Velünk élő múlt: 17 éves a puccs, ami hatalomra segítette Gyurcsányt

2022-ben pedig pártjával, a DK-val és bábjával, Karácsony Gergellyel akar visszatérni a hatalomba a baloldal vezére. A Magyar Hírlap Online elemzése!

Tízórás vitát követően 2004. szeptember 29-én az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival Gyurcsány Ferencet kormányfőnek választotta az Országgyűlés, hogy négy és fél évvel később, az ország romba döntését követően 2009. április 14-én ugyancsak a parlament tegyen pontot a történet végére. Négy és fél esztendő alatt juttatta a csőd szélére az országot az ármánykodással miniszterelnöki székbe került, hazugságaiba belebukó baloldali kormányfő.

Regénybe illő az az ármánykodási folyamat, amelynek eredményeként Medgyessy Péter miniszterelnök főtanácsadójából 2004 őszére miniszterelnökké lett Gyurcsány Ferenc, a jelenlegi baloldali összefogás vezére.

Az 1980-as években a politikai kapcsolatait kiépítő Gyurcsány Ferenc az Apró család és a volt kommunista utódpárt, az MSZP hálózatának köszönhetően a 90-es évek végére milliárdossá vált. A Horn-kormánynak köszönhetően cége, az Altus 1995 novemberében megszerezte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól kapott hitelt, amelynek elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt. Az offshore-korszakban az Altus Luxemburg S.A.H. nevű érdekeltségen keresztül ellenőrizte több hazai vállalkozását, többek között a Motimot is.

A sikeres vagyonosodást követően 2000-ben csatlakozott az MSZP-hez, és 2002-ben már Medgyessy tanácsadói között találjuk, majd a következő évben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését kapta meg. A rá jellemző gátlástalanságot itt sem leplezte, amikor egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy a sportfinanszírozásban attól kezdve sem a múlt, sem a jelen eredménye, sem a népszerűség nem mérvadó – azaz indulhatott a szabad mutyi.

A törtető politikus még saját pártjának vezetésében sem aratott sikert, így amikor Medgyessy Pétert a gazdasági miniszter, Csillag István menesztése, majd az SZDSZ korrupciós ügyeinek felemlegetése miatt a liberális párt Kuncze Gábor vezetésével megpuccsolta, az MSZP elnöksége Kiss Pétert szánta utódnak. A háttérben azonban Gyurcsány Ferenc ügyesebben szervezkedett, és a néhány nap múlva összeülő kongresszus már őt jelölte kormányfőnek.

„Amikor megismertem Gyurcsány Ferencet, tényleg azt hittem, hogy egy jó képességű, komoly perspektívájú fiatalember. Hát, az ember tévedhet” – fogalmazott a távozó Medgyessy Péter.

Első nevezetes tetteként a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról tartott népszavazás előtt 23 millió románnal riogatva szembefordította egymással a magyarokat, majd 2005 februárjában terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. Erről az időszakáról úgy vallott 2006-ban az őszödi beszédben: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

A végighazudott másfél-két esztendő nyomán – már a beszéd nyilvánosságra kerülése előtt – megkezdődtek a megszorítások, a kampányban beígért adócsökkentés helyett új adófajták bevezetését kezdték meg, ám a gazdasági krízisnél is nagyobb társadalmi feszültségeket keltett, amelyekre már előzetesen is készült: „Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.”

A következő esztendőben már dübörgött a megszorítás, ezért a Fidesz és a KDNP népszavazást kezdeményezett a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről, és miután a márciusi voksolás elsöprő erővel döntött a „különadók” eltörléséről, az SZDSZ is magára hagyta Gyurcsányt. Miniszterelnökként kitartott, és folytatta a hazudozást – „minket csak a válság szele fog érinteni”, szédítette az embereket –, ám közben már megkezdődtek egy rekordnagyságú hitelfelvétel előkészületei.

A világ már nem hitt Gyurcsánynak, a magyar adósságot csak horribilis felárral finanszírozták volna a befektetők, ezért 25,1 milliárd dolláros kölcsönt kellett felvenni az IMF, az Európai Unió és a Világbank alkotta triumvirátustól. Az ár kategorikus megszorítás volt. Az eladósodás nyomán bezuhant a gazdaság, 7 százalékkal csökkent a GDP, 10 százalék fölé nőtt a munkanélküliség, zuhant a forint, és a végighazudott másfél-két esztendő idején az emberekkel felvetetett devizakölcsönök – a forintalapú kölcsönöknek már korábban is magasak voltak a kamatai – szinte fizethetetlenné váltak. Befagyasztották a béreket a közszférában, a 13. havi bért visszavonták, a 13. havi nyugdíj kifizetését pedig korlátozták.

A drasztikus intézkedések azonban kevésnek bizonyultak, 2009 februárjában további elvonásokra, áfaemelésre, adóemelésekre tett javaslatot, ami már az MSZP-nek is sok volt. A teljes politikai bukás helyett 2009. március 21-én inkább lemondott, Bajnai Gordonra hagyva a „feketelevest”: a nyugdíjak befagyasztását, a 13. havi nyugdíj teljes felszámolását, a gyes és a gyed időszakának csökkentését, a táppénz csökkentését, a lakástámogatási rendszer felszámolását, a gázár- és távhő-kompenzáció megszüntetését, a tömegközlekedés támogatásának csökkentését, az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentését, az önkormányzatok adósságba taszítását.

Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki székből távozva 2011-ben már az MSZP-t osztotta meg, hogy látszólag megtisztulva új pártjával, a Demokratikus Koalícióval szerezze vissza a hatalmat.

Kipróbált recepttel dolgozik

Gyurcsány Ferenc 17 éve próbálta ki először azt a megpuccsolási modellt, amit ezúttal Karácsony Gergely számára is tartogat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Medgyessy Péter ugyanis Karácsonyhoz hasonlóan kicsit bizonytalan, könnyen irányítható személyiség volt, így 2002 és 2004 között Gyurcsány egyszerűen el tudta érni, hogy a választáson győzelmet arató Medgyessyt egyik hónapról a másikra háttérbe szorítsa, és lecseréltesse saját magára. Gyurcsány nem választás útján került hatalomra, hanem a baloldalon belüli hatalmi harcokat megvívva. Ugyanerre készül most is, csak ezúttal Karácsonyt tolja a kirakatba.

Ügyes hatalomtechnikusként 2004 után átvette a baloldal vezetését, az MSZP politikusai hűek maradtak hozzá éveken keresztül, még a 2006-os őszödi beszéd után is. Azóta lényegesen fragmentáltabb a baloldal, a DK mellett több párt is van. Miután a Jobbikkal megállapodást kötött, együtt próbálják ellehetetleníteni a kisebb pártokat, ami szinte ugyanaz a recept, mint ahogyan 2004 előtt maga alá gyűrte a szocialista politikusokat. Annak köszönhetően lehet ismét az ellenzék vezetője, hogy a baloldalon komoly intellektuális válság uralkodik, rajta kívül nincs olyan politikus, aki képes stratégiában gondolkodni.

Forrás: Magyar Hírlap Online, fotó: MTI/Kovács Tamás