Boldog Gizella-díj 2021 – Lázár János: a kortárs polgártársak elismerése a legnagyobb feladat és felelősség

„A polgártársak elismerése legalább annyira fontos, mint történelmi múltunk megbecsülése és elismerése” – emelte ki Lázár János a csütörtöki díjátadón, amelynek során Faragóné Szénásy Emese és Simon Ferenc részesültek a rangos elismerésben. A képviselő szerint a vásárhelyiek ma egy hanyatló város polgárai, akik az önimádó városvezetéstől nem kapják meg a nekik járó tiszteletet.

Lázár János, a térség országgyűlési képviselője, a díj alapítója ünnepi beszédében az államalapításra, Magyarország születésnapjára utalva hangsúlyozta: tisztelet illeti azokat, akik előttünk jártak, és lehetővé tették, hogy mi még mindig itt lehetünk. Megmentették, újjáépítették és talpra állították hazánkat nagy elődeink, és azok is megérdemlik a tiszteletet, akiknek a neve nem nagybetűvel íródott történelmünk során.

„Köszönjük meg azoknak, akik a nevünkben és helyettünk történelmet írtak, és Isten éltesse Magyarországot!” – hangsúlyozta a politikus, aki hozzátette: „A történelem alakítója ma maga az ember, a kortársak, akik itt, velünk élnek, a 21. századi magyarok.”

Boldog Gizellával kapcsolatban kiemelte, a rangos kitüntetés az államalapító királyunk, Szent István társáról kapta a nevét. Rámutatott: amellett, hogy tudvalevő: minden erős férfi mögött egy még erősebb nő áll, aki társ a bajban és a nehézségekben is, ugyanez a kifejezés, a társ szó benne van a polgártárs szóban is, amit szeret, tisztel és becsül.

„A polgártársak elismerése legalább annyira fontos, mint történelmi múltunk megbecsülése és elismerés” – vonta le a tanulságot Lázár.
Beszédében kitért rá: városunkban, Hódmezővásárhelyen jelenleg nem a felvirágzás korszakát éljük, és egy hanyatló város polgárai vagyunk, ahol az emberek nem adják meg az egymásnak kijáró tiszteletet, ahol harcot hirdetnek a magabíró, polgári gondolkodású, keresztény-konzervatív lakosokkal szemben, és ahol a városháza nem a VÁROS HÁZA! A város vezetője nem a közösség tagjait, a polgárokat, hanem önmagát imádja, hovatovább „istenként” osztja az észt. „Sokan merengünk ma Hódmezővásárhelyen, hogy vajon bűneinkért miért büntet a Jóisten úgy, hogy egy Nérót ültetett a nyakunkba a 21. században. De éppen ezért ma különösen fontos, hogy megbecsüljük azokat, akik a hatalomtól függetlenül, saját maguktól letettek valamit az asztalra, akik társak voltak a közösség, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sportélet működtetésében. Én ma a kortárs polgártársak elismerését tartom a legnagyobb feladatnak és felelősségnek, akik méltók arra, hogy megadjuk nekik a tiszteletet. Isten éltesse a mostani két díjazottat!” – mondta a díj alapítója.
Hozzátette, két olyan ember érdemelte ki az idei elismerést, akik értékek jegyében nevelték és tanították a gyerekeket, diákokat, olyan pedagógusok, akikre mindig számíthatunk és építhetünk. „Ez a két ember hitet adott, hogy lehet méltó emberi életet élni, és igazi polgárnak lenni ebben a városban” – zárta köszöntő gondolatait a politikus.

Kiss-Rigó László megyés püspök beszédében kiemelte, mi, magyarok „immúnisak” vagyunk a nehéz helyzetekbe, helyzetekre. A kommunista diktatúra éveiben gazdasági hátrányba kerültünk, de megtanultunk túlélni, és a jelenlegi Európát átitató szellemi diktatúrában is erős a túlélési mechanizmusunk.
Grezsa István miniszteri biztos a díjazottak méltatásában kiemelte, személyes kötődése is van hozzájuk, kettejükben közös pont a minőség és a nemzeti önazonosság megőrzése. Úgy fogalmazott, Faragóné Szénásy Emese és Simon Ferenc világító pont Vásárhelyen, melyet a szellemi sivatagosodás jellemez ezekben az években.

A Bethlen-gimnázium 300 éves történekemben több olyan időszak is volt, is amikor támadás érte önazonosságunkat, gerincrobbantó korszakban is volt részünk, amikor nehéz volt vállalni a magyarság megőrzését. De a Bethlen Gábor Gimnázium mindig megőrizte a református értékeket. És bár úgy tűnik, hogy 30 éve kinyíltak a szabadság kapui, napjainkban sajnos ordas eszmék uralkodnak, a genderideológia fel akarja robbantani a keresztény család tűzhelyét, és egyre inkább olybá’ tűnik, hogy a nemzeti értékek megőrzése, a magyarság megvallása ugyan olyan nehéz, mint évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt. „A nemzeti önazonosságot azonban a mostani kitüntetettek büszkén vállaltak életük során” – zárta gondolatait a miniszteri biztos.

A két díjazott, Faragóné Szénásy Emese és Simon Ferenc ezek után átvették az elismerést. A kitüntetettekkel készített külön nagyinterjúinkat hamarosan olvashatják portálunkon.
Videók a díjazottak életútjáról:
Galéria
Fotók Gémes Sándor