quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 07. szombat
  -  Róbert
Szórakozás

A vásárhelyi állatorvos válaszol – kedvenceink elhízása a mi felelősségünk!

2021. augusztus 30.

Elhízás – csak úgy, mint nálunk, embereknél, bizony kedvenceinket illetően is hordoz némi veszélyt magában a túlzott táplálékbevitel és a mozgáshiány hiányában bekövetkezett súlygyarapodás. A jó hír viszont az, hogy egy kis odafigyeléssel könnyen kordában tarthatjuk háziállataink testsúlyát, melynek hatására sokkal egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk következő epizódjában az elhízásról és annak megakadályozásáról lesz szó. A témában Dr. Horváth Zoltán, a Kék Kereszt Állatorvosi Rendelő állatorvosa válaszol.

Mondják, hogy a kutyáknál nem szabad több táplálékot kint hagyni, mint amennyit egyszerre, egy adagban megkapnak, mivel mértéktelenül képesek mindent egyszerre behabzsolni. Miért van ez?

Pontosan. Itt visszakanyarodnék az ősi mivoltukra, hiszen a kutyák és macskák esetében is ragadozó állatokról beszélünk. A természetben ezek az állatok akkor esznek, amikor zsákmány van, amikor sikerül valamilyen zsákmányállatot ejteniük. Ha például a farkasokat vesszük, tíz vadászatból jó, ha egy sikerül nekik, ami azt jelenti, hogy csupán ilyenkor jutnak táplálékhoz. Nem véletlenül mondják tehát, hogy farkaséhes, ezek az állatok ugyanis egy ültő helyükben 5-6 kiló húst is képesek megenni, hiszen nem tudják, mikor jutnak legközelebb táplálékhoz. Ezt követően persze órákig nem képesek mozogni, de aztán amint összeszedik magukat, újra kezdik a vadászatot. Természetükből adódóan úgy gondolják, hogy most van táplálék, most kell annyit enni, amennyit csak lehet.

Ezért is szoktam mondani, hogy ne csináljunk svédasztalt a kutyának, hiszen ezeket az ősi ösztönöket magukban hordozva hiába kapnak rendszeresen táplálékot, nem tudják felmérni, hogy lesz-e újabb adag. Ugyan nagyon jó az időérzékük, a megszokott etetési időben általában már epekedve várják az ételt, mégse biztosak abban, hogy tényleg kapnak-e.

Ennek tekintetében mennyire fontos a rendszeresség? Ha például este 18 órakor kap enni az állat, akkor tartsuk magunkat ahhoz?

Az előbb említett példára utalva nem fontos a rendszeresség, hiszen a ragadozó állatoknál sem rendszeres a zsákmányelejtés. A gazdák mindennapjait ugyan megkönnyíti az azonos időben történő etetés és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne hízzon, el vagy ne éhezzen az állat, mégse létkérdés és akkor sem dől össze a világ, ha esetenként nem 18 órakor, hanem például 20 órakor kap enni a kutya. Sokkal fontosabb az állat fajtájára, életvitelére, mozgásigényére, testsúlyára és életkorára beállított táplálék mennyisége és minősége.

Ha már a mennyiségnél és minőségnél járunk, honnan tudjuk, hogy mi a számukra legmegfelelőbb táplálék?

Itt lép képbe a mi felelősségünk, célszerű az állatorvosunkkal egyeztetni a táplálást illetően, hiszen a kutya fajtája, mozgásigénye, testnagysága és életkora nagyban befolyásolja, hogy mi a számára legmegfelelőbb táplálék. Nagyban eltér egymástól például egy szánhúzó kutya és egy kisebb testű társállat táplálkozási igénye, ez utóbbi például nem is mozog olyan sokat, legfeljebb a séták alkalmával. Mindig vegyük figyelembe az adott fajta igényeit, szokásait, mozgásigényét és ehhez igazítsuk a táplálék mennyiségét és kalóriatartalmát.

Az elhízás – csak úgy, mint az emberek esetében – az állatoknál is szív- és érrendszeri, ízületi problémákat okozhat, tehát fontos, hogy a fenti szempontokat betartva, felelősséggel tápláljuk őket.

Célszerű odafigyelni a különböző jutalomfalatok és egyéb finomságok adagolására is, sokszor ugyanis erről van szó. Ezeket az ínyencségeket ugyanis sokszor esetben nem kalkulálják bele a gazdák a napi adagba, ám magas kalóriatartalmuknak köszönhetően ugyanúgy elhízáshoz vezethetnek. Fontos, hogy a jutalomfalat tényleg jutalomfalat legyen és csak kiképzéskor, esetleg egy-egy séta során adjunk belőle a kutyáinknak.

Hogyan vehetjük észre, ha kedvencünk elhízott?

Szemmel látható tünetei vannak, bár aki minden nap látja az állatot, az nem mindig veszi észre, ezért is mondom mindig, hogy ne csak a veszettség elleni oltás alkalmával vigyük kedvenceinket állatorvoshoz, bizony évente egyszer-kétszer – főleg idősebb korban – látogassunk el velük egy általános vizsgálatra.

Ma már szinte minden állatorvosi rendelőben van mérleg, ami pontosan megmutatja, hogy az előző látogatáshoz képest milyen testsúlya van az állatnak: hízott-e, fogyott-e, vagy tartja a súlyát. Nyugodtan meg lehet kérni az állatorvost, hogy írja fel a kutyánk vagy macskánk kiskönyvébe a testsúlyt, hogy a következő látogatás alkalmával könnyen követni tudjuk a változást. Ennek a módszernek megfelelően tudunk változtatni az állat táplálékán, de arra is jó, hogy nagymértékű fogyás vagy hízás esetén ki tudjuk szűrni az egyes betegségeket.

Mit tehetünk, ha elhízott a háziállatunk?

Mindenféleképpen keressünk fel egy állatorvost és beszéljünk vele a problémáról. A kolléga meg fogja vizsgálni az állatot és első lépésként segít beállítani a helyes táplálkozásnak megfelelő étrendet. Ha ez nem vezet eredményre, akkor célszerű továbbmenni egyéb kivizsgálásokra, hiszen pajzsmirigy vagy egyéb hormonális probléma is állhat a háttérben.

Gondolom ugyanilyen fontos a mozgás kérdése is.

Nagyon fontos, hogy biztosítjuk a kutya igényeinek megfelelő mozgási lehetőséget, nagyobb udvar és rendszeres séta tekintetében. A sportkutyákat célszerű olyan helyre vinni, ahol másokat és a vadállományt nem veszélyeztetve tudnak sportolni. A szánhúzó kutyák számára például lehet könnyen guruló kiskocsit csináltatni, amit sportszerűen húzhatnak, az ő mozgásigényük ugyanis napi 25-30 kilométer is lehet. Ezt nekünk valamilyen szinten biztosítani kell és minden fajtánál figyelni a mozgásigény és a táplálék mennyiségének összhangjára.

A mozgást illetően arra is felhívnám a figyelmet, hogy fiatal, pár hónapos kutyáktól ne várjunk el olyan mozgásteljesítményt, mint egy kifejlett, felnőtt kutyánál, hiszen ebben a korban még nem terhelhető olyan mértékben a szervezet. Fontos, hogy kiemelt figyelemmel legyünk az öregedő kutyák táplálék- és mozgásigényére is, ők ugyanis idővel egyre kevesebbet fognak mozogni, ezáltal a tápanyag szükségletük is csökkenni fog.

Fotó: pxhere.com