magában foglaló projektünk a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program „KEHOP 1.3.0 Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása” című felhívása keretében kerül megvalósításra.

A projekt közvetlen célja a Hódtó – Kis – Tiszai vízrendszer rekonstrukciója, a munkák elvégzésének elsődleges célja pedig a csúcsidejű vizek átmeneti tározása, az ütemezett vízlevezetés lehetőségének biztosítása. A vízelvezető rendszer teljes rekonstrukciójával megvalósul a belvizek biztonságos levezetéséhez szükséges, a veszélyhelyzetek elkerülésére alkalmas vízelvezető rendszer, melynek jelentős társadalmi-gazdasági haszna van.

A tározó elsődleges szerepe a Hódtó-csatornán levonuló és a Hódtó –Kis-Tisza-csatornába nem bevezethető csapadékvíz ideiglenes elhelyezése, tározása, amíg a Hódtó –Kis-Tisza-csatornán le nem vonul az árhullám.

Az alapinfrastruktúra fejlesztésének pozitív társadalmi és gazdaságfejlesztő hatása van. A projekt legjelentősebb gazdasági – társadalmi hatása, hogy Hódmezővásárhely távlati fejlesztési elképzelései ily módon megvalósulhatnak. A megvalósíthatósági tanulmányokban (MT, RMT) figyelembe vettük a fejlesztési irány illeszkedését az operatív programok rendszerébe. A fejlesztés több ponton kapcsolódik a következő területfejlesztési és vízgazdálkodási koncepciókhoz, irányelvekhez: Víz Keretirányelv (VKI), Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja, stb. A projekt városi fejlesztésekkel való összhangját biztosítja, hogy a tervezett és megvalósult belterületi fejlesztések által (bevásárló központok, Tesco, fürdőfejlesztés, 47-es út bővítése stb.) megnövekedett lefolyási tényező vízelvezetési infrastruktúráját teremti meg, megelőzve a jelentős anyagi veszteséggel fenyegető vízkárokat, valamintkörnyezetszennyezést. Ugyanakkor a projekt záportározó létesítésén keresztül megteremti a vízvisszatartás feltételeit vízhiányos időszakban.

A tározó üzembehelyezése elősegíti a régió vizeinek komplex többcélú – turisztikai, gazdasági, környezetvédelmi és szabadidős – kihasználhatóságát. A projektben támogatott tevékenység szerint az elsődleges cél a többlet vizek időszakos elhelyezése, a rendelkezésünkre bocsátott források nagysága azonban nem tette lehetővé a közjóléti valamint egyéb funkciókat is kiszolgáló kialakítás megvalósítását.

A tározó elsődlegesen a belvízbiztonság növelése céljából valósul meg, mely a kiépítés és az üzemeltetés során is első számú szempont lesz, a projekt lezárását követően is. A belvíztározási cél alapjában határozza meg a különböző időszakok üzemvízszintjeit és vízkormányzási gyakorlatát, melyhez az egyéb hasznosítási célok alkalmazkodása szükséges. A város belterületéről érkező csapadékvizek megfelelő tározási hatásfokkal történő elhelyezése a belvízi biztonságot növeli, tehát a belvízi biztonságot adó nagy mennyiségű betározható vízmennyiség csak a tározó üresen tartásával valósulhat meg.

Elsődlegesen az Megvalósíthatósági Tanulmányban megfogalmazottak szerint, a vezérárokkal körülvett terület vízmentes időszakban mezőgazdasági céllal hasznosítható marad. A végleges hasznosítását az üzemeltetési szabályzatok, szerződések, engedélyek kidolgozása után, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Várossal kidolgozott együttműködési megállapodást követően kerül sor, amely majd szabályozza az elkészülő művek további üzemeltetését, biztosítva a fejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát.

Kapcsolódó cikkeink: