Lezárult a Semmelweis Egyetem ellenanyagszint-vizsgálata, mindegyik kétdózisú vakcina hatásos
A megismételt antitest-tesztek 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem laboratóriumi vizsgálatán. Eszerint akiket Karácsonyék riogattak minden alap nélkül, azoknak 88 százaléka védett, a vakcinák hatékonysága pedig 96 százalékos – derül ki az intézmény közleményéből.
Merkely Béla rektor tájékoztatása szerint az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket.
A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak – emelte ki.
Ismertette: a pozitivitás a Szputnyik és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt.
Hozzátette: a Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.
Merkely Béla azonban kiemelte: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme. Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert.
A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni. Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat – jelentette ki.
A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni.
Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte: elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát. Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is – tette hozzá.
Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus – például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő – vagy immunszupresszív kezelésben részesülő – betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki.
Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik.
A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti – tette hozzá.
Fontos hangsúlyozni, a méréseket korábban negatív ellenanyagszinttel rendelkező szelektált populációnál végezte el az intézmény, akiknél mintegy 88 százalékban igazolható volt az ellenanyag-pozitivitás. A teljes oltott lakosság esetében egy ezt megelőző vizsgálat minden Magyarországon alkalmazott vakcina esetében 96 százalék feletti pozitivitást mutatott.
AKIKET KARÁCSONYÉK RIOGATTAK MINDEN ALAP NÉLKÜL, AZOKNAK 88%-A VÉDETT, A VAKCINÁK HATÉKONYSÁGA PEDIG 96%-OS.
Az eredmények messzemenően igazolják a hazánkban használt vakcinák hatékonyságát. A vizsgálatnak ugyanakkor üzenete van a be nem oltottak számára is. Azt üzeni ugyanis, hogy saját és környezete egészségének megóvása érdekében mihamarabb oltassa be magát, hogy néhány héten belül ő maga is rendelkezhessen a koronavírus és szövődményei elleni védettséggel. A legfontosabb üzenet, hogy hazánkban használt vakcinák megfelelő ellenanyag-választ váltanak ki és hatékonyak, az oltásnál pedig nincs fontosabb és eredményesebb védekezés – írja a SE közleménye.
A Semmelweis Egyetem eredményeit táblázatba foglalva itt tekintheti meg!
Forrás: magyarhirlap.hu
Kép: MTI/Mónus Márton
