Grezsa István: a magyarság „kovásznemzetté” válhat Közép-Európában

A gyarapodó, erősödő anyaország hatalmas húzóerőt jelenthet a határon túli magyarság számára is – vallja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. A nemrégiben Teleki Pál-érdeméremmel kitüntetett Grezsa István a Rádió7-nek adott interjújában azt mondta: támogatja a jelenlegi kormány újraválasztását, mert az ellenzéki összefogástól csak rombolást várhatunk.

A Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál-érdeméremmel jutalmazta a munkásságát. Mit jelent az ön számára ez az elismerés?

Hatalmas megtiszteltetésként tekintek a kitüntetésre. Egyrészt büszke vagyok rá, hogy a Teleki Pálról elnevezett díjat vehettem át, aki mindhalálig szolgálta a magyarságot, a magyar nemzetet. Másrészt óriási öröm a Bethlen Gábor Alapítvány elismerése. Az egyik legrégebbi civil szervezetről van szó, mely még 1980-ban, jóval a rendszerváltás előtt kezdett szerveződni, és egyike volt azoknak a mozgalmaknak, amelyekből kinőtt magának a rendszerváltásnak a politikai szisztémája. Végül, de nem utolsósorban hadd emeljem ki, az is nagyon sokat jelent számomra, hogy igen tekintélyes díjazotti körben vehettem át a kitüntetést: a terrorizmus vádjával meghurcolt kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán páros, Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, Kassai Lajos lovasíjász és az Ismerős Arcok zenekar társaságában.

Az alapítvány évente adományozott kitüntetései a magyarság – benne a diaszpóra – értékeinek, alkotóinak megismerését és elismerését, a magyar szellemi-kulturális örökség védelmét kívánják ösztönözni. Ön mit tart nemzetpolitikai tevékenysége legnagyobb eredményének?

Kárpátalján egy olyan nemzetellenes időszakban sikerült megőriznünk és fejlesztenünk az ottani magyarság intézményrendszerét, amikor az ukrán nemzetépítés folyamatában számos, az anyanyelvi oktatást, az anyanyelvhasználatot akadályozó jogszabályt fogadtak el. Ez reményt ad arra, hogy nem vándorolnak ki onnan a magyarok. Ezzel párhuzamosan időnként lehetőségeinken is túlnyúlva támogattuk az ugyancsak a mindennapok nehézségei által terhelt ukrán többséget is, ami példaértékű a jövőre nézve. Ami a Kárpát-medence egészét illeti, a magyar állam által indított óvodaprogram Trianon óta, a gazdaságfejlesztések óta a legnagyobb és legjelentősebb nemzetpolitikai intézkedéscsomag. Ez azért áll különösen közel a szívemhez, mert a felújított vagy most megépített intézményekbe járó gyermekek, azok szülei és nagyszülei – éljenek akár szórványban vagy többséget alkotva – komoly lökést kapnak ahhoz, hogy érdemes kitartani, magyarként élni, mert mindig, mindenben számíthatnak az erős, gyarapodó anyagországra.

Az ukrán konfliktust leszámítva milyennek ítéli meg a külhoni magyarok helyzetét?

A 21. században lehetőséget kaptunk arra, hogy nemzeti szuverenitásunkat megőrizve, azt gyakorlattá fejlesztve bekapcsoljuk a határon túli magyarságot az anyagország vérkeringésébe. Ez nemcsak az anyanyelv megőrzését, a kultúra megtartását jelenti, hanem egyúttal jelentős gazdasági erőforrást is a következő évtizedekre. Ma már nemcsak jó magyarnak lenni, hanem meg is éri magyarnak lenni. Reményeim szerint ez alkalmat teremthet arra, hogy Trianon veszteségét soha, egy pillanatra sem feledve túllépjünk annak árnyékán, s a Németh László-i értelemben „kovásznemzetté” válhassunk Közép-Európában. Hiszek abban, hogy az európai politikai színtéren a magyarság valódi és hiteles alternatívát tud kínálni a ma Nyugat-Európából felénk zúdított, zömében fenyegető új eszmeáramlatokkal szemben.

Mik a személyes tervei ebben a küldetésben?

Minden kormánytisztviselőnek ciklusokban is kell gondolkodnia. Még nyolc hónap van a választásokig, s bőven akadnak olyan futó programjaink, melyeket szeretnék lezárni: Kárpátalja és az óvodaprogram egyaránt ad munkát. Meggyőződésem szerint támogatni kívánom a jelenlegi politikai rendszer, a jelenlegi kormány újraválasztását, hiszen úgy látom, az ellenfélként megjelenő ellenzéki összefogás akár néhány hónapon belül mindent le tud rombolni, ami az elmúlt tizenkét évben pozitívumként megindult, megjelent akár Magyarországon, akár a szomszédos országokban élő magyar közösség körében.

Az interjút készítette: Rádió7/Megyeri József, fotó: archív (Gémes Sándor), Facebook/Grezsa István