Gabonakörkép – Sipos Gazda: forró aratás volt az idei

Hódmezővásárhely évszázadok óta az Alföld egyik legjelentősebb gazdasági központja, ami nem is kétség, hiszen a város lakóinak nagy része már a középkorban is mezőgazdasággal foglalkozott. Gabona Körkép című rovatunk keretében a környék gazdáit járjuk végig, akik beszámolnak az idei gabonatermés minőségéről, mennyiségéről és a szezon kihívásairól.

Sipos József neve nem ismeretlen a vásárhelyiek számára, 2019-ben ugyanis Az Év Agrárembere díjjal jutalmazták, emellett pedig elismert növényorvosként ad szaktanácsadást a környékbeli gazdák számára, legyen szó kiskertek vagy szántóföldi problémák megoldásáról.

Sipos Gazda Hódmezővásárhely határában végzi hivatását, a családi hagyományokat ápolva, a növényorvoslás mellett méhészkedik és gabonát termel. Ez utóbbiról és az idei aratásról kérdeztük.

A tavalyi évben kissé hektikus volt a vetés lehetősége, ugyanis az időjárás nagymértékben akadályozott minket. Bizonyos területeket – az optimális vetési időt hátrahagyva – csak november 10-én tudtunk elvetni

– nyilatkozta a gazda.

Sípos József elmondta, a vetést követően decemberben még volt elegendő eső, ám a 2021-es év csapadékeloszlás szempontjából további kihívásokat tartogatott.

A későn vetett őszi gabonák eső hiányában nehezen bokrosodtak, aztán persze megjelentek a márciusi-áprilisi fagyok, melynek során a fejlődésnek indult gabonák levele megkárosodott és visszavetette a növényt a fejlődésben

– árulta el a növényorvos.

A gazda elmondta, a májusi kiegyenlített időjárás aztán hozott némi fellélegzést a gabonának, ám ezt rögtön a júniusi szárazság követte. A hagyományok úgy tartják, ha Medárd napján esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog, ha azonban elmarad a csapadék, negyven napos szárazság jöhet. Így is lett.

A júniusi csapadékhiány és az azzal járó hatalmas szárazság az árpának nem okozott gondot, az őszi búzára viszont rányomta a bélyegét.

Az őszi árpát illetően nálunk nagyjából 9,6 tonna/hektár terméshozam alakult ki, de vannak gazdák, akiknél 10 tonna/hektár feletti eredmények születtek.  Az aszályt az árpa nagyon jól tolerálta, abszolút kedvező lett a termés, pozitív csalódás, ahogy szokták mondani

– nyilatkozta Sipos József.

Persze az őszi búzánál már más volt a helyzet, a közép és hosszú tenyészidejű fajtáknál komoly gondokat okozott a szárazság.

A légköri aszály beköszöntével éppen viaszérésben volt a termés, így minőség- és mennyiségromlás egyaránt tapasztalható volt: fehérje- és sikértartalomban, de a termésátlagot illetően is kár érte a gabonát, amelyből egy tonna legalább kárba veszett. Az őszi búza termésátlaga 6,9 tonna/hektár körül alakult, de lehetett volna 7 tonna feletti is, ha nem viszi el a nagy meleg

– árulta el a gazda.

Az időjárás viszontagságai befolyással vannak a piac alakulására is: a magasabb terményfelvásárlási árak magukkal vonzzák a malomipar, ezáltal pedig a liszt árnövekedését is, amely hatással lehet az abból előállított kenyér árára is.

Az aratást illetően Sipos József elmondta, az időjárás csak kis mértékben akadályozta a betakarítást.

Forró aratás volt az idei, ami ugyan megviselte a kollégákat, de összességében nagyon szépen lezajlott

– jellemezte.

Kórtani szempontból a gabonákon kezdetben ugyan megjelentek a gombás betegségek, ám ezeket az időjárás és a növényvédelmi intézkedések következtében időben sikerült lokalizálni, így aratáskor nem volt fuzárium a termésen és jó minőségű kenyér alapanyagot tudtak előállítani.

Képek: Sipos Gazda Facebook oldala