A múlt és a jelen is találkozik a múzeum új kiállításában

Pénteken nyílik meg a József Attila Múzeum új, gyűjteményes kiállítása, az Adj egy órát Makónak!, amelyen az újvárosi református templom felújított toronyórájának szerkezetét is megtekinthetik az érdeklődők működés közben, továbbá egykori, és ma élő makói órásmestereket is megismerhetnek, számtalan különleges időmérő társaságában.

Zsebóra, falióra, kandalló- vagy épp kakukkos óra – csak pár fajta azok közül, amikkel a múzeum látogatói találkozhatnak az új kiállításon, amelynek megnyitójára pénteken 17 órakor kerül sor. Szikszai Zsuzsannától megtudtuk, kétszáz-háromszáz éves órákat is bemutatnak majd a tárlaton, amelynek felhívását szeptember elején tették közzé, és amelyre megmozdult a város.

A múzeum igazgatója elárulta, nagyon sokan nagyon sokféle órát hoztak, volt, aki kölcsönbe, más ajándékba adta az intézmény számára, e mellett az egykori makói órásmester, Szűcs Lajos unokája is felkereste a múzeumot, hogy felajánlja felmenője hagyatékát; dokumentációkat, katalógusokat, reklámanyagokat, plakátokat, órákat, eszközöket és kézzel írott visszaemlékezéseket, leveleket.

– Ez a kiállítás tulajdonképpen egy belépő ehhez az új kutatáshoz, mivel az órások is megérdemelnének egy kötetet – fogalmazott Szikszai Zsuzsanna. Kiemelte: óriásgenerációkra bukkantak, amely ez úgy feladat is egyben, hiszen a nevek, a családi vonatkozások megvannak számukra, így utána kell járni, hogy hol és meddig működtek.

Aláhúzta továbbá azt is, hogy ezzel az órásmesterek is előtérbe kerülnek, erről a kisiparos világról azonban sajnos kevés adatuk van, nem gyűjtötték őket, nem voltak életrajzok, így egy-egy újsághirdetés alapján tudják azonosítani őket, ráadásul az órások céhbe sem tömörültek, legalábbis Makón nem, sok helyen a lakatos céh tagjai lettek, az ipartestületbe viszont beléptek a későbbiekben.

A két világháború között nagyon sok órásmester volt, akik nemcsak órások, hanem ékszerészek és látszerészek is voltak, a Korona épületében három-négy órásműhely, üzlet is volt egymás mellett és jól megéltek, amely mutatja, mennyire pezsgett a városban a gazdaság a két világháború közötti időszakban – mutatott rá a múzeumigazgató.

Az új kiállítás pedig nemcsak az egykori, hanem a ma élő makói órásmestereket is bemutatja, így a látogatók Pintér Károlyt, Báron Sándort és Szigeti Pétert is megismerhetik – tájékoztatta portálunkat Szikszai Zsuzsanna, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy az órák megjelenése mennyire megváltoztatta az emberek mindennapi életét, életmódját, amelynek kezdetét a toronyóra jelentette – a történelem ezen fontos elemével pedig a most nyíló kiállításon is találkozhatnak a látogatók.

Portálunkon korábban beszámoltunk róla, 1927 után márciusban indulhatott el újra az újvárosi református templom óraszerkezete, amelyen hónapokon keresztül dolgozott Orkonyi Károly és Szigeti Péter.

A felújított szerkezet – mielőtt visszakerülne a toronyba – egy különleges emelvényen lesz megtekinthető a kiállítás ideje alatt, működés közben.

Szigeti Péter érdeklődésünkre elmondta, az egyik számlap teljesen elkészült, amely kiállítási darabként a múzeumban marad majd, így összesen öt számlap készül a toronyórához, a szerkezet ráadásul egy másik ingaszárat is kapott a kiállítás idejére.

– Jelen pillanatban, ami látható rajta inga, ez a tényleges ingahossznak a fele. Azért kellett ilyen rövidet tenni rá a kiállítás idejére, hiszen nincs elég belmagasságunk ahhoz, hogy hosszabb ingával tudjuk működtetni. Így ez az óraszerkezet most rendkívül sokat siet, de ha felkerül vissza a templomtoronyba, akkor ennél egy jelentősen nagyobb, majdnem dupla ilyen hosszú ingaszárral fog működni, akkor fog beállni pontosan a járása – avatott be a részletekbe.

Az új számlapok, amelyeket a toronyba szerelnek majd, a régiek pontos mása lesz, a múzeumi darab is mindössze egy dologban tér el az eredetiektől: hiányzik róla az úgynevezett szerelőablak, amely megkönnyíti például a mutatók leszerelését, esetleges javítását, így nincs szükség alpinistákra, mindez a toronyból elvégezhető – tudtuk meg.

– Szakács László festőművész barátunk vette le a mintákat az eredeti számlapokról, és ezt követően elkészítette a sablonokat. Ez a számlap teljes egészében a rekonstrukciója, mondhatni milliméterre az eredeti számlapnak, mind a kiosztását, mind a számok stílusát, méretét illetően – hangsúlyozta Szigeti Péter.

– A túloldalán az emelvénynek látható egy eredeti, korrodált állapotú számlap, egy korrodált mutatópárral, ez szándékosan így kerül kiállításra, hogy a múzeumba látogató érdeklődők láthassák, mekkora a kontraszt, hogy milyen rossz állapotban voltak ezek a számlapok, mutatók, és hogy milyen szép új fog felkerülni helyette – mutatott rá az órás.

Orkonyi Károly elmondta, a belmagassághoz tervezte az emelvényt, amely tartalmazza az ütőszerkezetet is. Az egy hónap alatt elkészülő állványon így a szerkezet az órák számát és a negyedórákat is üti majd.

A szerkezetet összesen hét egységre szétszedve szállították szerda délelőtt a József Attila Múzeumba, amely mindkét számlapon mutatja majd az időt. Érdekessége a szerkezetnek továbbá, hogy eredetileg is fordított mutatókiosztású: a kismutató jelzi majd a percet, a nagy pedig az órát, amely a toronyba visszakerülve némi megszokást igényel majd – hívta fel a figyelmet Orkonyi Károly.