Kék vércsék ezrei gyülekeznek a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Az Afrikába készülő madarak legkitartóbb példányai október elején kelnek útra. Nagyjából egy hónap múlva érkeznek telelőhelyükre.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai területein 14 ismert éjszakázóhelyen 2253 példányt regisztráltak a szakemberek a múlt hét közepén, összehangolt megfigyeléseik során.
Kék vércsék a nemzeti park több részterületén is költenek. Idén a szokásosnál hűvösebb tavaszi időjárás miatt kitolódott a tojásrakásuk időszaka, így fiókáik is csak később repültek ki. A klasszikus május közepi költéskezdéshez képest egy teljes hónappal megkésett a párok jelentős része. A június-júliusi hőségben pedig sok fészekalj elmaradt a fejlődésben mivel a táplálék-ellátottság sem volt kiegyenlített. Összességében mintegy 400 pár kék vércse költött ezen a nyáron a Körös-Maros Nemzeti Parkban és jellemzően 2-3 fióka repült ki fészekaljanként. A korábbi évekhez hasonlóan a legerősebb kolóniák Cserebökényben, a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi pusztákon alakultak ki.
A fiókák kirepülését másfél hónapos felkészülés követi, amikor a fiatal és idősebb egyedek szétszóródott, vegyes csapatai a nappali órákban vadászattal, táplálékszerzéssel vannak elfoglalva, de alkonyatkor egy-egy pusztai facsoportnál gyülekeznek éjszakára kisebb-nagyobb csapatokba sűrűsödve. A szeptemberi időszakban a hazánktól keletre költő kék vércsék közül is sokan a Kárpát-medence síkvidéki területeit választják, hogy erőt gyűjtsenek hosszú vándorútjukra.
Számuk jellemzően szeptember derekán tetőzik, ahogy ezt a héten a Körös-Maros Nemzeti Park éjszakázóhelyein regisztrált 2253 példány is jól illusztrálja. Érdekesség, hogy a legnépesebb gyülekezőhelyek nem feltétlen a legjobb költőhelyeken alakulnak ki. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon idén nyáron is csupán néhány pár kék vércse költött, de az egyik facsoporton most 1400 egyedet számoltak a szakemberek.
A legkitartóbb példányok végül október első hetében kelnek útra, hogy nagyjából egy hónap alatt átrepüljenek a Földközi-tenger, a Szahara és az esőerdők rengetege fölött és megkezdjék jövő áprilisig tartó délnyugat-afrikai telelésüket.
Fotó: Széll Antal István – kmnp.hu