quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Erőt adhat a jobboldalnak a nyolcadik Békemenet

2021. október 06.

Három és fél év kihagyás után ismét útjára indul békemenet, amely a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezése. Az október 23-ára meghirdetett eseményen a tizenöt évvel ezelőtti gyurcsányi rendőrterrorra is emlékeznek. A szervezők közlése szerint az idei felvonulás elsődleges célja, hogy megmutassák: sokan állnak ki hazánk szuverenitása mellett. A Magyar Nemzet Online cikke!

Nem szeretnénk egy bizonyos pártideológiára alapozott birodalmi rendszerben gondolni a jövőnkre. Meg kell őrizni szuverenitásunkat!

– mondta a Magyar Nemzetnek Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára összehívott békemenettel kapcsolatban. Hozzátette: egyre nagyobb nyomás nehezedik a magyar kormányra, és ezzel együtt a magyar népre is Brüsszelből. Eközben – folytatta – a baloldal egész egyszerűen a kormány megdöntésére szövetkezik Brüsszellel. Elmondása szerint Brüsszel a hazai baloldal anyagi támogatásával próbálja érvényre juttatni akaratát. „Demokrácia csak ott van, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket saját sorskérdéseikről, úgy élhetik az életüket, ahogy szeretnék” – hangsúlyozta.

A baloldalról szólva azt mondta:

2002 és 2010 között már bizonyítottak, 2006-ban pedig egy délután alatt államterrorral véres köztársaságot hoztak létre a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Astoriánál.

„Korábban azt mondtam, hogy a következő békemenet október 23-án babakocsival, karon ülő gyerekekkel vonul végig azon az útvonalon, ahol ők ezt a balhét elkövették. A baloldal már ki is forgatta e szavaimat. Mi békésen akarunk végigvonulni, meg akarjuk őrizni a csendet, ezt a kulturált üzenetet, és nem kívánunk olyan csetepatét, mint ami tizenöt évvel ezelőtt történt október 23-án” – mutatott rá.

Gyurcsány nem térhet vissza

„Nem szabad engedni, hogy az elképesztően zajos és agresszív baloldali propagandakampány bárkit is elbizonytalanítson. A békemenet erőt adhat ehhez is” – jelentette ki Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője. Robert Schumant, az EU egyik alapítóját idézve hangsúlyozta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Bencsik András közölte azt is, hogy

egy veszedelmes politikai bűnöző készül visszatérni a hatalomba, úgy hívják: Gyurcsány Ferenc.

„A volt miniszterelnök, a DK elnöke a felejtésben bízik. Meg kell mutatnunk, hogy ez az ember nem térhet vissza” – hangoztatta Bencsik András.

Végső csatára készülnek

Fricz Tamás politológus a Demokratának úgy fogalmazott: azért van szükség az újabb békemenetre, mert a globalista erők, amelyek az elmúlt két évtizedben vezető szerepet alakítottak ki a bel- és külpolitikában, a nemzetközi közvéleményben, a társadalom szegmenseiben, a végső csatára készülnek: a nemzeti, szuverenista, konzervatív és keresztény politikusokat meg akarják buktatni és totális uralomra törnek. „Látványos és összehangolt támadás indult meg Magyarország ellen, és a 2022-es országgyűlési választásokon biztosra akarnak menni. A globalisták és a szuverenisták küzdelme a csúcspontjára érkezett.

Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak a politikusaink küzdenek a hagyományos értékeinkért, hanem a magyar civil társadalom is, hiszen nélkülünk nem lehet a küzdelmet győzelemre vinni”

– jelentette ki Fricz Tamás.

Hozzátette, most kulturális vasfüggöny ereszkedett Európa közepére, és bár a hidegháború idején Magyarország a rossz oldalon állt, ezúttal a jó oldalon vagyunk. „Nincsenek ellenállhatatlan és legyőzhetetlen erők, csak olyanok vannak, amelyekkel szemben nem áll senki. A békemenet ellenáll a legyőzhetetlennek látszó fősodorral szemben, és legyőzi azt” – fejtette ki a politológus.

Százezreket mozgatott meg

A békemenet a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezése. A 2012 januárjában tartott első meneten „Nem leszünk gyarmat!” jelszóval mintegy négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. Ilyen hatalmas tömeg hazánkban még soha nem demonstrált egy fennálló kormány mellett. A második Orbán-kormány (2010–2014) alatt – főként a nemzeti ünnepeinken – ezt követően még öt békemenetet tartottak, négyet Budapesten, egyet Gyulán. Minden fővárosi rendezvényen több százezren álltak ki a nemzeti kormányért, és tettek hitet hazánk függetlensége és szuverenitása mellett. A menethez csatlakoztak a határainkon túl élő magyarok és a kormány iránti szimpátiájukat kifejezni kívánó lengyelek is.

A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik megmozdulás a szervezők szerint minden idők legnagyobb békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez.

A Belügyminisztérium szerint a résztvevők száma 460 ezer volt. A harmadik Orbán-kormány ciklusának végén, három héttel a 2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik békemenet is csaknem négyszázezer embert mozdított meg. Ekkor készültek azok a ma már történelminek nevezhető fotók, amelyek a Margit hídon vonuló, végeláthatatlan tömeget és zászlóerdőt ábrázolják.

Forrás: Magyar Nemzet Online, fotó: MTI/Bruzák Noémi