Szent-Györgyi Albertre emlékeztek a Szegedi Tudományegyetemen

    Rovó László rektor ünnepi beszédében úgy fogalmazott, Szent-Györgyi Albert nagyon sokat tett azért, hogy a szegedi egyetem jelenlegi szintjére tudjon fejlődni.

    Szent-Györgyi Albert bátor ember, nagyszerű szervező, kiváló képességű tanár és olyan kutató volt, aki személyesen vonta be tanítványait a tudományos munkába. Szerette megtapasztalni a világot, ezt bizonyítja szenvedélye az evezés, a repülés iránt, és az, hogy motorral járta körbe Európát – mondta a professzor. Hozzátette: ugyanakkor kiváló államférfi is volt, aki amikor kellett, saját személyes érdekein is átlépve cselekedett.

    Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes az egyetem aulájában a tudósról rendezett kiállítás – Marcia Szent-Györgyi, a Nobel-díjas tudós özvegye jelenlétében megtartott – megnyitóján úgy fogalmazott, Szent-Györgyi Albert valamennyiünk számára példakép lehet. Olyan évszázadban élt, amikor forradalmak, ellenforradalmak és két világháború tépázta meg kontinensünket, és nagyon sok értelmiségi eltévedt, Szent-Györgyi Albert azonban tudományos tevékenysége mellett meg tudta tartani polgári és értelmiségi beállítottságát – hangsúlyozta a történész.

    Az 1945 után szovjet támogatással berendezkedő diktatúra megpróbálta őt kihasználni, amikor azonban azt tapasztalta, hogy egy barátját koncepciós eljárásban meghurcolják, inkább az emigrációt választotta – idézte fel a professzor. Szent-Györgyi Albert emberi kitartása, méltósága, és az a közvetlenség, amellyel tanítványaihoz fordult, a szegedi egyetem olyan kincse, amely mindannyiunkat kötelez – hangsúlyozta Zakar Péter.

    A Magyar Nemzeti Múzeum, a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi-könyvtár közreműködésével rendezett tárlat Szent-Györgyi Albert élete és tudományos pályafutása mellett felidézi azt a kort, amelyben a tudós Szegeden élt és alkotott. A kiállításon látható a kutató Nobel-díja is, és eredeti tárgyaival berendezték dolgozószobájának mását.