quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 06. péntek
  -  Norbert, Cintia
Térség

Másfél órán át fárasztották a kétméteres harcsát Szegeden

2021. szeptember 21.

Balinozásnak indult, harcsázás lett belőle. Könnyű felszereléssel akasztott, majd fárasztott másfél órán át egy kétméteres harcsát egy szegedi horgász. A gigantikus példány a Marosban akadt horogra, de egészen lehúzta a csónakot a torkolaton túl, és végül már a Tiszába érve adta csak meg magát – adta hírül a pecaverzum.hu

Egy laza kis balinozást tervezett szeptember 15-ére, szerdára Földes Dániel egyik barátjával a Maros-folyón, Szeged magasságában, a Tisza-Maros torkolattól szűk egy kilométerre. Találtak is a parttól 15 méterre egy jó kis visszaforgót, gyorsan le is horgonyoztak, mert láttak balinrablást is. 

Délután öt óra tájékán járhattunk, amikor a páros elkezdte a pergetést. Nem telt el sok idő, az egyik dobásnál Dani csalijára a vízbe érést követően szinte azonnal odavertek. 

„Abban a pillanatban karikába görbült a bot, és majdnem kiesett a kezemből. Elkezdett berohanni a meder felé, akkor már éreztem, hogy baj lesz. Egyből húztam a féken, a horgonyt felvettük, és elindultunk utána, mert elment legalább 50 métert a hal” – mesélte a villámütésszerűen bekövetkezett kapást, és az arra adott gyors reakciót, amely hozzájárult ahhoz, hogy esély legyen megfogni a halat.

„Azt hittem, hogy valami kapitális busát akasztottam kabátba, mert rengeteg erre is a busa, és volt már példa korábban, hogy hátba találtam párat. – folytatta Dani. – A partról esélyem se lett volna, bedőlt fák voltak körbe, szerencse, hogy nem azt a részt vette célba. 

A fárasztást nehezítette, hogy egy nagyon könnyű felszerelés állt rendelkezésre, mert hát alapvetően a balinok voltak célkeresztben. 7-28 gramm dobósúlyú pálca, 30-as orsó, 12-es fonott zsinór, és arra direktbe kötve (fluorocarbon előke nélkül) egy Kínából rendelt vertikális csali, másfél dollár, azaz kevesebb mint 500 forint értékben.

„Nem szoktam előkézni, mert errefelé zavaros a víz, ennek a műcsalinak meglepően jók a gyári horgai, nem is cseréltem le azokat. Főleg olcsóbb csalijaim vannak, mert nagyon akadós terepen szoktam horgászni. Tartok magamnál azért drágább, márkásabbakat is, de azokat sajnálom ilyen körülmények között” – indokolta, hogy miért részesíti előnyben az olcsóbb darabokat. 

No, de térjünk vissza a küzdelemhez, mert a halat egészen biztosan nem érdekelte, hogy mi van a szájában, csak meg szeretett volna tőle szabadulni. Lehetőleg minél gyorsabban, és ennek érdekében mindent meg is tett. 

„Mikor utolértük, körülbelül öt perc után már sikerült egyszer felhozni a felszínre, de csak a farkát láttuk. Akkor már tudtuk, hogy egy hatalmas harcsával állunk szemben. Innentől kezdve másfél órán keresztül a csónak tízméteres sugarában tartottuk a halat. Mindig, amikor kirohant, akkor utána mentünk, és visszanyertem egy kis zsinórt. Tudtam, hogy ez a cucc nem erre való, húztam, ahogy tudtam, de a bot hajlott végig. Szinte végig lent volt a fenéken, nem bírtuk felhúzni, egyszerűen gyenge volt hozzá a motyó”

– érzékeltette, hogy mire számíthat, ha valaki könnyű felszereléssel találja magát szemben egy gigantikus folyóvízi harcsával.

Mert hát ez a küzdelem, nem egy kockatóban, hanem igazi vadregényes vízen, kiszámíthatatlan mederviszonyok nehezítette körülmények között történt. A hatalmas küzdelemben már régen túlhúzta a csónakot a torkolaton a harcsa, és már a Tiszában sikerült annyira kifárasztani, hogy felfeküdjön a víz felszínére.

„Egész közel jött a csónakhoz, de nem bírtuk beemelni, mert rohadt nagy volt, és kesztyűnk sem volt hozzá. Azt a taktikát választottuk, hogy kimentünk egy akadómentes, lapos partszélbe. Kiszálltunk a csónakból, én kezemben a bottal irányítottam, a barátom pedig a melluszonyánál fogva kihúzta a partra. A szájába nem akartunk belenyúlni, mert puffogtatott, harapdált, meg röfögött, mindet csinált”

– jellemezte a viselkedését a partra került halnak, amely a fotók elkészítését követően visszanyerte szabadságát. 

A tömegét nem mérték le, a hossza viszont egész pontosan 200 centiméternek bizonyult, a körmérete pedig 92-nek. Ezekből az adatokból kiindulva körülbelül 50-60 kilós példányról lehetett szó.

Forrás és képek: pecaverzum.hu