Külső okok miatt fordult adósságba a makói vízmű öröksége

Mucsi Tamás települési képviselő szerint az önkormányzat eljátssza a makóiak megmaradt vízmű vagyonát. Azonban jól látszik a tényekből, hogy az a vagyon, tulajdonképpen tetemes veszteséget jelent. A körülmények miatt keletkezett adósságból jelenleg csak az államosítás jelent kiutat. Archív képünkön a közös víziközművet alapítani szándékozó polgármesterek 2013-as makói sajtótájékoztatója.

Makón is lehetne az új megyei vízmű központja – írtuk 2013 április 4-én: „167 ezer fogyasztót kiszolgáló közös víziközmű céget hozna létre, több mint 50 település részvételével Makó, Szentes, Mórahalom, Kistelek és Sándorfalva – jelentették be az érintett települések polgármesterei ma délelőtt a Maros-parti városban. Ezzel a megoldással valószínűleg elkerülhető, hogy a meglévő  önkormányzati cégeket egy nagy szolgáltató kebelezze be, vagy azok állami kézbe kerüljenek.

Medgyesi Pál, a Makó-térségi Víziközmű Kft. vezérigazgatója – egykori tudósításunk szerint — elárulta: a jelenlegi szolgáltatók a legnagyobb cégbe olvadva egy tisztán önkormányzati tulajdonú részvénytársaságot hoznának létre. A jelenlegi kistérségi vízművek üzemmérnökségként működhetnek tovább, a fogyasztók pedig – a helyi költségeket figyelembe vevő – különböző tarifákat fizetnének.

Azonban a Makó vezette megyei vízművállalatból azonban végül nem lett semmi, ugyanis az egyik homokhátsági település polgármestere végül kifarolt a tervezett együttműködésből, így nem lett meg a törvényben előírt fogyasztói létszám.

A Makói Víziközmű Kft-t végül felszámolták, s a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2014. január elsejétől a békéscsabai székhelyű, egyébként az ország negyedik legnagyobb víziközmű szolgáltatójának számító Alföldvíz Zrt-t jelölte ki szolgáltatónak 47 településen, így Makó térségében is.

Az ivóvíz és a szennyvíz árát ekkor, s azóta is változatlanul hagyták, a kormány által bevezetett, a lakossági terheket csökkentő rezsicsökkentésnek megfelelően.

A változatlan víz- és szennyvízárak, illetve a növekvő költségek miatt azonban az Alföldvíz nehéz helyzetbe kerülve, milliárdos veszteséget halmozott fel. A helyzet rendezése érdekében többször is írtak levelet a kormánynak, majd tüntettek a fővárosban, illetve dolgozói béremeléseket követelve egyszer Békéscsabán is.

Az Alföldvíz tavaly azzal a kéréssel fordult a szolgáltatási körébe tartozó települések képviselő-testületeihez, hogy részvényvásárlással segítsék a pénzügyi helyzetük rendeződését – hiába.

Azt, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe került Alföldvíz által biztosított szolgálatatás állami kézbe, azaz a Nemzeti Közművekhez kerülhet – értesüléseink szerint – iparági körökben egy ideje már tényként kezelik.

Ennek jele, hogy Makón és a többi kistelepülésen is a helyi képviselő-testületek elé kerül(t) egy olyan előterjesztés, mely az adott települést az Alföldvíz Zrt-ben lévő, térítésmentes állami tulajdonba adásáról szól. A makói előterjesztés szerint a város 11 milliárd 256 millió 995 ezer 688 forint értékű tulajdonrészt birtokol az Alföldvízben, azaz tulajdonrésze arányában kellene a cég felszámolása esetén veszteséget finanszíroznia. A tulajdonrésze térésmentes átadásról a hétfői rendkívüli ülésén döntött a helyi képviselő-testület, de korábban megtette ezt már például az óföldeáki is.