A felvidéki Pálfalán is óvodát avatott Grezsa István

A többségében romák által lakott Pálfala községben már több évtizede nem működött óvoda, sőt a szomszédos Bellény és Szútor községben sem.

Sűrű programot bonyolított le a hét első napjaiban Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Mint arról beszámoltunk, a politikus hétfőn, illetve kedden több, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megépült új, modern nevelési intézmény átadásán vett részt a felvidéki Rozsnyón, valamint Pálfalán, majd Királyhelmecen és Nagykaposon.

A politikus hangsúlyozta: ezek a magyar óvodák életre szóló elkötelezettséget jelentenek a nyelv és kultúra iránt, ugyanakkor olyan kiművelt emberi utánpótlást is hoznak, ami nélkül nem lehet sikeres a nemzet.

A pálfalai óvoda avatásáról a ma7.sk portálon jelent meg tudósítás, melyet Grezsa István is szemlézett közösségi oldalán.

Itt két csoportban 38 gyermek kezdhette meg a tanévet. A beruházás jelentőségét az adja, hogy a többségében romák által lakott Pálfala községben már több évtizede nem működött óvoda, sőt a szomszédos Bellény és Szútor községben sem. Az új intézmény megépítésére tehát égetően nagy szükség volt. Az új óvoda 598 ezer euróból létesült a magyar kormány óvodaprogramjának támogatásával.

„Az óvoda nemcsak egy olyan hely, ami oltalmat és biztonságot nyújt az ide hozott gyermekeknek, hanem egyúttal lehetőség a szülőknek, a falusiaknak találkozni, megbeszélni az élet ügyes-bajos dolgait. Ez a kis közösség olyan sajátos összetételben éli mindennapjait, hogy a zöme cigány ember, s éppen ezért külön fontosságot tulajdonít ennek a mostani intézményavatásnak ez a tény, hiszen eljött annak az ideje, hogy világosan és félreérthetetlenül kijelentsük, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része”

– jelentette ki a miniszteri biztos.

Grezsa elmondta, hogy ez az óvoda nem oldja meg az itteni roma közösségek minden gondját, mégis fontos előrelépés lehet, mivel az idehozott gyermekek ugyanolyan színvonalú intézményt fognak látogatni, mint Magyarország bármelyik óvodája, vagy a nagyvárosok belvárosainak úgynevezett elitóvodái.

„Legalább itt, ezen a néhány száz négyzetméteren ugyanazt az esélyt kapják meg, amit meg kellene, hogy kapjanak az élet minden területén”

– hangsúlyozta Grezsa István, hozzátéve, hogy az óvodaprogramon túl is olyan nemzetpolitikai programokat kell indítani, amelyek egységesen tudnak segíteni a külhoni roma közösségek esélyegyenlőségét javítva, akkor is, ha még Magyarországon is sok adóssággal küszködnek ezen a téren.

„A sok évszázados együttélés, sok évszázad alatt meg nem oldott problémák ellenére lehet, hogy éppen ez a 21. század hozhatja el azt a reményt és esélyt, hogy végre érdemben sikerül felzárkóztatni a Kárpát-medence roma közösségeit és ebben Magyarországnak élen kell járnia”

– zárta a miniszteri biztos.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. A program keretében az egész Kárpát-medencét tekintve 179 új intézmény építése, illetve 713 intézmény felújítása lett tervbe véve.

Fotó: MTI/Varga György