Cukiság: széki lile fiókákat gyűrűztek

Idén a szokásos példányszám másfélszeresével találkoztak a szakemberek a szikes tavakon.
Az idei év meglepően jól sikerült a széki liléknek a Kiskunságban.
Ennek a ritka és fokozottan védett fajnak az országos állománya 0-22 pár között mozog, amely csökkenő tendenciát mutat (https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chaale). Ehhez képest 2021. április 12-én összesen 33 példányt láttunk a felső-kiskunsági szikes tavakon egy célzott bejárás alkalmával. Akkor még azt hittük, zömében vonulásban lévő példányok, csak reméltük, hogy legalább egy részük itt fog fészkelni. A következő hetekben azonban párba álltak, revírt foglaltak és költésbe kezdtek.

Négy különböző területen minimum 15 pár fészkelése volt bizonyítható az április és július közti időszakban. A fészkek a vakszikes területek legmélyebben fekvő részein voltak a nyílt földfelszínen. Két költőhelyen bivalyokkal, kettőn pedig szarvasmarhával történik a legeltetés. Az elmúlt évekre is jellemző szélsőséges időjárási viszonyok megnehezítették a madarak sikeres költését. Májusban a hirtelen leesett nagy mennyiségű csapadék három tojásos fészket el is mosott, de valószínűleg egy korábban kikelt fészekalj is megsemmisült.
Júliusban az egyik utolsó fészekben a tojások már a teljesen leszáradó területen keltek ki, mindössze egy szobányi vízfolt állt rendelkezésükre. Az eső továbbra sem jött, a nyár közepi forróságban ez a szobányi vízfolt napról napra pár négyzetméteresre apadt. Mivel a fiókák még messze álltak a röpképességtől, így beavatkozásra volt szükség, kétnaponta vizet vittünk nekik. A víz nem csak azért fontos, hogy inni tudjanak, hanem a táplálékaik zöme is vízhez, illetve a nedves, iszapos talajhoz kötődik. A három fiókából egy végül sikeresen felnevelkedett.

A széki lilék folyamatos megfigyelése közben mi is tapasztaltuk a szakirodalomban leírtakat. A költő madarak laza telepeket alkottak, egyértelműen keresték egymás közelségét. A kotlásban mindkét szülő részt vett, azonban több párnál is észleltük, hogy a tojások kikelését követően a tojó elhagyta a családot és a hímre maradt a fiókák gondozása. Ez történt annál a fészekaljnál is, ahol a tojó egyeden egy színes gyűrűt vettünk észre. A madárról fotó is készült, így sikerült leolvasni a rajta lévő kódot, amelyből kiderült, hogy 2010-ben jelölték az olaszországi Pescara tengerpartján. Ezzel a megfigyeléssel sikerült regisztrálnunk a legöregebb, valamint az egyetlen külföldön gyűrűzött széki lilét a hazai adatbázisban.
A bejárások alkalmával 12 fiókát láttunk el színes gyűrűvel, melyeket remélhetőleg több helyen is leolvasnak majd a jövőben, ezáltal pontosabb képet kapunk a faj magyarországi populációjának vonulási útvonalairól, telelő helyeiről.

Szöveg és fotók: Bárdos Tibor és Sápi Tamás, természetvédelmi őrkerület-vezetők, KNPI